Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.
Ülésnapok - 1910-812
812. országos ülés 1918 csak a főszolgabírónál, hanem a községi elöljárónál, a községi bírónál is legyen bejelenthető. Annál is inkább vélem ezt helyesnek, mert hiszen a községi biró époly rendes hatóság és ennek is módjában áll esetleg a rend fentartásáról gondoskodni, ugy hogy erről a főszolgabírót, mint hivatalos alárendeltje értesiti és 24 óra erre ép ugy elég, mint elég arra négy községi lakó jelentése. Hiszen a főszolgabíró esetleg nem tudom milyen távolságban lehet. A harmadik bekezdésben foglalt az a rendelkezés, hogy a rendőrhatóság a bejelentett j>ártgyülés megtartását el nem tilthatja, helyes. De azután az van, hogy »ha azonban a közbiztonság szempontja kívánja, a pártgyülés megtartását indokolt határozattal attól teheti függővé, hogy a bejelentők a pártgyülés megtartására más helyet és időpontot jelölnek meg.« Ez a rendelkezés elrontja az első pontban foglalt szabadelvű irányzatot, amely szerint a pártgyülést el nem tilthatja. Épen azért ennek a bekezdésnek az utolsó három sora teljesen lerontja azt az irányzatot, amely azt ezélozza, hogy a rendőri hatóság ne tilthassa el a pártgyülést, mert hiszen azt mondja esetleg itt nem tarthatjátok meg, hanem egy más községben és ez ürügynek jó, hogy tulajdonképen eltiltsa. Én tehát ez utolsó három sor teljes kihagyását kérem. Ezek szerint módosításom az, hogy a szakasz első bekezdésének negyedik és ötödik sorában ahelyett hogy »kis- és nagyközségekben a főszolgabírónál« tétessék a következő kijelentés: »kis- és nagyközségekben a főszolgabírónál és ha ez helyben nincs, a községi előljáróságnál.« (Mozgás a középen.) Mert hiszen lehet, hogy ott is kívánják a gyűlést, ahol a főbiró jelen van. A módositványom második része pedig az, hogy a harmadik bekezdésben a 2., 3. és 4. sor kikagyassék. Ajánlom módositványoinát elfogadásra. Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Senki feljegyezve szólásra nincs. Kérdem: kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A ministerelnök ur kíván szólni. Wekerle Sándor ministerelnök: T. ház! Csak az eredeti szakasz elfogadását ajánlom. Ami a t. képviselő urnak a főszolgabíróra vonatkozó indokolását jelenti, hiszen nem szükséges, hogy az illetők személyesen megjelenjenek, amúgy is bejelenthető a pártgyülés. Ami a körmenetek tartását illeti, épen a választási agitáczió szempontjából merül fel a kívánalom, hogy mellőzzük ezeket. Ami azokat a felvonulásokat illeti, az egyik községből a másikba, amik szokásosak és amik nem a helyben tartott körmenetek jellegével birnak, ezekre nézve határozott kijelentés tétetett, hogy ez a tilalom a szokásos felvonulásokra nem értendő, amikor ugyanis kocsisorban mennek egyik községből a másikba. A végrehajtási utasításban Julius 19-én, pénteken. 629 határozottan ki lesz ez emelve, ez nem fog a helyi hatóságok felfogásától függni, hanem ugy lesz interpretálva, ahogy ez értendő. (Helyeslés). Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Beadatott a 91. §. első bekezdéséhez Pető Sándor képviselő ur által egy a szöveggel ellentétben levő módositás, amely következőleg szól: Az első bekezdésben e szavak »választási körmenetek tartása tiltva van« törlendő. Ugyancsak ellentétben van ezzel a szakaszszal Porkoláb Mihály* képviselő ur indítványának első része, hogy a negyedik és ötödik sorban ehelyett, hogy »kis- és nagyközségekben a főszolgabirónál« tétessék ez: »kis- és nagyközségekben a főszolgabirónál, ha ez helyben nincs, a községi elöljáróságnál* Pető Sándor képviselő urnak van egy másik módosítása, amely ugyancsak az első bekezdésre vonatkozik, hogy ugyanis a pártgyülés és pártünnepély szavak után tétessék a körmenet szó. Ugyanígy kívánja a szöveg további folyamán — harmadik inditványkópen — a jiártünnepély szó után mindenkor a körmenet szó beiktatását. A következő módosítása Porkoláb Mihály t. képviselő urnak az, hogy a szakasz harmadik bekezdésében a 2., 3. és 4. sor törlendő lenne. A kérdést tehát ugy fogom feltenni, hogy elfogadja-e a ház a 91. §-t a bizottság változatlan szövegében, igen, vagy nem. Amennyiben ezt a ház elfogadná, elesnének az összes beadott módosítások. Amennyiben a t. ház nem fogadná el az eredeti szöveget, fel fogom tenni Pető Sándor képviselő urnak első indítványát és amennyiben ez el nem fogadtatnék, fel fognám tenni Porkoláb képviselő urnak ugyancsak első indítványát. Amennyiben Pető Sándor képviselő urnak első indítványa elfogadtatnék, fogom feltenni második indítványát és azt követöleg harmadik indítványát. Ezután fognám feltenni Porkoláb Mihály képviselő urnak második indítványát. (Helyeslés.) Eelteszem tehát a kérdést: méltóztatik-e a 91. §-t a bizottság szövegezésében változatlanul elfogadni, igen, vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a szöveget változatlanul fogadják el, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Többség. Ennek folytán a összes beadott indítványok mellőzötteknek tekintendők. Következik a 92. §. Hoványi Géza jegyző (olvassa a 92. §4). Elnök: Ki a szónok? Huszár Károly jegyző: Pető Sándor! Pető Sándor: T. képviselőház! Ez a 92. §. azon helyes és nagyon fontos rendelkezéseket tartalmazza, hogy állami, törvényhatósági tisztviselők, községi jegyzők a választási pártgyülések összehívásának rendezésében ne vegyenek részt és egyáltalán ilyen kortesvezető szerepet ne játszszanak. Ez igen helyes intézkedés, külö-