Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-811

568 811. országos ülés 1918 Többség. A ház a 3. §-ra vonatkozólag a bizottsági, szöveget fogadja el és igy Plattiiy György képviselő ur módosítását mellőzi. Következik a i. §. Vermes Zoltán jegyző (olvassa a 4, §-t.) Elnök: Felírja senki sincs. Kivan valaki szólni? Hanem, gondolom, kijelenthetem, liogy a ház a 4. §-t elfogadja. Következik az 5. §. Vermes Zoltán jegyző (olvassa az 5. §-t). Elnök : Ki van felírva szólásra? Vitéz Győző jegyző: Pető Sándor ! Pető Sándor: T. ház ! Az 5. §. megmagyarázza azt, hogy az 1. §-ban megkívánt állandó lakhely alatt mi értendő és azt mondja (olvassa): »a választójoghoz megkívánt állandó lakóhelye annak van, aki e törvény hatályának területén legalább egy év óta ugyanegy községben lakik, vagy bír lakással, vagy egy éven belül csak egy ízben helyezte át lakását más községbe«. Az én álláspontom ugyanaz, hogy az állandó lakóhely feltételének megállapítása egyáltalában felesleges ; azonban miután ez a szöveg már benne van az 1, §-ban, ez ellen hadakozni természetesen nem lehet. Már most én csak annyiban kívánnám enyhíteni e szakasznak bizonyos irányban a választók számát mindenesetre csökkentő hatását, hogy az állandó lakóhely megmagyarázásában nem mennék olyan messze, mint amennyire a bizottsági javaslat. Szívesen elismerem, hogy a bizottsági javaslatban vannak azután intézkedések, amelyek az első bekezdésben foglalt meglehetősen konzervatív rendelkezését enyhítik, mert sok kategóriára nézve azután ezen állandó lakóhely feltételének kimutatását nem kívánják, mégis tekintettel arra, hogy a választók összeírása nagy körülményességgel történik és hogy tulaj donképen az összeirt választó csak a következő évben nyer választójogosultságot és különös tekintettel a budapesti viszonyokra, az 5. §. első bekezdésének módosítását kívánom. Nevezetesen kérem, méltóztassék elfogadni azon módosításomat, amelynek elfogadása esetében természetesen az 5. §. többi rendelkezése tárgytalanná válik — amely szerint (olvassa) : »a választójoghoz megkívánt állandó lakóhelye annak van, aki e törvény hatályának területén valamely községben lakik a választók névjegyzékének összeállítása időpontjában«. (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Tehát nem kívánnék egy évi állandó lakást, hanem az állandó lakás jellegét az én nézetem szerint megadná az, ha az összeirás időpontjában valakinek állandó lakása van. Méltóztassék meggyőződve lenni, hogy ezen rendelkezésnek a nagy városokra, különösen Budapestre nézve igen lényeges és a választókat csökkentő hatása van. Ne a mai viszonyokat méltóztassék tekintetbe venni, amely viszonyok között — hála az előző kormányok igen erélyes és okos rendelkezésének — a költözködés korlátozva van ; azonban normális viszojulius 18-án, csütörtökön, nyok között Budapesten a költözködés igen nagy méretű. A lakosságnak kb. 20—25%-a minden költözködési negyedben változtatja lakását. Minthogy pedig a budapesti kerületek választójogi és választóösszeirási szempontból külön községnek tekintendők, igy határozott jogfosztó hatása van rájuk nézve azon rendelkezésnek, hogy egy év óta ugyanegy községben kell a választónak lakni és ezen egy év alatt legfeljebb egy ízben helyezheti át lakását. Különösen, amikor felszabadul majd a budajDesti háztulajdonosok közönsége azon igen helyes korlátok alól, amelyek ma fennállahak, elképzelhető, micsoda állandó népvándorlások lesznek itt. Ha ez a rendelkezés megmarad, szerény nézetem szerint, mindenesetre jogíosztó és a választókat csökkentő hatása lesz. Különben sem tartom helyesnek az állandó lakóhely kikötését. A javaslatban eredetileg egyáltalán nem volt szó domicziliuinról. Ez az 1913. évi törvényből van átvéve. A törvénynek elég biztositéka van egyébként is az ellen, amiről a bizottsági javaslat indokolása szól, hogy a csavargó elemek ne jussanak választójoghoz. Nem lehet egy nagy városban csavargónak minősíteni azt az albérlőt vagy főbérlőt, aki kényszerítő körülmények következtében, vagy azért, mert foglalkozása egy más vidékre szólítja, negyedévenként változtatja lakását. Tisztelettel kérem javaslatom elfogadását. Elnök : Szólásra következik ? Vitéz Győző jegyző: Csermák Ernő ! Csermák Ernő: T. képviselőház ! A magam részéről is ugy látom, hogy az 5. §. túlságos röghözkötöttséget mond ki. Az emberek kénytelenek akképen osztani be dolgaikat, hogy ugyanabban a községben maradjanak, ha életviszonyaik változtak is és lakásukat egy esztendőben egynél többször nem cserélhetik fel. A törvényjavaslat még csak azt a megkülönböztetést sem teszi, hogy a választókerület kebelén belül lehessen szabadon költözködni, hanem az egyik községből a másikba való költözködést, ha az egy esztendő alatt kétszer történik, már jogfosztó hatásúnak nyilvánítja. Ez nemcsak munkásokra vagy nem tudom én kikre áll, akiket csavargónak tartanak, hanem áll magára az intelligencziára. Ha pl. egy orvos, ügyvéd, mérnök, köztisztviselő, vagy katonai havidíjas nyugalomba vonul, akkor már, ha egy év alatt kétszer változtatja a lakását, elesik attól, hogy a névjegyzékbe felvétessék. Tehát akármelyikünkkel, aki kétségtelenül az iiitelligencziához tartozik, ha nyugalomba vonul, megtörténhetik, hogy ez alá a jogfosztó paragrafus alá esik. A szakasz é. pontja szerint aki »a középiskolának (főgimnáziumnak, főreáliskolának) vagy ezzel tanértékre nézve egyenrangú más polgári vagy katonai tanintézetnek legmagasabb osztályát sikeresen elvégezte*, erre nézve csak az esetben engedi meg a kétszeres költözködést, ha állandó lakása vagy foglalkozása van. Ha az illető már nyugalomba vonult, akkor már nem esik ez alá a pont alá, akkor már ki kell esni neki azok közül, kik ily módon választói jogosultságukat fentarthatják. Én az