Képviselőházi napló, 1910. XLI. kötet • 1918. julius 24–november 16.
Ülésnapok - 1910-813
813. országos ülés 1918 Julius 24-én, szerdán. 27 Mielőtt erre felelnék, még egy szavam van »an den Kreis der höheren Offiziere«. Magyarország szent földjén nem áll ma egy ellenség sem; ellenben az összes magyar katonák ott vannak és őrt állnak Ausztria hófedte glecserein és azoknak haiálvölgyeiben; (TJgy van! TJgy van!) messze benyomultak az ellenségnek országába, annak az ellenségnek, amelyet az osztrák lapok és politikusok »der Erbfeind Österreichs«-nak neveznek. (TJgy van! TJgy van.') Mert szent a meggyőződésem, hogy amint a magyar katonák bajtársi hűséggel, a jó osztrák ezredekkel és német szövetségeseinkkel visszaguritották azt a rettenetes orosz hengert a Kárpátok bérczeiben, amely megsemmisítéssel fenyegette Magyarországot; amint kikergették az álnok románt és amint tönkretették a szerbet is: ott fognak őrt állani, ott fognak küzdeni bajtársi hűséggel mindaddig, amig le nem győzték Aiisztria és Magyarország utolsó ellenségét is. És kérem »den Kreis der höheren Offiziere«, hogy ne játszszanak a tűzzel, vigyázzanak; (Általános helyeslés.) ne sértsék oly mélyen a magyar katonákat, (Altalános helyeslés.) mert ha kiölik szivükből az édes magyar haza iránti szeretetet, akkor ellankad a karjuk és győzni fog Ausztria felett »der Erbfeind Osterreichs«. Azoknak pedig, akik ezen lap köré csoportosulnak, a czentralistáknak fenyegetéseire büszke magyar önérzettel egy másik fenyegetéssel felelek. (Halljuk! Halljuk!) Ha azok azt gondolják, hogy a háború szerencsés befejezése után, amikor a rettenetes vérveszteség folytán — amelyet ők sem tagadhatnak — a magyar nép, a magyar nemzet teljesen kimerült és elvesztette ellenálló képességét, itt lesz az ideje annak, hogy az ő eltemetett álmaikat valóra váltsák és ha akkor nem fogja őket szándékuktól eltántorítani minden volt és most is élő becsületes és józan gondolkozású magyar, de osztrák államférfiunak is komoly intőszava: akkor oly csodákat fognak megélni, aminőkre kevés példa van a magyar történelemben. (Igaz! TJgy van!) Annak a reszkető földmives aggastyánnak kérges keze, amely az eke szarvához nyúlt és átkarolta a kaszát, hogy amikor fiai a harcztéren fegyverrel kezükben védik Magyarország függetlenségét és szabadságát, ő kenyeret szerezzen a katonáknak, magyar embereknek, németeknek és osztrákoknak egyaránt: még egyszer meg fogja fogni és át fogja karolni a kaszát és rendet fog vágni nem az aranykalászos búzamezőn, hanem azok közt, akik Magyarországot meggyalázni akarják, akik Magyarország függetlenségét tönkre akarják tenni. (Igaz! TJgy van!) A szegény rokkantak százezrei, akik testi épségüket feláldozták nemcsak Magyarországért, hanem Ausztriáért is, ott fognak állni határainkon és ha mással nem, mankóikkal fognak szétütni azok között, akik Magyarország függetlenségére törnek. És a hős fiaink közül hátramaradók, akik a kataklizmákéi épen és szerencsésen hazakerülnek, ha látni fogják a veszedelmet, minden habozás nélkül hozzányúlnak ismét a fegyverhez és bősz oroszlánként fognak küzdeni azok ellen, akik Szent István koronájának csak egy ékkövét akarnák kitörni. Mi mindnyájan ott leszünk és addig nem nyugszunk, amig annak az ezerfejü hidrának utolsó fejét is össze nem tapostuk, hogy biztosítsuk államunk függetlenségét és hogy végre sok megpróbáltatáson és tengernyi szenvedésen átment magyar nemzetünknek megadjuk az igazi békét. (Általános élénk helyeslés, éljenzés és taps.) A következő interpellácziót intézem a t. ministerelnök úrhoz (Halljuk! Halljuk! Olvassa) : 1. Van-e tudomása az igen tisztelt m. kir. ministerelnök urnak a »Danzers Armee-Zeitung« (Feldausgabe) (Mozgás jobbfelöl.) folyó évi 186., 187-iki számának »Der Priede mit Eumänien« czimü, a magyar államot és a magyar nemzetet mélyen sértő vezérczikkéről, mely faj- és osztálygyűlöletre izgat, az egységes magyar államot egy a levegőben függő elvont fogalomnak nevezi s a román békét a tízmilliónyi magyar nép rövidlélekzetü diadalának tekinti a tízmilliónyi román nép felett. 2. Van-e tudomása, hogy fent nevezett lap a közös hadügyminister erkölcsi és anyagi támogatása mellett jelenik meg s hogy annak szerkesztésében magasrangu tisztek közreműködnek? (TJgy van! TJgy van!) 3. Hajlandó-e a ministerelnök ur intézkedni : a) hogy a közös hadügyminister ur minden néven nevezendő támogatást e laptól elvonjon ? (Élénk helyeslés jobb- és balfelöl.) b) hogy az osztrák és magyar hadsereg tisztjeit e lap szerkesztésében való közreműködéstől eltiltja? (Élénk helyeslés jobb- és balfelöl.) c) e laptól a kereskedelemügyi ministerrel egyetértőleg a szállítási engedélyt elvonja? (Élénk helyeslés a ház minden oldalán.) d) hogy a lapnak a frontra való szállítása eltiltassék ? (Élénk helyeslés.) Elnök: A ministerelnök ur kivan nyilatkozni. Wekerle Sándor ministerelnök: T. ház! (Halljuk ! Halljuk!) Talán felesleges, hogy ezen kvalifikálhatatlan támadásokkal, amelyek a t. képviselő ur által idézett lapban megjelentek, most bővebben foglalkozzam. Egyszerűen csak álláspontomat kívánom jelezni azzal a merénylettel szemben, amelyhez hasonlók ebben a lapban koronként megújulnak. (Igaz! TJgy van! jobb- és balfelöl.) Szilágyi Lajos: Következetesen! Állandóan! Wekerle Sándor ministerelnök: Én azt hiszem, hogy a politikában visszatérő -ilyen kétes szellemekkel és kísértetekkel foglalkoznunk kell akkor, ha azok ilyen indeczens formában jelennek meg. (Igaz! TJgy van!) Eészemről is tart4*
