Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.

Ülésnapok - 1919-1

12 Tanácsok Országos Gyűlése Í9Í9. évi június hó ik Es merem állítani, hogy minden harcoló prole­tár mint tigris fog harcolni és merem állítani, hogy a proletárokban megvan az elszántság és a végső akarat, hogy vagy győzni fogunk, vagy meghalni. De meghalni nem akarunk, győzni fogunk, mert győznünk kell! (Viharos taps.) Elnök : Jászai Samu elvtárs, a szakszerveze­tek képviselője, következik. (Taps.) Jászai Samu: T. elvtársak! Abban a meg­tiszteltetésben részesültem, hogy a tanácskon­gresszust üdvözöljem. Nagy örömmel fogadtam ezt a megbízatást, mert szeretném eloszlatni ennél az alkalomnál azt a bizalmatlanságot, mely egyik-másik oldalról a szakszervezetek ellen irányul. Meggyőződésem, hogy sem a szakszer­vezetek múltja, sem a jelen működésük nem adnak sem okot, sem jogot arra, hogy bárki is bizalmatlansággal viseltessék velük szemben. (Ugy van! Ugy van!) Ha nézzük a multat és tanulmányozzuk a szakszervezetek történeteit, meg kell állapita­nunk, hogy nincs Európában ország, amelyben élesebben folyt volna az osztályharc, mint nálunk, ebben a kis országban. Ha vizsgáljuk azt, hogy mit tettek ellenünk, akkor azt kell mondanunk, hogy még az angol szakszervezetek, amelyeket tudvalevően száz évvel ezelőtt a legjobban üldöz­tek, sem éltek át olyan nehéz napokat, mint a magyar szakszervezetek. Az októberi forradalom előtt Magyarorszá­gon még nem volt egyesülési jog. Emlékeztetem az elvtársakat a Bánffy-korszakra, 1897-re, midőn a szakszervezeti vezetőket, mert sztrájk­célekra gyűjtöttek, mert elkövették azt a rette­netes bűnt, hogy otthon gyüjtőivet tartottak maguknál, toloncházba vitték, kényszerfotogra­fálással lefotografálták s kiutasították őket a fővárosból. És emlékeztetem az elvtársakat az Andrássy-korszakra. Andrássy miniszter töme­gesen oszlatta fel a szakszervezeteket és különö­sen a földmivesek helyi csoportjait. Erre mi volt a válasza a proletariátusnak ? A proletariá­tus megalkotta a szabad szervezeteket, mert nem volt szabad legális szervezeteket alkotnia. Tör­vény ellenére alkottuk meg a szabad-szerveze­teket és ezek a szabad-szervezetek voltak Magyar­ország igazi forradalmi szervezetei, (Ugy van! Ugy van!), amelyek a legélesebb osztályharcot folytatták. (Ugy van! Ugy van!) Elvtársaim ! Hallottunk bírálatot két napon keresztül. A magyar munkásmozgalomban meg­szoktuk a bírálatot. Nem szabad érzékenyeknek lennünk még akkor sem, ha a bírálat nem tár­gyilagos. A tárgyilagos bírálat azonban kívána­tos, mert a tárgyilagos bírálatból tanulunk és a tárgyilagos bírálat javítani akar. Az a meg­győződésem, hogy a szakszervezetek rendületlen hivei a tanácsköztársaságnak s csak javítani akarnak egyes elkövetett hibákat. Mikor kitört a proletárforradalom március 21-én, a szakszervezetek egyhangúlag elhatá­rozták, hogy melléje állanak és elvtársaim, mondja valaki, hogy nem teljesítették köteles­ségüket! Minden szervezet katonai intézménnyé vált. Onnan kerültek ki azok a jó katonák, (Taps.) akik a harctéren oly fényesen állják meg helyüket. A szakszervezetek továbbra is akarnak működni a tanácsköztársaság érdeké­ben és fognak működni. (Egy hang: Kell is!) Az a meggyőződésem, hogy a szakszervezetek a múltban a kapitalizmus ellen a legélesebb osz­tályharcot folytatták, a jövőben pedig a tanács­köztársaságnak legjobb, legerősebb támaszai lesznek. Ezzel üdvözlöm önöket a magyar szakszer­vezetek megbizásából. (Élénk éljenzés és taps.) Elnök: Erdélyi Mór elvtárs a szövetkezetek nevében üdvözli a tanácskongresszust. Erdélyi Mór : T. elvtársak ! Az első kom­munista szervezet Magyarországon 15 esztendő­vel ezelőtt a munkások fogyasztási szövetkezete volt. A munkások fogyasztási szövetkezete, amely nem szavakban, hanem tettekkel hozzáfogott ahhoz, hogy a kapitalizmust kisajátítsa és a munkások igazgatása alá helyezte a gazdasági szervezetet. Ennek a nevében, több százezer meg­szervezett fogyasztó nevében üdvözlöm a tanács­kongresszus mai első ülését. Elvtársak! Hogy a fogyasztási szövetkeze­teknek a jövőben mi lesz a feladatuk, hogy azok minő átalakuláson fognak keresztülmenni, az még probléma, amelyre ma feleletet adni nem lehet. Egy dolog azonban bizonyos, hogy azt a programmot, amelyet már hetven esztendővel ezelőtt kitűzött magának, — hogy a magán­kereskedelmet teljesen kisajátítsa és a kommu­nista szövetkezeti szervezett kereskedelmet lép­tesse helyébe, — ezt megvalósítani szándékozik, akarja s végrehajtani fogja. (Taps.) A fogyasztási szövetkezetekben való szer­vezkedés egy magasabb szervezkedési foka a munkásságnak. Ezt felismerték Magyarországon 15 évvel ezelőtt azok a proletárok, akik minden nehézség ellenére melléje csatlakoztak. Tanu­ságul hivom fel itt Csepel, Leninváros, Kispest azon munkásait, akik 15 évvel ezelőtt a Dob­utca kicsiny boltjából a hátukon vitték el az árut a tömött villamosokon azért, hogy a proletariátusnak ezt a szervezetét megcsinálják. Es ez sikerült és hogy ha ma könnyebben lehet majd az áru elosztása terén, ha most könnyeb­ben lehet majd a fogyasztás megszervezése terén és ezzel egyetemlegesen a termelés megszerve­zése terén is a munkát végezni, ez azoknak az öntudatos proletároknak köszönhető, akik 15 évvel ezelőtt ezt felismerték és azokat a csoma­gokat vitték magukkal annak ellenére, hogy drágább volt az az áru, mint ahogy azt ott kint Csepelen vagy Erzsébetfalván megszerez­hették volna. (Taps.) Elvtársaim ! A fogyasztási szövetkezet fel­ajánlja szolgálatait és szolgálatába áll a tanács­köztársaságnak s csak egy célt lát, mindazt,

Next

/
Thumbnails
Contents