Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.
Ülésnapok - 1919-6
Tanácsok Országos Gyűlése Î9Î9. évi június hó 19. 135 a haszontalan vérontás, a háború erőszakos megnyújtása, amely felénk hangzik Clemenceau táviratából, visszafordítható azokra a hatalmakra, azokra az imperialistákra, akik ezt a háborút voltaképen, ha folytatják, csak azért folytatják, hogy diadaluk gyümölcsét leszedhessék. (Ugy van ! ügy van !) Ettől azonban elkéstek. Azoknak a katonatömegeknek, amelyekkel meg lehetett nyerni a világtörténelem legpáratlanabb gigászi küzdelmeit, lelki bilincsei össze fognak törni, azok a katonatömegek az orosz szovjet- és a magyar tanácsköztársaság példájára nem lesznek kaphatók arra, hogy időtlen-idókig tartsák őket sakkban és velük verjék le a világot újra egy uj imperializmusnak és egy uj hódító kapitalista hatalomnak. Az ententenak nagyon is számolnia kell azzal, hogy azok a katonatömegek, az orosz és a magyar katonatömegek példájára, lelki bilincseiket essze fogják törni és azt a kapitalista hatalmat, amely uj impériumot teremtett, amely meghódította és maga alá akarja temetni a világot, el fogják kergetni, ők maguk fogják most a fegyvert és azokat a fegyvereket, amelyeket az imperializmus eddig a saját érdekében használt fel, az imperialisták ellen fogják felhasználni. A nemzetközi forradalmat én nem dátumszerűen várom és logikusan és okosan senki sem várhatja dátumokra. A nemzetközi forradalom megnyilvánulhat állandó európai feszültségben és nyugtalanságban, amely lehetetlenné teszi azt, hogy konszolidálódjék az európai kapitalizmus, hogy újra hozzá tudjon jutni a munkanélküli jövedelemhez, amely lehetetlenné teszi azt, hogy uj és nagy területeken ujabb és fokozottabb kizsákmányolást teremtsen. Ez az uj, nagy és egyre terjedő nyugtalanság a mi egyik legfontosabb, leghatalmasabb fegyverünk. De ezt csak ugy tudjuk kihasználni, csak ugy tudjuk értékesíteni, — és ebben kell hogy egyetértsünk — ha a szovjet-hatalmat erélyesen és intranzigensen kezelve, itt Magyarországon megtartjuk, megtartjuk mindenkivel szemben, megtartjuk ugy, hogy a példaadás erejével, a saját hatalmával hasson Németországra, Német-Ausztriára, Csehországra, hasson az egész világ dolgozó népeire. Ebben több agitativ erő rejlik mindennél, amit el tudunk képzelni. Maga a létnek és maga a fennállásnak elragadó példája ez. A külügyi politikának és a belpolitikának kezelésében és taktikájában nálam csak egy szempont domboT odhatik ki és ez az : ha a munkásosztály és a proletárság osztálypolitikát folytat. Ez az osztálypolitika jelenti azt is, hogy ha túlnyomó erővel, a világnak katonai és erőszakszervezetével leverik a magyar tanácsköztársaságot, ez még nem jelenti azt, hogy Magyarországon meghalt a szovjet-tanácsköztársaság, hanem jelenti azt, hogy az orztályharcnak ez a nyilvános formája leveretett, de jelenti azt is, hogy az osztályharc uj formákban, uj alakulatokban tovább fog folyni, lehet hogy veszélyesebben, erőteljesebben, mert magát az osztályharcot nem lehet elpusztitani, az tovább fog élni a munkásosztályban és a munkásosztály tovább fogja folytatni a maga küzdelmét. Ezért nem lehet kishitünek lenni, ezért nem lehet elcsüggedni, mert az osztályharc változtatja formáit az adott szükségletek szerint. Ennek a politikának tehát csak az lehet a gerince a proletárság felfogásában, hogy mindent meg kell tenni, amit a proletariátus érdeke megkiván. Ha jól emlékszem Leninnek egy meghatározására : azt kell tenni, amit a pillanat általános követelménye megszab és megkiván, de ezt aztán meg kell tenni következetesen és bátran. Ezt kell most nekünk is cselekednünk. Az adott pillanatban készek vagyunk a békekötésre. Békekötésünk és a békekötésre való készségünk mindenkivel szemben nyilt és becsületes. Békét kötünk, ha biztosítják létünket, ha megszerezzük ezeket az elemi előfeltételeket ; ha pedig nem, akkor folytatjuk a küzdelmet olyan adott viszonyok között, amilyen viszonyok és adott helyzetek rendelkezésünkre fognak állani. (Élénk éljenzés és taps). Elnök : A beérkezett sürgősségi indítványt Jankovics Lajos elvtárs óhajtja megindokolni. Jankovics Lajos : T. elvtársak ! Kun Béla elvtárs előadását pro és contra a felszólaló elvtársak már eléggé megvitatták. Tekintettel arra, hogy délután — ugy tudom — nem lesz ülés, azt a javaslatot tenném, hogy ma fejezzük be a külügyi vitát és ez a vita zárassék le. (Helyeslés. Felkiáltások : Halasszuk holnapra / Zaj.) Elnök: Tájékoztatásul jelzem, hogy a gazdasági kérdésekhez még 97 szónok van felírva ; a külügyi politikához eddig 35 szónok jelentkezett. (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Kérem, elvtársak, ez nem baj ; de nagyobb baj az, ha a forradalmi időkben a külső események jobban fognak sietni» mint az önök tárgyalásai. A forradalmi idők gyors tanácskozást is követelnek. Felteszem a kérdést, kivánják-e az elvtársak a külügyi vita bezárását % (Igen ! Nem !) Akik kívánják, emeljék fel a kezüket. (Megtörténik.) Most kérem azokat, akik ellenzik a vita bezárását, emeljék fel a kezüket. (Megtörténik.) A többség elfogadta a vita bezárására vonatkozó indítványt. Átadom a szót Kun Béla elvtársnak, mint akit a zárszó joga illet meg. Kun Béla népbiztos: T. elvtársak! (Taps.) Én a Szamuely, Pogány, Hajdú és más elvtársak által kifejtettek ellenére ép ugy, mint a Kunfi elvtárs által nyújtott támogatás ellenére is megmaradok a magam álláspontja mellett, megmaradok ama határozati javaslat mellett, amelyet előterjesztettem ; megmaradok azért, mert nekem a kiindulási pontom mindenkor a nemzetközi proletárforradalom, érdeke. A nemzetközi proletárforradalom érdeke szempontjából pedig lehetne más viszonyok között talán más külpolitikát csinálni, de a mai viszonyok között, a nemzetközi proletárforradalom mai állása mellett véleményem szerint más külpolitika nem lehetséges. Én nem vagyok híve annak, hogy a lehetősé-