Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-812

812. országos ülés 1918 július 19-én, pénteken. 631 Következik a határozathozatal. Amennyiben Pető Sándor képviselő ur a 92. §. szövegével ellentétes indítványt tett, a kérdést akkép fogom feltenni, hogy elfogadja-e a ház a 92. §-t változatlan szövegében. Amennyiben elfogadná, ugy Pető Sándor képviselő ur indítványa elesik; amennyiben nem fogadná el a t. ház változatlan szövegben az eredeti javaslatot, fel fogom tenni Pető Sándor képviselő ur indítványát szavazásra. Pető Sándor képviselő ur indítványa a következőképen szól: (Olvassa.) »A 92. §. második bekezdése helyébe a következő tétessék: Az,aki az első bekezdésben megállapított valamelyik tilalmat megszegi, vétség miatt egy évig terjedhető fogházzal, valamint a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével és a viselt hivatal elvesztésével büntetendő. E vétség miatt az eljárás csak akkor indítható meg, ha valaki a cselekményt elkövetésétől számított 30 nap alatt feljelentette. Ha e vétséget az illető választókerületben a választók névjegyzékébe felvett választó jelentette fel, őt a bűnvádi eljárás során a sértett jogköre illeti meg.« Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e a 92. §-t változatlan szövegében elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Többség. A ház a 92. §-t változatlanul fogadván el, igy Pető Sándor képviselő iir indítványa elesik. Következik a 93. §. Hoványi Géza jegyző (olvassa a 93. §-t, mély észrevétel nélkül elfogaätaük. Olvassa a 94. §-t). Elnök: Mattá Árpád képviselő ur kíván szólni. Matta Árpád: T. képviselőház! Választási elnök voltam ismételten és tudom azt, hogy a választási elnök a régi törvény értelmében is intézkedik a karhatalomra vonatkozólag. Azonban igen gyakran megesett velem, hogy mikor a karhatalomra vonatkozólag ugy intézkedtem, hogy 10—20 vagy nem tudom hány ember a legénységből ide vagy oda, egyik vagy másik község határára menjen, ahol a felvonulás várható volt egyik vagy másik községből s én azt kívántam, hogy ott biztosittassék a rend, akkor katonai parancsnokom azt mondotta nekem: kérem, ez az utasítás nem egyeztethető össze az én katonai utasításommal, »weil ieh mich nicht zerstückeln kann«, vagyis neki nem szabad bizonyos minim amon alul az embereit elhelyezni. Ha jól emlékszem, 20 embernél kevesebb embert nem szabad neki valahol kiállítani. Ha tehát nem is a törvényben, de mindenesetre gondoskodni kellene arról, hogy a közigazgatási hatóság, illetőleg a törvény és a katonai hatóságok utasítása összeegyeztessék. Talán a végrehajtási utasításban lehetne erről gondoskodni. Azért vagyok bátor a ministerelnök urnak figyelmébe ajánlani, hogy majd a végrehajtási utasításban intézkedjék erre nézve, mert különben megint azzal jöhetnek elő a katonai parancsnokok, hogy az ő katonai parancsuk más, mint amit én mint választási elnök adok, ezt tehát teljesiteniök nem szabad. Erre nézve kérek a ministerelnök úrtól megnyugtatást, Elnök: A. ministerelnök ur kivan szólni. Wekerle Sándor ministerelnök: T. ház! Határozott ígéretet nem tehetek, mert ez olyan ügy, melyet megfontolás tárgyává kell tenni. A katonaságot csakugyan nem lehet ugy eldarabolni, mint a rendőröket. De a t. képviselő ur kívánságát megfontolás tárgyává fogjuk tenni és ehhez képest a végrehajtási utasításban megfelelő irányban fogunk intézkedni. Elnök: Kivan még valaki szólni ? Ha szólni senki se kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Maga a szakasz meg nem táinadtatván, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 94. §-t elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A ház a szakaszt elfogadja. Következik a 95. §. Hoványi Géza jegyző (olvassa a 95. §4). Elnök: Szólásra következik? Huszár Károly jegyző: Vázsonyi Vilmos! Vázsonyi Vilmos: T. ház! A 95. §. utolsó bekezdései arról szólnak, hogy milyen büntetéssel büntetendők azok, akik a választás színhelyén a rendet bizonyos tekintetben megzavarják. Az 1. pont azt mondja: »Aki a választás vagy szavazás színhelyén jogosulatlanul fegyverrel jelenik meg.« Ez természetesen oly súlyos zavarra adhat alkalmat, hogy erre az egy hónapig terjedhető elzárást és a 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetést nem sokalom. A 2. pont ezt mondja: »Akí a választás vagy szavazás színhelyén az odavitt botot, vagy tettleges bántalmazásra alkalmas más eszközt az illetékes közeg felhívására rögtön át nem adja, vagy ott a közrend megzavarása czéljából veszélyes eszközt ragad.« Ez is helyes, igy volt az eredeti javaslatban is. Változás a 3. pontban van. A 3. pontban az eredeti javaslat ugy intézkedett, hogy ez alá a büntetés alá az esik, aki a választás vagy szavazás színhelyén a rendzavarást figyelmeztetés ellenére folytatja. Erre azt mondja a bizottsági jelentés, hogy általában már maga a rendzavarás büntetendő, nem kell megvárni a figyelmeztetést. Tehát bármily enyhe formában követ el valaki rendzavarást a választás vagy a szavazás színhelyén, bármily enyhe formája legyen is ez a rendzavarásnak, már is be kell következnie ennek a büntetésnek. Azt mondja továbbá a bizottsági jelentés, nagyon éles jogászi elmével, hogy lehet a tettes ismeretlen is és azért helytelen az eredeti javaslatnak az a fogalmazása, hogy csak a rendzavarásnak figyelmeztetés daczára való folytatását kívánta az eredeti javaslat büntetni. Igaz, én az ismeretlen tetteseket nem tudom megbüntetni, ez azonban