Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-811

811. országos ülés 1918 július 18-án, csütörtökön. 599 mondjuk, azt nem merem ajánlani akkor, amikor sokkal fontosabb, életbevágóbb intézkedéseket nem tudunk a gyakorlati életben valóban foganatosítani. (Ugy van!) Ami pedig azt illeti, hogy kötelezzük a hatóságokat, ha valaki megjelöli, hol van a bizonyítvány, hát maga a hatóság szerezze meg ezt, azt igy általánosságban, a magam részéről aggasztónak tartom. A tanácskozás folyamán aggályok merültek fel a végrehajtás szempontjából. Ne méltóztassék mindig abból indulni ki, nem tudom milyen gonosz gondolatok vezetnek minket a szűkítés iránt. Hiszen az a nagy hibája a t. képviselő uraknak, hogy mindütt azt látják, (Mozgás.) mindig azt tételezik fel, hogy gonosz szükitési szándék vezet. így nem lehet gyakorlatilag tanácskozni és megegyezést létesíteni. (Mozgás.) Hiszen mindenkinek megkönnyítjük, hogy a bizonyítványt megszerezze és bizonyos esetekben a hatóság szerzi meg. Ma már nincs ennek oly jelentősége, mint volt az eredeti javaslat szerint. A t. képviselő ur a négy osztályt említi, amikor hat osztályról szólunk. Pető Sándor : Az írás-olvasást kell bizonyítani. Wekerle Sándor ministerelnök: Miért kívánjam a féltől a négy elemit, amikor az írás-olvasást kell bizonyítani? Méltóztassék csak gyakorlatilag venni a dolgot. Amit ott megállapíthatok a helyszínén azonnal, minek kellene ezért egy hosszú apparátust mozgósítani és megszereztetni a négy elemi iskolai bizonyítványt., holott rögtön megállapíthatom? A gyakorlati élet szempontjából méltóztassék az intézkedéseket megbírálni, a gyakorlati szempontot a javaslat ugy ahogy szerkesztve van, teljesen kielégíti és azért annak elfogadását ajánlom. (Helyeslés a jobb- és a haloldalon.) Elnök : Az előadó ur kíván nyilatkozni. Csizmazia Endre előadó: Tisztelettel felhívom a t. ház figyelmét az 51. §-ra. Azzal lényegében Bródy Ernő t. képviselő ur kívánsága teljesítve van, mert- hiszen hivatalból is szerezhető be a bizonyítvány, (ügy van!) Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Bródy Ernő képviselő ur egy uj bekezdés tekintetében terjesztett be indítványt. Pető Sándor képviselő ur a 20. és 21. §-ok közé egy uj szakasz beiktatását kéri. A kérdést elsősorban a bizottság szövegére teszem fel. Ha a t. ház azt elfogadja, külön fogom megkérdeni, hogy méltóztatik-e elfogadni Bródy Ernő kiegészítő indítványát. Hasonlóképen felteszem a kérdést Pető Sándor képviselő ur indítványára. (Helyeslés.) Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a bizottság által beterjesztett szöveget elfogadni; igen vagy nem? (Igen!) A ház elfogadja. Kérdem most már, méltóztatik-e Bródy Ernő képviselő kiegészítő indítványát elfogadni: igen vagy nem? (Nem!) A ház Bródy Ernő képviselő ur indítványát mellőzi. Kérdem továbbá, méltóztatik-e a Pető Sándor képviselő ur által uj szakasz gyanánt benyújtott indítványt elfogadni: igen vagy nem? (Igen! Nem!) A ház többsége az indítványt mellőzi. Ennélfogva mindkét indítványt mellőzöttnek jelentem ki. Következik a 21. §. Hoványi Géza jegyző (olvassa a 21. §-t). Elnök: Szólásra következik: Vitéz Győző jegyző: Pető Sándor. Pető Sándor: T. ház ! A t. ministerelnök ur szives volt előző felszólalásában kijelenteni, hogy bizonyos megszorító intézkedések egyáltalán nem arra valók, hogy a választók számát apaszszák vagy a névjegyzékbe való bejutásukat megnehezítsék. Kíváncsi vagyok, hogy az e szakaszon eszközölt változtatásra áll-e a t. ministerelnök ur kijelentése? Nevezetesen az eredeti javaslat 23. §-a azt mondja, hogy azokról a férfiakról, akik föld-, ház- stb. adó czimén 10 korona vagy azt meghaladó adóösszeggel vannak megróva, a királyi adóhivatal és a községi közegek a választók összeírása czéljából évenként jegyzéket kötelesek összeállítani. Ez azt a helyes elvi tételes intézkedést tartalmazza, hogy lehetőleg a választók hivatalból hassanak össze és miután az adózási jogczim igen alkalmas, hogy hivatalból összeirassanak, mert az adóhivatalok az adózók jegyzékét vezetik, tehát az a helyes rendelkezés, hogy az adóhivatal a választójogi törvényben foglalt czenzust elérő adózók jegyzékét beszolgáltatja. Ez helyes és tökéletes intézkedés volt és garanczia arra, hogy mindazok, akik az adózás jogczimén választók, a választók közé bejussanak. Már most mit csinált a bizottsági javaslat? Természetesen ezt a kardinális és igen lényeges rendelkezést ki nem hagyja, de amennyire lehet, mégis megcsonkítja. Amint méltóztatott hallani az eredeti javaslat felolvasott szövegéből, ott minden adózóról van szó, kivétel nélkül, aki az adózók jegyzékébe kerül és az összeír ó-küldöttség rendelkezésére bocsátott névjegyzékben benne van. Már rnost a 21. §. ezt szűkíti és azt mondja, hogy a törvényhatósági joggal felruházott, továbbá a rendezett tanácsú városokban, végül harmadszor oly községekben, amelyek több szavazókört alkotnak, tehát csak ezen három kategóriában lévő adózók jegyzékét tartoznak összeállítani és beküldeni. Miután ugy tudom, hogy körülbelül 14—15.000 községe van Magyarországnak, ebből legfeljebb 1000 lesz talán olyan, amely a törvényhatósági joggal felruházott, a rendezett tanácsú városok, továbbá oly községek kategóriájába tartozik, amelyek több szavazókört alkotnak. Körülbelül 14.000 olyan község lesz, amely vagy csak egy szavazókört alkot, vagy pedig egyet sem, hanem csak más községgel együtt alkot egy szavazókört. A községek túlnyomó részében tehát a bizottsági javaslat szerint az adózók névjegyzéke nem