Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-811

600 811. országos ülés 1918 Julius 18-án, csütörtökön. bocsáttatik hivatalból az összeiró-küldöttség rendelkezésére. Gr. Tisza István : Hogyne ! Ott van a jegyzőnél ! Nem kell külön összeállítani 1 Pető Sándor: De bocsánat, én a különbségre mutatok iá. Hogy a jegyzőnél megtekinthetik és kiirhatják, az természetes, azt én is tudom. Gr. Tisza István : Nem mennek ki, ott folyik az összeirás. Csizmazia Endre előadó: A jelentés indokolását méltóztassék elolvasni ! Pető Sándor: A törvényjavaslat ezekről a kategóriákról ugy rendelkezik, hogy ezekről a férfiakról évenkint jegyzéket tartoznak összeállítani, vagyis ugy amint van, a névsort az összeíró küldöttségnek előre elkészítve rendelkezésére bocsátják.; Nem mondom, hogy ezen kategóriákba nem tartozó adózók elvesztik a jogosultságukat, mert hiszen egyrészt önként jelentkezhetnek, másrészt a kiszálló összeíró küldöttség is kiírhatja őket az adózók jegyzékéből, de mégis lényeges különbség van abban, hogy az egyik kategóriában direkt beküldetik ezen adózók jegyzéke, a másik kategória pedig abból kimarad. Tisztelettel javaslom tehát, hogy méltóztassék az eredeti rendelkezést helyreállítani és ezt a különbséget elejteni. Javaslatom szerint azután a szöveg igy szólna (olvassa) : »Azokról a férfiakról, akik föld-, ház-, kereset-, tőkekamat- és járadék-, bánya- vagy jövedelmi adó czimén •— az esetleges adópótlék vagy pótadó nélkül — tíz korona vagy ezt meghaladó adóösszeggel vannak megróva, a kir. adóhivatalok és a községi (városi) közegek a választók összeirésának czéljára évenkint jegyzéket kötelesek összeállítani«. Kérem tehát ezen módosításom elfogadását, amivel nem óhajtok mást elérni, mint az eredeti javaslat szövegének helyreállítását. Elnök : Kíván még valaki szólni? (Senki sem!) Ha szólni senki sem láván, a vitát bezárom. A ministerelnök ur kíván szólni. Wekerle Sándor ministerelnök: T. ház! (Halljuk ! Halljuk !) A felmerült kérdésnél arra kérném a képviselő urat, hogy legyen szives a házon kívül is figyelemmel követni, hogy hogyan megy odakünn a dolog. Városokban és ott, ahol több szavazókörlet van, szükséges a jegyzékeknek összeállítása. A jegyzékeket nem azért állítjuk csak össze, hogy vakon fogadjuk el, hanem annak az összeíró küldöttségnek — ez most van ekként szabályozva — egy tagja már előbb kimegy a helyszínére és később jön azután az egész összeíró küldöttség. Ennek azt ellenőriznie kell, hogy abba a jegyzékbe mindenkit felvettek-e. Ez városokban és ilyen nagyobb helyeken rendszerint ugy történik, hogy stichpróbák utján ellenőrzik. Mi nem akartuk ezt a kisközségekre alkalmaztatni ; ott van maga az adófőkönyv, (Helyeslés jobbfelől.) azt nézi és mindjárt abból kontrollirozza, hogy mindenki felvétetett-e. Ez tehát nem egy könnyítés, nem a hivatalos adatoknak mellőzése, hanem szigorítása a tekintetben, hogy mindenkit felvettek-e. Ezt a helyszínén könnyű ellenőrizni. Ha a t. képviselő ur ezt gyakorlatilag látja, nagyon jól tudja, hogy előveszik az adókönyveket és úgyszólván kipipázzák, hogy ki választó. Itt tehát semmi más intézkedésre nincs szükség. Nyugodjék ebbe bele a t. képviselő ur, ez megint a gyakorlati életnek megfelelő rendelkezés, mely a kívánt czélt mindenesetre el fogja érni. (Elénk Jielyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A bizottsági szövegre fogom a kérdést feltenni; amennyiben a ház azt elfogadná, mellőzöttnek jelentem ki Pető Sándor képviselő ur indítványát ; ellenkező esetben fel fogom tenni a kérdést Pető képviselő ur indítványára. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 21. §-t a bizottság által előterjesztett eredeti szövegben elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A ház a szakaszt eredeti szövegében fogadja el, tehát Pető Sándor képviselő ur indítványát mellőzi. Következik a 22. §. Hoványi Géza jegyző (olvassa a 22. §-í, amely észrevétel nélkül élfogadtatik. Olvassa a 23. %-t). Elnök : Az előadó ur kivan szólni. Csizmazia Endre előadó: T. ház! Amint méltóztatik emlékezni, a 2. §. a Károly-kereszt mellé a bronz vitézségi érmet is bevette a t. ház bölcs határozata. Ezért szükséges, hogy a javaslat ezen két paragrafusa között az összhang meglegyen és azért indítványozom, hogy a 23. §. második bekezdésében* a Károly csapatkereszt« szavak után : »valamint a bronz vitézségi érem« szavak beszurassanak. Egry Béla : Már a második sorba is ! Csizmazia Endre előadó: Nem. Kétféle intézkedés van itt. Van intézkedés az első bekezdésben az arany és ezüst vitézségi érmesekre és van intézkedés a másodikban a Károly-keresztesekről. Minthogy a törvény 2. §-ában a bronz vitézségi érem a Károly csapatkereszttel egyenlő rangúvá tétetett, azért kell a bronz vitézségi érmet itt a második bekezdésbe beszúrni; mig az első bekezdésben erről nincs szó. (Helyeslés.) Elnök : Kivan még valaki szólni? (Senki sem.) Ha senki szólni nem kivan, a vitát be 'árom és a tanácskozást befej ezettnek'nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Én a kérdést az eredeti szakaszra fogom feltenni, az előadó ur által imént javasolt beszúrással. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 23. §-t az előadó ur által imént javasolt beszúrással együtt elfogadni, igen vagy nem? (Igen l) A ház a 23. §-t az előadó ur által javasolt beszúrással elfogadta. Következik a 24. §. Hoványi Géza jegyző (olvassa a 24. %-t, mely észrevétel nélkül élfogadtatik. Olvassa a 25. %-t). Elnök: Szólásra következik? Vitéz Győző jegyző: Bródy Ernő ! Bródy Ernő: T. képviselőház ! Ebben a sza-