Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-811

811. országos ülés 1918 Julius 18-án, csütörtökön. 571 törvényjavaslatnak további módosításaira nézve javaslatokat tegyünk, s hogy ilyen formán aktive ennek a javaslatnak tárgyalásában résztvegyünk. (Igaz ! ügy van ! a szélsőbaloldalon. Mozgás jobbfelől.) Engedelmet kérek a t. háztól, hogy az 5. §-sal kapcsolatban, hogy megindokoljam a mi eljárásunkat, ezeket elmondottam és ezzel zárom szavaimat. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Minthogy szólásra senki sincs feljegyezve, kérdem, kiván-e még valaki a szakaszhoz szólni? (Nem!) Ha nem, akkor a vitát bezárom. A ministerelnök ur kivan nyilatkozni. Wekerle Sándor ministerelnök: T. ház! Gróf Batthyány Tivadar képviselő urnak a szakaszszal semmi összefüggésben nem álló nyilatkozataira akarok reflektálni. (Halljuk ! Halljuk!) A t. képviselő ur felveti önmaga előtt azt a kérdést, vájjon kívánatos-e, hogy a törvényjavaslat részletes tárgyalásában továbbra is résztvegyen, igen vagy nem ? (Zaj a szélsőbaloldalon.) A felvetett kérdésre nem én adhatom meg a választ. (Ugy van! jobbfelől.) Általában annyit mondhatok, hogy a t. képviselő ur, aki olyan nagy súlyt fektet a képviselői kötelességek helyes teljesítésére, ezen kötelességteljesitéssei mindenesetre kevésbbé jut ellentétbe, ha ilyen okok miatt nem vonja ki magát a további tárgyalásban való részvételből. Hock János: Nem asszisztálunk egy komédiához. (Zaj a jobb- és a baloldalon.) Wekerle Sándor ministerelnök : x^mí a szakasz ellen felhozottakat illeti, Pető Sándor képviselő ur olyan álláspontot foglal el, amely merőben ellenkeznék az első szakaszszal. A képviselő ur álláspontja az, hogy a domiezilium tulaj donképen ne érvé nyesittessék, pedig a domicziliumofc érvényesitettük. Igaz, hogy az eredeti javaslatban nem volt benne, de a megegyezésnél mindjárt kijelentette az akkori kormány, hogy a domiezilium elvét honorálja. Az 1. szakasznál ezt el is fogadta a törvényhozás. Arra az álláspontra tehát nem helyezkedhetem, hogy olyan módositás fogadtassák el, amely a domicziliumot hatályán kivül helyezi. Az 1. § következménye, hogy a domiezilium megtartassák. A t. képviselő urnak az az aggálya, hogy a fővárosban ez milyen bajokat fog okozni, alaptalan, mert semmiféle bajokat nem fog okozni, miután a t. képviselő urnak az az állitása, hogy a fővárosban egy kerület képez egy községet, nem áU ; a főváros maga egészében képez egy községet, tehát ha valaki az egyik kerületből a másikba költözik át, ez az állandó lakhely szempontjából semmi befolyással nem bir. (Igaz! Ugy van! jobbfelől.) A t. képviselő urnak tehát egész argumentácziója téves. Továbbá Csermák Ernő képviselő ur adott be egy módositványt. Ami ezen indítványnak a katonákra vonatkozó részét illeti, konstatálom, hogy ez a törvény és körülírás még egy könnyítést foglal magában, amennyiben egyik szakaszában azt mondja ki, hogy annak a katonának, akinek állandó tartózkodási helye volt, amikor bevonult, ez az állandó tartózkodási hely folytatólag számit; akinek pedig nem volt állandó tartózkodási helye, annál természetesen állandó tartózkodási helynek csak azt tekinthetjük, amelyet előbb vagy utóbb elfoglalt, mint állandó lakhelyet. Ami a módositványnak a nyugdíjasokra vonatkozó részét illeti, azt hiszem, erre nézve semmi aggály sincs. Az intelligencziára, az ügyvédre ez nem áll, mert az ügyvéd változtathatja lakhelyét, a domiezilium tekintetében az állandóság nem kívántatik tőle. Csermák Ernő : Csak ha gyakorló ! Wekerle Sándor ministerelnök: Bocsánatot kérek, a mi törvényjavaslatunk ügyvéd alatt csak gyakorló ügyvédet ért; állandó állást vagy foglalkozást emlit. Foglalkozásnélküli ügyvédet nem különböztet meg. (Felkiáltások a baloldalon : Sokan vannak !) Ami azt a módosítást illeti, mely a nyugdijasokra vonatkozik, az nem szükséges, minthogy azokat is lehet subsummálni a 4. §. alá, de nincs kifogásom, hogy a nyugdijasok külön felvétessenek és azért ezt a kiegészítést elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: Az előadó ur szólni nem kíván, a tanácskozást befejezettnek nyüvánitom. Következik a határozathozatal. Az 5. §. első bekezdésénél Pető Sándor képviselő ur elleninditványt adott be, amely a következőképen hangzik : »A választójoghoz megkívánt állandó lakhelye annak van, aki e törvény hatályánek területén valamely községben lakik a választók névjegyzékének összeállítása időpontjában*. Beadott továbbá Csermák Ernő képviselő ur egy kiegészítést, hogy az 5. pont után, mint 6. pont a következő szöveg tétessék : ^Nyugalmazott köz- vagy magántisztivselő, vagy katonai havidíj as«. A kérdést akként fogom feltenni, hogy elfogadja-e a t. ház az 5. §-t változatlanul. Amenynyiben elfogadja, akkor önmagától elesik Pető Sándor képviselő ur elleninditványa. Amennyiben nem fogadtatnék el az 5. §., akkor teszem fel Pető Sándor képviselő ur elleninditványára a kérdést. Azután mint kiegészítő indítványra külön teszem fel a kérdést, elfogadja-e a t. ház Csermák Ernő képviselő ur indítványát, mely kiegészítő pontot kíván az 5. pont után felvenni. (Helyeslés.) Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az 5. §-t változatlanul a bizottság szövegezésében elfogadni : igen, vagy nem? (Igen !) A ház az 5. §-t elfogadván, ennek folytán Pető Sándor képviselő ur elleninditványa elesik. Felteszem a kérdést, elfogadja-e a t. ház Csermák Ernő képviselő ur kiegészítő indítványát : igen, vagy nem? (Igen !) A ház elfogadja a kiegészítő indítványt. Következik a törvényjavaslat 6. §-a. Vermes Zoltán jegyző (olvassa a 6. és 7. §-í, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 8. %-t.) Hoványi Géza jegyző: Bródy Ernő ! 72*