Képviselőházi napló, 1910. XLI. kötet • 1918. julius 24–november 16.
Ülésnapok - 1910-815
56 815. országos ülés 1918 í Julius 31-én, szerdán. a ház az interpellácziók meghallgatására áttérne, kszek bátor megtenni javaslatomat a legközelebbi ülés idejére és napirendjére vonatkozólag. (Halljuk! Halljuk!) Tisztelettel javaslom, hogy a ház legközelebbi ülését holnap, csütörtökön, 1918. évi augusztus hó 1-én, délelőtt 10 órakor tartsa és annak napirendjére tűzze ki első pontul : a közös haderőhöz, a m. kir. honvédséghez és a m.. kir. népfelkeléshez tartozó személyeknek, valamint az emiitett személyek hátramaradottainak katonai ellátásáról a honvédelmi minister törvényjavaslatát, kapcsolatban a honvédelmi minister ur által benyújtott kiegészítő javaslattal ; második pontul : arra az esetre, ha ezzel a ház végezne. Gyöngyös város újjáépítéséről és rendezéséről szóló törvényjavaslatot. Amennyiben pedig a ház a holnapi ülés folyamán ezt is elintézné, harmadik pontul : a közszolgálati alkalmazottak és nyugdijasok hivatali járandóságait terhelő tartozások rendezéséről és hitelszükségleteinek kielégitéséről szóló törvényjavaslatot, mely javaslatra vonatkozólag a sürgősséget a mai ülés elején a ház kimondta és igy az a három nap közbevetése nélkül is napirendre tűzhető. (Helyeslés.) Méltóztatnak ezen napirendi javaslatomhoz hozzájárulni 1 (Igen !) Ha igen, akkor ezt határozatképen mondom ki. Rátérünk az interpellácziók meghallgatására. Az első interpelláló Gyapay Pál képviselő ur. Gyapay Pál: T. ház ! A mai nehéz és sorsdöntő időkben, midőn a közrend és közbiztonság fer.taitása oly súlyos terheket ró a hatóságok vállaira, azt hiszem, az egész ország közvéleménye csak örömmel üdvözölheti a ministerelnök ur által a ház elé terjesztett javaslatot, amelyben az állami rendőrség szervezetére vonatkozó intézkedések foglaltatnak. (Az elnöki széket Simontsits Elemér jogialja el.) örömmel üdvözölheti, mert ebben kezdetét láthatjuk mindannyian a háború által elvadult erkölcsök javításának és az Oroszországból importált államellenes eszmék kiirtásának és továbbterjedésük megakadályozásának. Minthogy a Jiagy városokban a sokaság között meghúzódó kétes ekzisztencziák azok, amelyek leginkább veszélyeztetik a közbiztonságot, iiegyon természetes, hegy elsősorban a főváros és azután a vidéki nagy városok rendőrségi létszámának a felemelése a legelső szükség. De ezzel a kormányintézkedéssel még csak egy kis része van teljesítve annak a feladatnak, ami később a kormányra vár. A ragyobb feladatot épen azok a dolgok képezik, amelyeket előttem szóló t. barátom Egry Béla fejtett ki beszédében, t. i. a csendőrség létszámának megszaporitása, (Igaz! ügy van!) a csendőrség fizetésének felemelése. kat. Tudjuk, hogy a katonák foglalkozása egyike a legnehezebb foglalkozásoknak. Egész nap igénybe vannak véve, sőt az éjszakáikat is éjjeli gyakorlatok foglalják le. Feltétlenül szükséges, hogy a testileg agyonsanyargatott tisztikar már 35 évi szolgálat után teljes nyugdíjhoz jusson. Erre vonatkozólag a részletes tárgyalás során leszek bátor javaslatot, illetve módosítást beterjeszteni. Elnök : Kénytelen vagyok a képviselő urat figyelmeztetni, hogy a ház határozata értelmében 12 órakor az interpellácziók előterjesztésére kellett volna áttérni. Tizennégy interpelláczió szerepel a napirenden. Amiket a képviselő ur mond, azok nagyrészt ugy is részletek, tehát módjában lesz a részletes tárgyalás alkalmával előadni. (Élénk helyeslés.) Egry Béla: Meghajlok a t. elnök ur és a ház határozata előtt és bár még sok anyagom van, befejezem beszédemet. Mielőtt azonban ezt tenném, pártom nevében is, a magam nevében is legmélyebb köszönetemet kell nyilvánítanom az igen t. honvédelmi minister ur irányában, aki előállott ezzel a humánus és szocziális törvényjavaslattal, melylyel ezer és ezer könnyet töröl le az özvegyek és árvák arczárói és szeméből. Remélem, hogy az a törvényjavaslat rövidesen el is fog fogadtatni. (Elénk éljenzés.) Tekintettel a beszédem folyamán előadottakra, a következő határozati javaslatot vagyok bátor előterjeszteni (olvassa) : A tárgyalás alatt lévő 1443. számú katonai ellátásról szóló törvén}!avaslat 159. §-ában foglalt ama kjelentésre, hogy a katonai személyek ténylegességi illetményei csak a háború befejezte után, legkésőbb 5 év alatt szándékoltatnak megváltoztattatni, tekintettel a ténylegességi illetményeknek a katonai nyugdíjra és hátramaradottak illetményeire való közvetlen és lényeges befolyására, tekintettel végül az élelmezési, ipari czikkek, lakbér, világító- és tüzelőanyagok hihetetlen magas és elviselhetetlen voltára és arra, hogy a békeidőben volt árakra való visszatérés teljesen kizártnak tekintendő és hogy a tényleges állományú tisztek jelenleg élvezett illetményei nemcsak nem biztosítják a tisztességes megélhetést, ellenkezőleg a nélkülözés és nyomorral való küzdés a mármár mutatkozó elégedetlenséget és elkeseredést csak fokozzák és a tisztikart hivatásától elvonják, and ismét a hadsereg harczképességének és az országok biztonságának rovására van, a magyar országgyűlés képviselőháza már most utasítja a honvédelmi kormányt, hogy haladéktalanul tegye meg az illetékes tényezőknél a szükséges lépéseket arra, hogy az összes haderő (hadsereg, m. kir. honvédség, in. kir. csendőrség) tisztjei, havidíjasai és legénység illetményei a kor és szükség követelményeinek megfelelőleg megváltoztassák és feljavittassék és annak a háború befejeztével azonnali élvezetébe lépjen. (Helyeslés.) A törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. Elnök : A vitát mára megszakítom. Mielőtt
