Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-811

Bll. országos ütés 1Ö18 ju nemű alkalmazást« mondja. Hasonnemű alkalmazásban kell állama négyévi időtartamon belül legalább báiom éven át. Ez a basonnemű alkalmazás, mint már Vázsonyi Vilmos t. barátom az általános vita alkalmával tartott beszédében kifejtette, szintén visszatérés az 1913-as törvényhez. Az 1913. évi törvény ugyanis az ipari munkások szempontjából a szakmunkát állapította meg a választói jogosultság egyik kritériumául, hogy t. i. ugyanazon szakmában kellett dolgoznia. A mostani javaslat az ipari szakmunkásokra nézve ezt a feltételt teljesen elejtette. Elejtette ezt természetesen Vázsonyi Vilmos a maga tervezetében. de elejtették a módosítások is, ugy hogy ebből a szempontból teljesen tiszta lett a helyzet. Mig igy az ipari munkások szempontjából a szakmunka fogalma elejtetett, most a mezőgazdasági munkásokra ez más módon konstituálva lett azáltal, hogy hasonlónemű munkában kell eltölteni azt az állandó alkalmaztatást. Itt tehát a mezőgazdasági munkásokra olyan feltétel konstituáltatott, amely már az ipari munkásokra nézve kimaradt. Vázsonyi Vilmos t. képviselőtársam már kifejtette, hogy ha pl. a bojtárkanász átlép a kertészetre, az már nem jelent hasonló alkalmaztatást, ezen a czimen tehát el fog esni a választójogtól. Mit jelent különben a hasonlónemű alkalmaztatás ? Jelenti pl. a sertésekkel vagy más állatokkal való hasonló foglalkozást, de mihelyt az illető az állatok világából átmegy a növények világába (Derültség.) és a kanászból kertész lesz, akkor az már nem hasonlónemű foglalkozás. Ha ennek nincsen jelentősége, akkor miért van benne a törvényben ? Vagy van a dolognak valami tendenoziáj a, értelme és iránya, akkor ez az irány csak az lehet, hogy ezáltal a választói jogosultaknak száma csökkentessék ; ha pedig nincs a dolognak komolysága, akkor minek van benne a törvényben ? (Helyeslés a baloldalon.) Ennélfogva ez a 8. §. előzményei és jelenlegi szövegezése folytán olyan súlyos konzekvencziákkal fog járni a választói jogosultság megállapítása szempontjából és annyi embernek fogja elvenni a jogosultságát, hogy ismét csatlakozik ahhoz a statisztikához, amelyet számokban nem állapítottam meg, de mindenesetre tekintélyes számmal fogja növelni azoknak a számát, akik a módositás folytán kiesnek a választói jogosultságból. Én a bizottsági tárgyalások során azt láttam, hogy a ministerelnök ur ragaszkodik a maga álláspontjához, a végén azonban mégis tétetvén egy indítvány, amely a két munkaadót módosította háromra, igy fogadtatott el a szakasz. Megállapíthatom tehát, hogy én a ministerelnök úrra] e tekintetben teljesen egy nézeten vagyok, sőt még azt az érvet is kölcsönkérem a ministerelnök úrtól, hogy mikor az mondatott, hogy a vándor elemeknek, a selejtes elemnek adatik meg itt a választói jogosultság, a ministerelnök ur ekkor azt mondta, hogy lehet, hogy rossz elemnek adjuk meg a jogot, de lehet jó elem is az, amelyik a helyét változtatja. Lehetséges, hogy a munkást jobb ilim 18-án, csütörtökön. 573 fizetésre elhívják, s abból a körülményből, hogy másik helyre megy, még nem következik, hogy rossz elem. Különben is, t. képviselőház, legyünk teljesen tisztában a fogalmakkal. A cselédek szempontjából ez nem hátrány, mert a cselédek éves cselédek lévén, rájuk nézve nem jelent hátrányt.; de súlyos hátrányt jelent a mezőgazdasági munkások szempontjából, akik nem lévén évi konvenczióra felfogadva, gyakran változtatják a helyüket, velük szemben tehát teljesen méltánytalan, hogy három mimkaadóhoz köttessék a választói jogosultságuk. Méltóztassék megengedni, hogy felemlítsem még azt is, hogy épen ezen mezőgazdasági munkások között igen erősen van képviselve a magyarság. A magyarság szempontjából sem eshetik tehát semmiféle kifogás alá. Mindezeknek konzekvencziájaképen megállapítom, hogy ez a szakasz a mezőgazdasági munkásság szempontjából ismét súlyos jogfosztást foglal magában, jogfosztást foglal magában a három munka-adó kikötése és jogfosztást foglal magában a hasonlónemü alkalmaztatás megállajútása. Ezeknek következményeképen ragaszkodom az eredeti javaslathoz és a magam részéről a következő módosítást terjesztem elő (olvassa) : »A második bekezdés helyére a 8. §-ban a következő szöveg teendő : Az őstermelés körében alkalmazottnak azt kell tekinteni, aki akár ugyanegy, akár több munkaadónál az utolsó ötévi időtartamon belül, bár megszakításokkal, legalább három éven át állott alkalmazásban.« Ajánlom módosításomat elfogadásra. Elnök : Szólásra következik ? Hoványi Géza jegyző: Pető Sándor ! Pető Sándor: T. ház ! Teljes mértékben azonosítom magam Bródy Ernő t. képviselőtársam felszólalásával, és a 8. §-t azért nem fogadom el, mert itt a mezőgazdasági munkások választójogának egyenes csökkentését és jogfosztását jelenti a bizottság által felvett ezen rendelkezés. Felhívom azonban a t. ház figyelmét a 8. §-ban foglalt, a választói jogosultság szempontjából szintén hátrányos intézkedésre. A 8. § utolsó bekezdése ugyanis lényegesen különbözik az eredeti javaslat 6. §-ának utolsó bekezdésétől. Az eredeti javaslat 6. §-ának utolsó bekezdése rendelkezett a paragrafusban tárgyalt azon alkalmazottakról, akik katonai szolgálatra vonultak be és igen helyesen és liberálisan olykép intézkedett, bogy a katonai szolgálatban eltöltött idő — amennyiben a katonai szolgálat megszűnt — olyannak tekintendő, mintha ezt az időt az illető égvén alkalmaztatása körében töltötte volna el. Ez helyes és szükséges rendelkezés. Helyes az ipari munkások szempontjából, akiknek bizonyos állandó alkalmaztatását szintén kívánja a törvényjavaslat, és helyes a mezőgazdasági munkás szempontjából is. Mert ugyebár, teljesen lehetetlen álláspont az, hogyha valaki katonai szolgálatra vonul be, ennek egyéb súlyos és igen terhes következményein felül még az a hátrányos következménye is legyen az illető munkásra, hogy a tör-