Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-812

812. országos ülés 1918 csak magamban mondtam. Szíveskedjék tehát ezt meg nem történtnek tekinteni. Ami a dolog érdemét illeti, én azt hiszem, hogy aki ismeri a mi választási viszonyainkat, annak nem szabad itt belemenni semmiféle olyan disztinkcziókba, olyan elasztikus kifejezésekbe, amelyekkel csak kapu nyittatnék a terrornak. A múltban is megtörtént, de a jövőre nézve a t. túloldalon már ma vannak egyes t. képviselőtársaim, akik azt mondják, hogy majd az a nem választó is befolyást fog gyakorolni a választásokra. Mit értsünk ezalatt, ha nem a terrornak előre való bejelentését és a tömeg felheczczelését? Ha nem a szánkon, de a szivünkben hordozzuk a választások tisztaságát, akkor első dolog a magyar társadalomnak megfontoltabb, tisztességtudóbb elemeit a csőcselék terrorjától megvédeni. És az egyáltalában nem játszik szerepet, hogy itt vannak könnyebb és súlyosabb esetek. Hiszen a büntetés minimuma meghatározva nincs; a könnyű esetekre a megfelelő minimális büntetés fog kiszabatni. De engedelmet kérek, ha akarjuk a választások tisztaságát, meg kell adni a szigorú szankcziót és nem kell e szankcziót illuzóriussá tenni kibúvó ajtók engedélyezésével a terrorisztikus jelenségekkel szemben. Az eredeti szöveg elfogadását kérem. (Helyeslés.) Elnök: Ha senki sem kivan szólni, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 95. §. utolsó bekezdésével szemben Vázsonyi Vilmos képviselő ur a következő módosítást adta be: »Aki a választás vagy szavazás színhelyén a rendet súlyosan zavarja, vagy bármely rendzavarást figyelmeztetés ellenére folytat.« A kérdést akként teszem fel, hogy elfogadja-e a ház a 95. §-t változatlan szövegében. Amennyiben a 95. §. változatlan szövegében elfogadtatnék, Vázsonyi képviselő ur indítványa elesett. Ha pedig a 95. §. változatlan szövegében nem fogadtatnék el, akkor azt Vázsonyi képviselő ur indítványával fogom elfogadottnak kijelenteni. Tehát felteszem a kérdést, elfogadja-e a ház a 95. §-t változatlan szövegében, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A ház tehát a 95. §-t változatlan szövegében fogadta el, aminek következtében Vázsonyi képviselő ur indítványa elesik. Következik a 96. §. Hoványi Géza jegyző (olvassa a 96. §4, valamint a harmadik alezim ezimét, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 97. §-t). RoŠic Miksa jegyző: Pető Sándor! Pető Sándor: T. képviselőház! A 97. §. második bekezdésében foglalt uj intézkedésre hivom fel a figyelmet. Ez nem pártkérdés, ez tisztán az apprecziáczió kérdése és én azt hiszem, hogy a t. ház, jóllehet erről az oldalról KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XL. KÖTET. Julius 19-én, pénteken. 633 jön a javaslat, ezt el fogja fogadni. Nevezetesen az egyik intézkedés arról szól, hogy a választási elnöknek a harmadik napon kell a képviselőjelöltre vonatkozó ajánlatot átnyújtani. Az eredeti javaslat öt napról szólt és szerény nézetem szerint helyesebb is az öt nap, elsősorban a jelölés után történő intézkedések szempontjából, különösen a titkos szavazásokban lévő kerületekben. Másodszor felhívom a ház figyelmét a 172. §-ra, amely arról szól, hogy »állami, törvényhatósági és községi közszolgálatban álló közhivatalnokot, ha képviselőválasztáson, mint jelölt fellép, a jelölés megtörténtének napjától a választási eljárás befejezését követő második nap elteltéig szabadságidő illeti meg«. Nekem igazán nem mesterségem a közhivatalnokok pártfogása, azonban az igazságot hajlandó vagyok ezen a téren is szolgálni. A helyzet az, hogy a közhivatalnokjelölt jelölése érdekében munkához csak akkor foghat, ha jelölése megtörtént, ami az eredeti javaslat szerint öt nappal, a bizottsági jelentés szerint három nappal a választás előtt történhetik meg. Ily módon a közhivatalriokjelöltnek fontos érdeke az, hogy öt nap álljon rendelkezésére, mert igy is hátrányban van a szabad jelölttel szemben. Méltóztatnak felismerni, hogy ez inkább konzervatív, mint demokrata érdek és hangsúlyozom, nem pártérdek. Másik indítványom hasonlóképen ment minden pártszinezettől. A második bekezdés második mondata ugyanis azt mondja, hogy »a választást megelőző harmadik napon a választási elnök köteles a választókerület székhelyén megjelenni és ott a hirdetményben megjelölt helyiségben a délelőtt 9 órától délután 1 óráig az ajánlatok átvétele végett a választók rendelkezésére állani. Később ajánlatot át nem vehet.« Nem mondom, hogy ez a négy óra nem elegendő idő arra, hogy a jelölteket ajánló egyének jelentkezhessenek, azonban egy több községből álló kerületben megtörténhetik hogy a jelölők nem tudnak a messzebb fekvő községekből idejében bejönni. Én tehát liberálisabbnak tartanám, hogy miután a választási elnök úgyis a választás színhelyén tartózkodik, hogy a délutáni időben is alkalmat adjunk arra, hogy a jelölés megtörténhessék. A méltányossági szempont is kívánja, hogy senki elkésés okából a jelöltek közül ki ne maradjon. Mindezek okából javaslatom a 97. §-hoz a következő: A második bekezdésben e szavak helyett: »a választást megelőző harmadik napon« mindenütt tétessék: »ötödik napon.« Másodszor e szavak helyett: »délelőtt 9 órától délután 1 óráig« tétessék; »délelőtt 8 órától déli 12 óráig és délután 2 órától délután 6 óráig.« Kérem, méltóztassanak ezt elfogadni. Elnök: Ki következik szólásra ? Vázsonyi Vilmos: T. képviselőház! Ennél a pontnál a következőket vagyok bátor a t. házzal megismertetni. A horvát választójogi javaslatnak 80