Képviselőházi napló, 1910. XLI. kötet • 1918. julius 24–november 16.

Ülésnapok - 1910-815

815. országos ülés 1918 Julius 31-én, szerdán. 57 A csendőrség mai létszámában azon nagy állami feladat teljesítéseié, — amint Bgry Béla t. barátom is kifejtette, — melyre hivatva van, egyáltalában képtelen. Hiányzik a szükséges emherlétszám és hiányzik a rendőri kvalifikáczióval biró emberek száma is. Elsősorban és legfőképen hiányzik pedig a fizetés. (Ugy van! Ugy van!) Szükséges, hogy az az egyén, aki a csendőrtestiiletbe való felvételre magát elhatározta, az azt ne csak máról holnapra való foglalkozásnak, hanem élethivatásának tekintse. Ez pedig csak akkor következhetik be, ha tisztességes megélhetése biztosítva van s ha biztosítva van családján ak ekzisztencziája és jövője is. Nem tudom, méltóztatnak-e tudni, hogy milyen gyenge fizetésben részesül a csendőrlegénység, a csendőraltisztek ; méltóztassanak tehát megengedni, hogy kiegészítéséül a t. előttem szóló barátom fejtegetéseinek, egyet-mást felolvassak. (Halljuk ! Halljuk !) A 2—3 évig szolgáló csendőr mostani fizetése 1000 K, háborús segélye 1080 K, ruhapénze 110 K, összesen 2190 K. (Zaj.) Az őrmesterek fizetése 1200 K, vagyis 200 K-val több, mint a többi altiszteké, háborús segélye 1080 K, négy év után 100, 5 év után 200, nyolcz év után 300, 12 év után 400, és 16 év után 500 K szolgálati pótlék, ruhapénze 110 K. Ebből a fizetésből naponkint 2 K-t be kell fizetnie a közös étkezdébe, vagyis azt meg kell fizetnie akkor is, ha az ötödik vagy a hatodik községben kell élelmezését fizetnie. Ez oly kevés fizetés, hogy ezért azt kívánni attól a nyomorult sorsú csendőrtől, hogy 36 órás szolgálatokat teljesítsen, éjjel-nappal, télvíz idején életét, testi épségét, egészségét veszélyeztesse, lehetetlenség. Fényes László: Eászoktatják, hogy a hadidrágitók pótolják a fizetését! Egy hang (a jobboldalon) : A csendőr nem fogadja el! Elnök: Csendet kérek! Fényes László: Csak egy darabig megy a martiromság ! Gyapay Pál : A legnagyobb állami feladatok közé tartozik, hogy az a csendőr minden tekintetben tökéletesen megfeleljen hivatásának. Az Oroszországból importált eszmék, amelyekkel — sajnos — telítve jönnek meg katonáink a fogságból, Istennek hála, jobban csak a nemzetiségi vidékeken vetődtek fel, mert a magyar embernek józan eszét és jó érzését az ott látott földosztás, az urak vagyonának elkobzása és egyéb épületes események sem voltak képesek a maga valóságából kiforgatni; nemzetiségi vidékről származó katonáink között, sajnos, fordultak elő ilyen jelenségek. Ennek legfényesebb illusztráoziója a pécsi eset, de sporadikusan elő fordul az országban több hasonló eset is. A csendőrségnek legfontosabb feladatát jóformán az kell, hogy a jövőben képezze, hogy ezen államellenes dolgokkal a legrövidebb idő alatt végezzen, mert ezek olyanok, mint a szérütüz, melyet el lehet azonnal oltani, ha észre veszszük és rögtön intézkedünk, viszont veszélyessé válhatik, ha nagyobb mérveket ölt. KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XLI. KÖTET. Kiegészítéséül t. előttem szólott barátom felszólalásának még azt vagyok bátor mondani és ezzel be is fejezem felszólalásomat, hogy nagyon kívánatosnak és közérdekű dolognak tartottam volna, ha az állami rendőrség szervezéséről szóló törvényjavaslat beterjesztésével egyidejűleg a kormány megtette volna az intézkedéseket arra vonatkozólag is, hogy a csendőrségi létszám s az őrsök száma szaporittassék és ezen valóban kiválóan bevált, kitűnő intézmény arra a nivóra emeltessék, amit a mai nehéz viszonyok között a közbiztonság, a vagyon- és személybiztonság, azonkívül magasabb állami érdekek megvédése involvál. Ezek után a következő interpellácziót terjesztem elő (olvassa); »Interpelláczió a belügyministeríum vezetésével megbízott ministerelnök úrhoz. Van-e tudomása a ministerelnök urnak arról, hogy a négy éven át tartó háború a csendőrség létszámát mennyire megapasztotta s hogy a hősi halált halt derék csendőreink pótlására a jelenlegi illetmények mellett megfelelő tiszteket és legénységet alkalmazni nem lehet. Az állami közrend, a személy- és vagyonbiztonság fentartása és megóvása, elsősorban derék csendőreink feladatát képezvén, hajlandó-e a ministerelnök ur a csendőrség illetményeinek felemeléséről oly módon gondoskodni, hogy a testületbe kellő előképzettséggel biró és megbízható egyének legyenek felvehetők s hajlandó-e a csendőrség létszámát akképen felemelni, hogy az őrsökön hat szolgálatot tevő csendőr legyen s az őrsök körzet-beosztása 12 kilométer körsugárnál távolabb ne essék s ahol ez keresztül nem vihető, ott lovascsendőrök alkalmaztassanak ?« (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ezek után áttérek bejegyzett interpelláczióm második tárgyára és itt előre kívánom bocsátani, hogy nagyon rövid leszek. Először is azért, mert hiszen, amint az elnök ur is kijelentette, utánam még 12 vagy pláne 13 interpelláczió van bejegyezve, (Elekiáltások : Tizennégy !) másodszor pedig azért, mert hiszen a közélel'ír. ezési minister ur nincs jelen, akihez tulaj donképen felszólalásmoat intézni óhajtottam. (Mozgás baljelöl.) Azt akartam megkérdezni a mélyen tisztelt közélelmezési minister úrtól, hogy elérkezettnek látja-e már az időt arra, hogy a magyar földmives nép fejadagját felemelje? Belát ja-e már azt, hogy a megállapított 15 kg. fejadag, amely a valóságban tulajdonképen csak 12 kg. lisztet jelent, amiből egy napra még 40 deka sem esik, olyan kevés, hogy ezzel egy reggel 3 órától este 8 óráig testsorvasztó, nehéz munkát végző földmives ember meg nem élhet. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A földmivelésügyi minister ur kijelentette e házban egyik felszólalásában, hogy ő ezt a 15 kg.-ot a szükséges mellékterményekkel egy egyszerű család megélhetésére elegendőnek tartja. Ez azonban nagy tévedés. Ez a 15 kg. gabona elégséges lehet olyan embernek, aki nem végez fizikai munkát, sőt annak sok is. Ha fizikai munkát végez, 8