Képviselőházi napló, 1910. XLI. kötet • 1918. julius 24–november 16.

Ülésnapok - 1910-820

820. országos ülés 1918 a csekély jelentőségű az a körülmény sem, hogy Gyöngyös város oly virágzó gazdasági helyzet­ben volt eddig is, mely az ország gazdasági életé­ben részére előkelő helyet biztosított; a reá for­dított költségek tehát az államldcstárba bőven vissza fognak folyni, mihelyt ismét elfoglalhatja helyét a gazdasági életben, ahol a rekonstruált Gyöngyös a termelésben fokozott erőben, fokozott mértékben fog ismét részt vehetni. Az újjáépítés és rendezés eme nagyszabású terve a mai jogszabályok keretében nem volna keresztülvihető és azért a kormány arra is fel­hatalmazást kér, hogy a kisajátítást, szabályozást és a telkek rendezését a fennáUó szabályoktól eltérően a szükséghez képest rendeletileg sza­bályozhassa. Az együttes bizottság ezt a fel­hatalmazást is megadandónak véli azért, mert különben a városrendezés kontemplált s mond­hatni programmszerü reformja megvalósíthatat­lan volna. Minthogy pedig ez a felhatalmazás csak Gyöngyös városára vonatkozik, egyúttal alkalmat ad a kormánynak arra is, hogy a nye­rendő tapasztalatok alapján a törvényhozásnak megfelelő javaslatokat tehessen a kisajátítási, városrendezési stb. kérdések törvényben leendő szabályozása iránt. A törvényjavaslat 2., 3., 4., 5. és 6. §§-ai tartalmazzák az államkincstár részérő] való segély­mértékét és terjedelmét. A városépítési alapot a javaslat 15. §-a létesiti, a 2. §. második pontja értelmében nyújtandó állami segélyből és ez a paragrafus áUajrátja meg, hogy mely kiadások fe­dezendők ezen alap terhére. A 16. §. a városépítési járulék szedésére ad felhatalmazást, a javaslat 7. §-a pedig azt a felhatalmazást tartalmazza, hogy a kisajátítást a fennálló jogszabályoktól eltérően rendeletileg szabályozhassa a kormány. Végül a javaslat 19. §-ában részletesen megjelölt némely oly földterületeknek Gyöngyös városával leendő egyesítését mondja ki, amelyekre a rendezésnél okvetlenül szükség van, s így ezek csatolása egé­szen természetes. Mindezek alapján az 1475. számú törvény­javaslatot az együttes bizottság nagy örömmel üdvözölte s azt némely csekély módosítással vál­tozatlanul elfogadta, s kéri a t. képviselőházat, hogy ugy általánosságban, mint részleteiben szin­tén elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök : A következő szónok Török Kálmán képviselő ur ! Török Kálmán : T. képviselőház t Gyöngyös város újjáépítéséről és rendezéséről szóló törvény­javaslat képviselőházi tárgyalása különösebben kötelességemmé teszi a törvényjavaslathoz való igen rövid hozzászólást. Ennek a" kötelességemnek annál nagyobb örömmel teszek eleget, mert szerény véleményem szerint az előttünk fekvő törvény­javaslat czéltudatosan szem előtt tartja a kettős czélt, t. i. a város újjáépítése mellett a város ren­dezésének messze kiható kérdéseinek megoldását is. Midőn a törvényjavaslat nemcsak segélyt nyújt, de intézményesen is biztosítja ennek a kettős ezél­jusztus 8-án, csütörtökön. 221 nak az elérését, gyökereiben orvosolja azokat a bajokat, amelyek ennek az ősrégi magyar város­nak borzalmas pusztulását előidézték. Ezek a bajok onnan származnak, hogy a régi városi épít­kezési rendszer, illetve rendszertelenség, lehe­tővé tette a kis helyen, a városok védőfalain be­lül a zeg-zugcs, sikátoros építkezést. Ez az épít­kezési mód Gyöngyösön is sajnosán érvényesült, önként érthető tehát, hogy a város újjáépítésé­nek és rendezésének természetes követelménye a várcs belső területének kiszélesítése. Ez j eresz­ben akképpen vált lehetővé, hogy a várossal tő­szomszédcs gyöngyöspüspöki érsekségi birtokot a város az érsekségtől előnyösen megszerezte a város területének kiszélesítésére. De ugyanezt a czélt szolgálja a törvényjavaslat 19. §-a is, amely lehetővé tette ezen czélnak az érdekében azt, hogy a várossal összeépített gyöngyöspüspöki köz­ség egészen, Gyöngyössolymos községnek pedig egy kisebb külterületi része a városhoz közigaz­gatásilag is hozzácsatoltassék. T. képviselőház ! Az igy kiszélesített területen a próbált szaktudás korlátozás nélkül alkothatta meg Gyöngyös város újjáépítésének és rendezésé­nek tervét, de nem tekinthetett el attól, hogy e kettős czél teljes elérése érdekében a törvény­javaslatban foglalt kisajátítási jeg is biztosittassék. Kétségtelen az, hogy e kisajátítási jog igen sok ffetben a magánjogi sérelmek hosszú sorát idéz­heti elő, de az is bizonyos, hogy a magánérdekek nem vehetők feltétlenül figyelembe ott. ahol a közérdek kíván kielégítést. Meg vagyok azonban arról győződve, hogy az igen t. kormány nagyra­hivatott kormánybiztosát ezekben a kényes ma­gánjogi kérdésekben mindenkor a legmesszebb­menő méltányosság és megértés fogja vezetni és a törvény rideg betűjébe a megértés meleg érzését viszi be. Hiszen ez az egész törvényjavaslat a meg­értésben s a legnemesebb emberi érzésében a kö­nyörületességben fogantatott. Az a könny, ame­lyet a mi felséges királyunk és királynénk az üsz­kös város láttán hullatott, forrásává lőn nemcsak e magyar sajtó nemes részvétének, nemcsak az egyesek igazán megható áldozatkészségének, ha­nem a kormány nagyszabású segitő akeziójának is. Hogy ez a segitő akczió miben áll, arról az igen t. előadó ur részletes jelentést tett a t. ház­nak. Ennek részleteivel az idő előrehaladottságára való tekintettel, foglalkozni nem kívánok. Csak azt mondom, el kell ismerni, hogy ez a törvény­javaslat az igen tisztelt kormány széleskörű szo­cziális programmjához minden tekintetben méltó; bizonyság arra nézve, hogy a t. kormány az állam­erő erkölcsi és anyagi hatalmával kivan segélyére lenni a gyengének, jelen esetben egy virágzó ma­gyar városnak, amelynek példásan szorgalmas népe a tüz által mérhetetlen károsodást szenvedett és magára hagyatva nem lett volna abban a hely­zetben, hogy boldogulásának és biztonságának esz­közeit előteremtse. Ha nem tévedek 25 millióra tehető az a segités, amelylyel a kormány Gyöngyös városának ujjáépitéséhez és a város rendezéséhez

Next

/
Thumbnails
Contents