Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-812

812. országos ülés 1918 csak a főszolgabírónál, hanem a községi elöl­járónál, a községi bírónál is legyen bejelent­hető. Annál is inkább vélem ezt helyesnek, mert hiszen a községi biró époly rendes hatóság és ennek is módjában áll esetleg a rend fentartá­sáról gondoskodni, ugy hogy erről a főszolga­bírót, mint hivatalos alárendeltje értesiti és 24 óra erre ép ugy elég, mint elég arra négy községi lakó jelentése. Hiszen a főszolga­bíró esetleg nem tudom milyen távolságban lehet. A harmadik bekezdésben foglalt az a ren­delkezés, hogy a rendőrhatóság a bejelentett j>ártgyülés megtartását el nem tilthatja, helyes. De azután az van, hogy »ha azonban a közbiz­tonság szempontja kívánja, a pártgyülés meg­tartását indokolt határozattal attól teheti füg­gővé, hogy a bejelentők a pártgyülés megtartá­sára más helyet és időpontot jelölnek meg.« Ez a rendelkezés elrontja az első pontban foglalt szabadelvű irányzatot, amely szerint a pártgyü­lést el nem tilthatja. Épen azért ennek a be­kezdésnek az utolsó három sora teljesen lerontja azt az irányzatot, amely azt ezélozza, hogy a rendőri hatóság ne tilthassa el a pártgyülést, mert hiszen azt mondja esetleg itt nem tart­hatjátok meg, hanem egy más községben és ez ürügynek jó, hogy tulajdonképen eltiltsa. Én tehát ez utolsó három sor teljes kihagyását kérem. Ezek szerint módosításom az, hogy a sza­kasz első bekezdésének negyedik és ötödik so­rában ahelyett hogy »kis- és nagyközségek­ben a főszolgabírónál« tétessék a következő kijelentés: »kis- és nagyközségekben a főszolga­bírónál és ha ez helyben nincs, a községi elől­járóságnál.« (Mozgás a középen.) Mert hiszen lehet, hogy ott is kívánják a gyűlést, ahol a főbiró jelen van. A módositványom második része pedig az, hogy a harmadik bekezdésben a 2., 3. és 4. sor kikagyassék. Ajánlom módo­sitványoinát elfogadásra. Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Senki feljegyezve szólásra nincs. Kérdem: ki­van még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A ministerelnök ur kíván szólni. Wekerle Sándor ministerelnök: T. ház! Csak az eredeti szakasz elfogadását ajánlom. Ami a t. képviselő urnak a főszolgabíróra vonatkozó indokolását jelenti, hiszen nem szük­séges, hogy az illetők személyesen megjelenjenek, amúgy is bejelenthető a pártgyülés. Ami a körmenetek tartását illeti, épen a választási agitáczió szempontjából merül fel a kívánalom, hogy mellőzzük ezeket. Ami azokat a felvonulásokat illeti, az egyik községből a másikba, amik szokásosak és amik nem a hely­ben tartott körmenetek jellegével birnak, ezekre nézve határozott kijelentés tétetett, hogy ez a tilalom a szokásos felvonulásokra nem értendő, amikor ugyanis kocsisorban mennek egyik köz­ségből a másikba. A végrehajtási utasításban Julius 19-én, pénteken. 629 határozottan ki lesz ez emelve, ez nem fog a helyi hatóságok felfogásától függni, hanem ugy lesz interpretálva, ahogy ez értendő. (Helyeslés). Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. Beadatott a 91. §. első bekezdéséhez Pető Sándor képviselő ur által egy a szöveggel ellen­tétben levő módositás, amely következőleg szól: Az első bekezdésben e szavak »választási kör­menetek tartása tiltva van« törlendő. Ugyancsak ellentétben van ezzel a szakasz­szal Porkoláb Mihály* képviselő ur indítvá­nyának első része, hogy a negyedik és ötödik sorban ehelyett, hogy »kis- és nagyközségekben a főszolgabirónál« tétessék ez: »kis- és nagy­községekben a főszolgabirónál, ha ez helyben nincs, a községi elöljáróságnál* Pető Sándor képviselő urnak van egy má­sik módosítása, amely ugyancsak az első bekez­désre vonatkozik, hogy ugyanis a pártgyülés és pártünnepély szavak után tétessék a körmenet szó. Ugyanígy kívánja a szöveg további folya­mán — harmadik inditványkópen — a jiárt­ünnepély szó után mindenkor a körmenet szó beiktatását. A következő módosítása Porkoláb Mihály t. képviselő urnak az, hogy a szakasz harmadik bekezdésében a 2., 3. és 4. sor törlendő lenne. A kérdést tehát ugy fogom feltenni, hogy elfogadja-e a ház a 91. §-t a bizottság változat­lan szövegében, igen, vagy nem. Amennyiben ezt a ház elfogadná, elesnének az összes beadott módosítások. Amennyiben a t. ház nem fo­gadná el az eredeti szöveget, fel fogom tenni Pető Sándor képviselő urnak első indítványát és amennyiben ez el nem fogadtatnék, fel fog­nám tenni Porkoláb képviselő urnak ugyancsak első indítványát. Amennyiben Pető Sándor képviselő urnak első indítványa elfogadtatnék, fogom feltenni második indítványát és azt kö­vetöleg harmadik indítványát. Ezután fognám feltenni Porkoláb Mihály képviselő urnak má­sodik indítványát. (Helyeslés.) Eelteszem tehát a kérdést: méltóztatik-e a 91. §-t a bizottság szövegezésében változatlanul elfogadni, igen, vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a szöveget vál­tozatlanul fogadják el, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Többség. Ennek folytán a összes beadott indítványok mellőzötteknek tekintendők. Következik a 92. §. Hoványi Géza jegyző (olvassa a 92. §4). Elnök: Ki a szónok? Huszár Károly jegyző: Pető Sándor! Pető Sándor: T. képviselőház! Ez a 92. §. azon helyes és nagyon fontos rendelkezéseket tartalmazza, hogy állami, törvényhatósági tiszt­viselők, községi jegyzők a választási pártgyü­lések összehívásának rendezésében ne vegyenek részt és egyáltalán ilyen kortesvezető szerepet ne játszszanak. Ez igen helyes intézkedés, külö-

Next

/
Thumbnails
Contents