Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-811

811. országos ülés l9j8 Julius 18-án, csütörtökön. 577 kedtünk, mint amennyit ezek a kis változások a megszorítások tekintetében jelentenek. En tehát az eredeti szöveg elfogadását kérem. (Helyeslés.) Elnök : Vázsonyi Vilmos t. képviselő ur félre­magyarázott szavai valódi értelmének helyreállí­tása ozimén kér szót. Azt hiszem, a ház a kért engedélyt megadja. (Halljuk! Halljuk!) Vázsonyi Vilmos képviselő urat illeti a szó. Vázsonyi Vilmos: T. ház ! Midőn a mező­gazdasági munkások választójogáról szólottam, a ministerelnök ur velem szemben megállapítja, hogy eredetileg a javaslatba nem kívántam a mező­gazdasági munkások választójogát felvenni. Meg­előzte ezt a jobboldal derültsége. (Derültség jobb­ról.) Ezzel szemben meg kell állapitanom, hogy azok, akik a javaslat indokolását elolvassák, meg­találhatják ott is azt, hogy én sem iparos, sem mezőgazdasági választójogot nem akartam csinálni. Mind a kettőt indokoltam a választójog történeté­vel. Bebizonyítottam már az indokolásban, hogy sem az ipari, sem a mezőgazdasági munkás vá­lasztójogára a négy elemi és a katonai jogczimek mellett nincs szükség. Ennek következtében nem tudom belátni, hogy miért derülnek ezen azok az igen tisztelt képviselő urak, akik leszavazták a négy elemit és a katonai jogczimeket és most parifikálni akarják a hat elemis és a katonai jog­czimektől megfosztott választójogot az eTedeti javaslattal. Ugyanez áll arra az állításra, hogy az egyez­ségi tárgyalások során hajlandó toltam a négy elemi és a Károly-keresztes fentartásával bele­egyezni abba, hogy az általam teljesen jelenték­telennek mondott mezőgazdasági jogezimbe az öt év helyébe a négy év tétessék. Sohasem egyez­tem azonban bele abba, hogy magánjogok ós köz­jogok összekapcsoltassanak. Itt a megegyezés alají­ján ismét a négy elemi és a Kár oly-kereszt lett volna, tehát egyszerűen tiltakozom az ellen, hogy erre a bizottsági javaslatra, amely a hat elemin alapszik és a katonai jogczimet kihagyja, vonat­koztassák azokat a kitételeket és azokat a kijelen­téseket, amelyeket én a négy elemi és a Károly­kereszt fentartása mellett tettein. (Helyeslés bal­felől.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. T. ház! Beadatott az eredeti szöveggel szem­ben összesen három ellentétes indítvány. Az első indítványt Bródy Ernő képviselő ur adta be és ez a következőképen szól (olvassa): »A második bekez­dés helyére a következő szöveg teendő : Az őster­melés körében állandó alkalmazottnak azt kell tekinteni, aki akár ugyanegy, akár több munka­adónál az utolsó öt évi időtartamon belül bár megszakításokkal legalább három évig állott alkal­mazásban^. Ugyanennek a szakasznak második bekezdése utolsó sorához Vázsonyi Vilmos képviselő ur a kö­vetkező indítványt adta be (olvassa): »A 8. §. második bekezdésében e kitétel helyett : »hasonló­nemü alkalmazásban« tétessék : »alkalmazásban«. KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XL. KÖTET. A harmadik módosítást Pető Sándor képviselő ur indítványozza, amely szerint a 8. §, ötödik be­kezdésének ötödik sorától, »annál, aki« stb. sza­vaktól kezdve a szöveg elmarad és helyébe a kor­mányjavaslat 6. §-ának hatodik bekezdése kerülne.« — Itt kérnem kell a képviselő urakat, hogy indít­ványaikat teljes szövegben méltóztassanak meg­szerkeszteni és ilyen módon átadni az elnöknek, mert bajos a kérdést ugy feltenni, ha az indítvány nem tartalmazza a szöveget. Elsősorban felteszem a kérdést, elfogadja-e a ház a 8. §-t eredeti szövegezésében, igen vagy nem. Amennyiben az eredeti szöveg elfogadtatik, ugy mind a három elleninditvány elesik, amennyi­ben pedig nem fogadtatik el az eredeti szöveg, kü­lön fogom feltenni szavazásra az elleninditványo kat. (Helyeslés.) Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e a ja­vaslat 8. §-át eredeti szövegezésében elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem,!) Kérem azokat, akik el­fogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A ház tehát a szakaszt eredeti szö­vegében fogadta el, s így a három elleninditvány önmagától elesik. Következik a 9. §. Hoványi Géza jegyző (olvassa a 9. §-t, amely észrevétel nélkül elfogadtatik). Elnök : Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Következik a 10. §. Hoványi Géza jegyző (olvassa a 10. §-t). Elnök: Ezzel a szakaszszal kapcsolatban vonható tárgyalásba Polónyi Géza képviselő urnak a jelentés 158. oldalán foglalt különvéleménye. Szólásra ki van feliratkozva? Vitéz Győző jegyző: Senki! Elnök : Az előadó ur kíván szólni. Csizmazia Endre előadó: Polónyi Géza kép­viselő ur a 10. §-hoz egy különvéleményt terjesz­tett be, amelyben a 10. §-hoz külön pont gyanánt a következő szöveg felvételét indítványozza (ol­vassa) : »Aki nem magyarországi (fiumei) községi illetőségű magyar állampolgár, kivéve, ha köz­hivatalnok vagy állami üzemek alkalmazottja.« Ennek az indoka az, hogy amint a képviselő­ház előtt ismeretes, a jelenleg fennálló törvények szerint Horvátországban csak horvátországi illető­ségű egyéneknek van választójoguk és a legújabb törvényes rendelkezés, amely ugyan még nincs szentesítve, akkép hangzik, hogy csupán horvát­országi illetőségűek választhatnak ; igy az a sok magyar állampolgár, aki magyarországi illetőségű, ott nem bir választói jogosultsággal, habár Horvát­országban laknak is. Vitán kivül áll, hogy Horvátország és Magyar­ország között nincs külön állampolgárság, Horvát­ország és Magyarország egy állam közösséget alkot, tehát az állampolgárság fogalma egy és ugyanay. Azonban ők a törvényes intézkedésekben mégis 73

Next

/
Thumbnails
Contents