Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-812

628 812. országos ülés ÍÖ18 július lö-én, pénteken, ezen szavak »ha a fuvardijat, vagy ellenszolgáltatást nem a képviselőjelölt adta« beszurassanak, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Gondolom, kimondhatom, hogy a ház Platthy György képviselő urnak ezt a módosítását mellőzi. Kérdem továbbá: Méltóztatnak-e kiegészítőlég a 90. §. már elfogadott szövegéhez elfogadni Platthy György képviselő ur második módosítását, mely szerint kimondassák, hogy a távolság a legrövidebb használt kocsiutra értendő, igen vagy nem ? (Igen ! Nem!) Gondolom, kimondhatom, hogy a ház Platthy György képviselő urnak ezt a módosítását is mellőzi. Kérdem ezután: Méltóztatnak-e a már elfogadott szöveghez kiegészítésül utolsó bekezdésként elfogadni a ministerelnök urnak imént felolvasott második indítványát, igen, vagy nem ? (Igen! Nem!) Gondolom, kimondhatom, hogy a ház a már elfogadott szöveghez kiegészítésül elfogadja a ministerelnök urnak ezt a második módositványát és ezzel Haller István urnak azon módosítását, hogy a fuvarköltséget az állam térítse meg, mellőzöttnek jelentem ki. (Helyeslés.) Hoványi Géza jegyző (olvassa a 91. §-t). Elnök: Ki van szólásra feljegyezve ? Hoványi Géza jegyző: Pető Sándor! (Félkiáltások : Szünetet kérünk!) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja él.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. A szó Pető Sándor képviselő urat illeti. Pető Sándor: T. ház! A törvényjavaslat 91. §-ának első bekezdése a választás napjának kitűzésétől kezdve a választási körmeneteket eltiltja. A választás napjának kitűzése, ez a terminus körülbelül 10 napot jelent, illetve a 81. §. szerint a központi választmány 10 napi határidőn belül tűzi ki a választást, vagyis ez a rendelkezés esetleg annyit jelent, hogy a választás napjától visszafelé 10 napon át a választási körmenet megtartása el van tiltva. Én nem tudom felismerni ennek az intézkedésnek szükségét, nem tudom felismerni azért, mert hiszen a törvény a nyilvános választási pártgyülést és a törvényjavaslat a pártgyülést és pártünnepélyt megengedi s azonkívül a törvényjavaslat a 91. §-ban intézkedéseket tartalmaz aziránt, hogy ugy a pártgyűléseken, mint a pártünnepélyeken, tehát az ugyanebbe a kategóriába bevonható választási körmeneteken is, a hatóság a rend fentartásáról gondoskodik és minden intézkedés megtörténik arra nézve, hogy az ilyen pártmozgalom — nevezzék akár ünnepélynek, akár gyűlésnek, akár körmenetnek — a rend megzavarásával ne járhasson. Én tehát ezt egy teljesen szükségtelen korlátozásnak ismerem fel, amely különösen fontos a vidéki választókerületekben, mert a jelölt a 81. §. által megjelölt 10 napi határidőn belül látogatja az esetleg igen nagyszámú községeket és az ily látogatások, az ily pártmozgalmak rendszerint bizonyos formasággal, bizonyos felvonulással szokott járni. Igaz ugyan, hogy a bizottsági javaslat indokolása aziránt nyugtat meg bennünket, hogy a bevonulásokra és ilyen kisebbrendü felvonulásokra nem vonatkozik ez és a végrehajtási rendelet gondoskodik, hogy ez tisztán álljon a hatóság előtt; szerény nézetem szerint azonban ez az ígéret, amely az indokolásban felvétetett, különösen a perifériák szempontjából nem lehet egészen megnyugtató, mert mindenesetre a vidéki hatóság judicziumára és véleményére lesz bízva, hogy hol kezdődik a megengedett felvonulás és hol kezdődik a meg nem engedett választási körmenet. Egyébként ez a választási körmenet nemcsak nálunk, hanem mindenütt a világon a választási agitácziőnak ismert formája és kár volna és szükségtelen nálunk ezt a formát kizárni a választási agitáczióból. Mert ha a tíz napra, amelyről a 81. §. és a 91. §. intézkedik, kizáratik ez, körülbelül annyit jelent, hogy a választási agitáczióból a körmeneteket egyáltalában kizárjuk, erre pedig semmi szükség. Mindezeknél fogva bátor vagyok javasolni a következőt: A 91. §. első bekezdésében e szavak »választási körmenetek tartása tiltva van« törlendők. Továbbá javaslom, hogy vétessék fel a választási pártgyülés és jsártünnepély mellé, mint megengedett formái mellé az agitácziónak, a választási körmenet is. A további szövegben is természetesen mindenütt, ahol pártgyülés vagy pártünnepély van, vétessék fel az a szó »és körmenet«. Kérem, méltóztassék javaslatomat elfogadni. Elnök: Ki a következő szónok? Hoványi Géza jegyző: Porkoláb Mihály! Porkoláb Mihály: T. ház! A vonatkozó szakasz szerint a választás napjának kitűzésétől kezdve pártgyülés és pártünnepély csakis az esetben tartható, hogyha az 24 órával előbb a főszolgabírónál a község négy lakosa által bejelentetik. Azt hiszem, t. ház, a választási eljárásra vonatkozó törvény megalkotásának az a czélja, hogy biztosittassék a választás szabadsága és a választópolgárság érdeke. Természetes, ha megkötjük ezzel az intézkedéssel a választópolgárok jogát abban a tekintetben, hogy a főszolgabíróhoz kell fordulni, tekintettel különösen arra a körülményre, hogy az uj eljárás szerint úgyis körzetekben történik a választás és a választási székhely nem mindig van ott a községben, többször fog előfordulni, hogy a mai értelemben vett választási székhelytől, vagyis a főszolgabírói székhelytől távolabb válik szükségessé az ilyen pártgyülés vagy pártünnepély tartása. Ugy vélem, hogy a választás érdekében cselekszem, amikor azt indítványozom, hogy; ne