Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-812

812. országos ülés 1918 július 19-én, pénteken. 631 Következik a határozathozatal. Amennyi­ben Pető Sándor képviselő ur a 92. §. szövegé­vel ellentétes indítványt tett, a kérdést akkép fogom feltenni, hogy elfogadja-e a ház a 92. §-t változatlan szövegében. Amennyiben elfogadná, ugy Pető Sándor képviselő ur indítványa elesik; amennyiben nem fogadná el a t. ház változatlan szövegben az eredeti javaslatot, fel fogom tenni Pető Sándor képviselő ur indítványát szavazásra. Pető Sándor képviselő ur indítványa a követ­kezőképen szól: (Olvassa.) »A 92. §. második bekezdése helyébe a következő tétessék: Az,aki az első bekezdésben megállapított valamelyik tilalmat megszegi, vétség miatt egy évig terjed­hető fogházzal, valamint a politikai jogok gya­korlatának felfüggesztésével és a viselt hivatal elvesztésével büntetendő. E vétség miatt az el­járás csak akkor indítható meg, ha valaki a cselekményt elkövetésétől számított 30 nap alatt feljelentette. Ha e vétséget az illető választó­kerületben a választók névjegyzékébe felvett választó jelentette fel, őt a bűnvádi eljárás során a sértett jogköre illeti meg.« Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e a 92. §-t változatlan szövegében elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Többség. A ház a 92. §-t változatlanul fo­gadván el, igy Pető Sándor képviselő iir indít­ványa elesik. Következik a 93. §. Hoványi Géza jegyző (olvassa a 93. §-t, mély észrevétel nélkül elfogaätaük. Olvassa a 94. §-t). Elnök: Mattá Árpád képviselő ur kíván szólni. Matta Árpád: T. képviselőház! Választási elnök voltam ismételten és tudom azt, hogy a választási elnök a régi törvény értelmében is intézkedik a karhatalomra vonatkozólag. Azon­ban igen gyakran megesett velem, hogy mikor a karhatalomra vonatkozólag ugy intézkedtem, hogy 10—20 vagy nem tudom hány ember a legénységből ide vagy oda, egyik vagy másik község határára menjen, ahol a felvonulás vár­ható volt egyik vagy másik községből s én azt kívántam, hogy ott biztosittassék a rend, akkor katonai parancsnokom azt mondotta nekem: kérem, ez az utasítás nem egyeztethető össze az én katonai utasításommal, »weil ieh mich nicht zerstückeln kann«, vagyis neki nem sza­bad bizonyos minim amon alul az embereit el­helyezni. Ha jól emlékszem, 20 embernél ke­vesebb embert nem szabad neki valahol ki­állítani. Ha tehát nem is a törvényben, de min­denesetre gondoskodni kellene arról, hogy a közigazgatási hatóság, illetőleg a törvény és a katonai hatóságok utasítása összeegyeztessék. Talán a végrehajtási utasításban lehetne erről gondoskodni. Azért vagyok bátor a minister­elnök urnak figyelmébe ajánlani, hogy majd a végrehajtási utasításban intézkedjék erre nézve, mert különben megint azzal jöhetnek elő a ka­tonai parancsnokok, hogy az ő katonai paran­csuk más, mint amit én mint választási elnök adok, ezt tehát teljesiteniök nem szabad. Erre nézve kérek a ministerelnök úrtól megnyugtatást, Elnök: A. ministerelnök ur kivan szólni. Wekerle Sándor ministerelnök: T. ház! Ha­tározott ígéretet nem tehetek, mert ez olyan ügy, melyet megfontolás tárgyává kell tenni. A katonaságot csakugyan nem lehet ugy elda­rabolni, mint a rendőröket. De a t. képviselő ur kívánságát megfontolás tárgyává fogjuk tenni és ehhez képest a végrehajtási utasításban meg­felelő irányban fogunk intézkedni. Elnök: Kivan még valaki szólni ? Ha szólni senki se kíván, a vitát bezárom és a tanácsko­zást befejezettnek nyilvánítom. Maga a szakasz meg nem táinadtatván, kérdem a t. házat: méltóztatik-e a 94. §-t el­fogadni, igen vagy nem? (Igen!) A ház a sza­kaszt elfogadja. Következik a 95. §. Hoványi Géza jegyző (olvassa a 95. §4). Elnök: Szólásra következik? Huszár Károly jegyző: Vázsonyi Vilmos! Vázsonyi Vilmos: T. ház! A 95. §. utolsó bekezdései arról szólnak, hogy milyen bünte­téssel büntetendők azok, akik a választás szín­helyén a rendet bizonyos tekintetben megzavar­ják. Az 1. pont azt mondja: »Aki a választás vagy szavazás színhelyén jogosulatlanul fegyverrel jelenik meg.« Ez természetesen oly súlyos zavarra adhat alkalmat, hogy erre az egy hónapig ter­jedhető elzárást és a 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetést nem sokalom. A 2. pont ezt mondja: »Akí a választás vagy szavazás színhelyén az odavitt botot, vagy tettleges bántalmazásra alkalmas más eszközt az illetékes közeg felhívására rögtön át nem adja, vagy ott a közrend megzavarása czéljából veszélyes eszközt ragad.« Ez is helyes, igy volt az eredeti javaslatban is. Változás a 3. pontban van. A 3. pontban az eredeti javaslat ugy intézkedett, hogy ez alá a büntetés alá az esik, aki a választás vagy szavazás színhelyén a rendzavarást figyelmez­tetés ellenére folytatja. Erre azt mondja a bizottsági jelentés, hogy általában már maga a rendzavarás büntetendő, nem kell megvárni a figyelmeztetést. Tehát bármily enyhe formában követ el valaki rendzavarást a választás vagy a szavazás színhelyén, bármily enyhe formája legyen is ez a rendzavarásnak, már is be kell következnie ennek a büntetésnek. Azt mondja továbbá a bizottsági jelentés, nagyon éles jogászi elmével, hogy lehet a tettes ismeretlen is és azért helytelen az eredeti javaslatnak az a fogalmazása, hogy csak a rendzavarásnak figyel­meztetés daczára való folytatását kívánta az eredeti javaslat büntetni. Igaz, én az ismeretlen tetteseket nem tudom megbüntetni, ez azonban

Next

/
Thumbnails
Contents