Képviselőházi napló, 1910. XLI. kötet • 1918. julius 24–november 16.

Ülésnapok - 1910-828

420 828. országos ütés 1918 nyit a háború alatt megmagyarosították, (Zaj a közéfen.) Egy hang (a közéfen): Az megmagyarosodott ! Brandsch Rudolf: Ez nem igaz! ellenzék is volt a közgyűlésen, ismerem a nevét azoknak, kik ellenezték a magyarosítást. A délmagyarországi német nemzeti érzésű férfiak próbáltak egy színházi társulatot megalapítani, itt is a legnagyobb ellenállásra találtunk a kormánynál. Végzés volt a kezemben, melyben az illető ministeri hivatalnok azt irta: »Nem vagyunk hajlandók Dél-MagyaroTszágon idegen nyelvű előadásokat megengednie Szóval, a hazai németségnek nincsen szervezete, mely képes volna arra, hogy a nép művelődését, nemzeti kultúráját fejleszthesse és ápolhassa. Nem volna érdemes egy olyan értékes elemnek, mint a hazai németség, mindazokat a jogokat megadni, amelyeket követel, hogy mint néj) élhessen és dolgozhasson szeretett hazájában % Felesleges rámutatnom arra, mit szenvedett és mit áldozott e nép a háborúban. Rámutatok arra, hogy a közeli napokban is sokat fog szenvedni és áldozni a hazáért, mert mindenütt a veszélyeztetett határ közelében lakunk. Felesleges rámutatnom arra, hogy a hazai németség Erdélyben és Magyarországon minden téren és minden tekintetben teljesítette kötelességét, hisz ez nyilvánvaló és ismeretes ellenség és barát eőltt egyaránt. Az elmondottak után csak az a kötelességem marad hátra, hogy a magyarországi németek nemzeti érzésű bizalmiférfiainak határozata slapjár> a következő nyilatkozatot olvassam fel. (Felkiáltások : Olyan is van ? Hol vannak ?) Nem tehetek róla, hogy a t. közbeszóló képviselő urak nem voltak jelen, de ez a tanácskozás megvolt itt Budapesten és Bécsben. Egy hang (a jobboldalon): Miért nem hívták meg a szepességi németeket? Brandsch Rudolf (olvassa) : »Mi, a Magyar Szent Korona Országaiban élő németek mindenkor a rend és a törvénytisztelet eleme voltunk és hűségünket mindig fényesen bebizonyítottuk. A világháborúban is a legnagyobb áldozatokat hoztuk abban a biztos reményben, hogy saját érdekeink szolgálatában állunk, midőn a haza fenmaradásáért küzdünk. Nem várunk elismerést, de erősen reméljük, hogy a béke után beálló uj viszonyok a mi népünknek is a közélet minden terén azokat a jogokat fogják hozni, amelyek lehetővé teszik, hogy mi is nemzeti kultúránkat és nemzeti fejlődésünket örök időre biztosithassuk. Bárhogyan is alakuljanak a viszonyok hazánkban, mi, németek, követeljük nemzeti kultúránk egészen szabad fejlődését minden téren és minden tekintetben, követeljük német anyanyelvünk szabad használatát a közélet különböző ágaiban és olyan törvények behozatalát és betartását, amelyek ezeket a jogokat megállapítják és örök időre biztositják.« Egy német közmondás, helyesebben egy néoktóber 23-án, szerdán. met filozófusnak a mondása így hangzik : A történelem azt tanítja, hogy nem tanulunk semmit belőle. Egész szivemből kívánom, hogy ez a mondat ne vonatkozzék a mi hazánkra és erősen óhajtom, hogy e válságos és sorsdöntő pillanatok tanulságainak kihasználásával hazánk jobb és boldogabb jövő felé haladjon, és hogy ebben a boldogabb jövőben az én német népem is elfoglalhassa azt a helyet, amely őt kultúrájánál és értékénél fogva megilleti, Adja Isten, hogy igy legyen. Az indemnitást megszavazom. Elnök : Ki a következő szónok ? Vermes Zoltán jegyző: Szilágyi Lajos! Szilágyi Lajos: T. képviselőház ! Az előttem szólott t. képviselőtársam fejtegetéseire, ugy tudom, más képviselőtársam fog kiterjeszkedni. Ezért meg fogja nekem engedni a t. ház és a t. képviselő ur, hogy én, régi szokásomhoz hiven, most is kizárólag katonai kérdésekkel foglalkozzam. (Halljuk! Halljuk !) A legfontosabb teendőnek tartom katonai szempontból a fegyveres mérkőzésnek mielőbbi beszüntetését, a legsürgősebb teendőnek a magyar határ megvédését (Helyeslés jobbfelől.) és mindezzel egyidejűleg megoldandónak tartom a közös haderő átszervezését és a személyi és anyagi leszerelésnek gondos előkészítését most már abból a szempontból, hogy Magyarország függetlensége proklamálva van. Tehát fegyverszünet, határvédelem, átszervezés és leszerelés : négy hatalmas munkahalmaz, amelyeknek jóformán mindegyike azalatt a hat hónapi időtartam alatt kerül feldolgozásra, amely hat hónapi időtartamra az indemnitást most a t. kormány kéri. Ebből kifolyólag e négy nagy kérdéssel részletesebben kívánok foglalkozni. (Halljuk ! Halljuk I jobbfelói.) Az a hadműveleti kudarcz, amely bolgár szövetségesünket, illetőleg a bolgár szövetséges haderőnek aránylag csekély részét a déli fronton érte, és az a politikai fordulat, amely ezt a hadműveleti kudarczot Bulgáriában követte, egész hadműveleti helyzetünket illetőleg uj feladatok elé állított bennünket. El kell ismerni, hogy a hadvezetőség momentán az első alkalommal helyesen Ítélte meg a történteket és helyes intézkedéseket is rendelt el. Az az intézkedés, hogy a hadvezetőség albániai frontunkat visszavonta, azt mutatja, hogy most végre a mi hadvezetőségünknél is előtérbe jött az erők kímélésének elve ; (Zaj és felkiáltások a szélsóbaloldahn: Jókor!) megóvni kívánván albániai frontunkat attól, hogy baloldalról átkaroltassék, esetleg hátba támadtassék ; helvesén tette tehát, hoarv albániai frontunkat visszavonta. Hasonlókéjj helyesen intézkedett a hadvezetőség akkor, mikor a bolgár haderőknek visszavonulása, a frontból való kivonása következtében keletkezett ürt odairányitott hadosztályokkal betömni igyekezett és igen helyesen járt el kormányunk, hogy a békeajánlatot, a békelépéseket csak azután tette meg, minekutánna a fronton kelet-