Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-812

634 812. országos ülés 1918 Julius 19-én, pénteken. előkészítésénél kutattam azt, hogy a horvátok miért nem akczeptálták a jelölés intézményét, miért hiányzik abból a jelölés intézménye szemben a régi horvát-szlavón választójogi törvénynyel? Akkor azt a felvilágosítást kaptam, hogy a jelölés intézményével kapcsolatban történtek bizonyos visszaélések, amelyek azt czélozták, hogy azok, akik azt a bizonyos jelölő-ivet elviszik, a kellő időben meg ne érkezhessenek. Nem volt ott a jelölés időpontja külön választva, hanem bizonyos kora reggeli óra volt kijelölve, ameddig a jelölést meg kellett tenni. Megtörtént, — így mondották el nekem a horvátországi t. képviselő urak — hogy azok, akik a jelölő-ivet vitték, az utón mindenféle akadálylyal találkoztak. Hidak, utak romlottak el, szekerük feldőlt és hasonló akadályok merültek fel, ugy hogy a választás nagyon egyszerű módon azon hiúsult meg, — mint a jelenlegi uralkodó párt tagjai nekem mondották — hogy a jelölés nem történhetett meg. Ezért ők magát a jelölést egyszerűen kitörölték a törvényjavaslatukból, ugy hogy náluk nincs meg a jelölésnek közjogi intézménye, miként az megvan nálunk és más országokban, náluk nincs meg, épugy, miként nincs meg az osztrák választójogi rendszerben. Ez azt jelenti, hogy a jelölés politikai intézménynyé válik, magándolog lesz és a választó arra szavazhat, akire neki tetszik. Magyar viszonyokra alkalmazva ezeket a horvát tapasztalatokat, nem mondom, hogy nálunk hasonló dolgok történtek. Azonban azt, hogy valakit jelöljenek vagy ne jelöljenek, nem bizhatjuk arra, hogy van-e közlekedési akadály, vagy nincs. Hiszen, ha csak délelőtt lehet elfogadni ezt a jelölési ivet — erre gondoltunk a javaslat szerkesztésénél — megtörténhetik, hogy egy kocsi-defektus következtében nem tud az illető kellő időben beérkezni, vagy vonatkésés történik, vagy aki előkelően automobilon megy, azt automobil-defektus éri és a közelben nem tud semmiféle fogatot kapni. Ki sem számitható az a sok eshetőség, ami mind közrejátszhatik arra, hogy a kellő időben a jelölőivet ne lehessen átadni. Erre azt mondhatják a gondos honatyák, hogy már az előző napon menjen oda. En ugy tudom, hogy ez nem szokott megtörténni. Nem látom be egyáltalán, hogy ilyen apró dolgokban mi szükség volt javítgatásra. Nem volt ez egyéb, mint az a vágy, hogy mindenben visszatérjenek az 1913-as törvényre. Gróf Tisza István: Mert sokkal jobb volt! Vázsonyi Vilmos: Mert az 1913-as törvényben igy volt, tehát legyen igy a jelenlegi törvényben is. Az 1913-as törvényben délelőtt volt, tehát nem szabad a délután engedményét sem megadni. Ezeket voltam bátor elmondani. Különben nekem teljesen mindegy, hogy a t. ház hogyan határoz, mert hiszen lényegtelen dolgokban sincs itt remény arra, hogy egy pontot vagy pontosvesszőt is lehessen alkalmazni, amely az 1913-as törvény dicső szellemétől eltávozik. Elnök: Szólásra feljegyezve senki nem lévén, kérdem a t. házat, kivan még valaki szólni. (Nemi) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 97. §. második bekezdésével szemben két indítványt adatott be Pető Sándor képviselő ur részéről. Az első indítvány szerint a második bekezdésben e szavak helyett: »a választást megelőző harmadik napon« tétessék »ötödik napon«. Második indítványa szerint ugyanott e szavak helyére: »délelőtt 9 órától d. u. 1 óráig« tétessék: »délelőtt 8 órától déli 12 óráig, és d. u. 2 órától 6 óráig«. A kérdést a bizottsági szövegre fogom feltenni. Amennyiben a ház azt változatlan szövegében fogadná el, akkor Pető Sándor képviselő ur mindkétrendbeli indítványa elesik. Amennyiben a 97. §. nem fogadhatnék el változatlan szövegében, fel fogom tenni a kérdést, hogy a ház a szakaszt a javasolt két módosítással együtt fogadja-e el. Ehhez képest kérdem a t. házat, méltóztatik a 97. §-t változatlan szövegében elfogadni, igen vagy nem ? (Félkiáltások: Igen ! Nem!) Kérem azokat a t. képviselő urakat, akik a szakaszt változatlan szövegében fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A 97. §-t a ház változatlan szövegében fogadja el, és igy Pető Sándor képviselő ur mindkét indítványa elesett. Következik a 98. §. Hoványi Géza jegyző (olvassa a 98—103. §-at, amelyeit észrevétel nélkül fogadtatnak el. Olvassa a IV. alcsimet és a 104. §-t). Elnök : Szólásra következik % Hoványi Géza jegyző: Vázsonyi Vilmos ! Vázsonyi Vilmos: T. ház! A bizalmiférfiak szerepéről már az általános vita folyamán szólottam, ismétlésekbe tehát nem kívánok bocsátkozni. A bizalmiférfiakat nem lehet egyszerűen arra a szerepre utalni, hogy ők csak az elnök engedélyével szólhassanak. Már az általános vita során hivatkoztam arra, hogy az osztrák választójog szerint minden jelenlevő választónak megvan az a joga, hogy a választók személyazonosságának kérdésében és abban a kérdésben, hogy az illető választó jogosult-e egyáltalán a szavazásra, az elnökhöz figyelmeztetést intézhessen. Ez valóságos popularis actioként van beállítva. A bizalmiférfitól azt a jogot nem lehet elvonni, hogy felszólalhasson abban a kérdésben, hogy a választó nem azonos azzal, akinek nevében jelentkezett vagy hogy egyáltalán nincs szavazati joga. Senkisem kívánja azonban, hogy a bizalmiférfiak hosszú dikcziót tartsanak. Bifurkálni kívánom tehát a kérdést, eltérően az eredeti javaslattól és eltérően a bizottsági szövegtől. Abban az esetben, ha a választók azonos-