Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-810

810, országos ülés 1918 mészebesen semmi szin alatt bele nem mehetünk még csak ily irányú tárgyalásokba sem, mert első kikötésünk területi integritásunk biztosítása. (Álta lános élénk helyeslés.) Ujabban azt is tapasztaljuk, hogy belügyeinkbe is beavatkoznak, azokat rendezni akarják nemzetiségi és nem tudom, micsoda szempontokból, sőt legújabban mindinkább nyomára jövünk olyan kísérleteknek is, hogy az állam népei és a dinasztia közötti jó egyetértést mindenféle becsmérlő hírekkel és hazugságokkal igyekeznek megzavarni. Nem kívánok bővebben kiterjeszkedni ezekre a képtelen törekvésekre, amelyek nem egyebek mint egyszerű fogások. Azt hiszem ezeken is hamarosan tul leszünk, amint tuljutotttunk sok mindenen, amit eddig ellenünk fel akartak használni. Végül azt kívánom hangsúlyozni, és a t. ház figyelmét erre különösen felhívni, hegy mi ezt a jelenlegi háborút ok és czélnélküli vérontásnak tekintjük, (Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon és Id felől.) amely ok és czél nélküli vérontásnak egyedül az vethet véget, ha ellenfeleinken az emberszeretet érzései újra felébrednek. (Igaz! Ugy van ! Altalános helyeslés.) Addig is méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy bármennyire elvagyunk határozva igaz küzdelmünket érdekeink teljes megóvásáért és biztosításáért folytatni diplomácziánk mindig résen van, hogy semmi alkalmat el ne mulasszon arra nézve, hogy ahol a kibontakozás lehetőségei mutatkoznak, azokat ielhsználja, (Általános helyeslés.) Most pedig a t. képviselő ur által felhozottakra pontonkint is feleletet kívánok adni. Azt kérdezi interpellácziójában a képviselő ur (olvassa) : »Megfelel-e a tényeknek, hogy a nevezett államok küldöttei ezúttal csupán olyan gazdasági terület vámpolitikája felett tárgyalnak, mely csakis Németországra, Ausztriára és Magyarországra vonatkozik és hogy ehhez képest Ukránia, Oroszország Lengyelország és más mezőgazdasági államokhoz való vámpolitikai viszon-yunk kérdései ezúttal nem kerülnek tárgyalás alá '?« Igen, csakis a Magyarország, Ausztria és Németország közötti viszony szabályozásáról van szó, másra ezek a tárgyalások most nem. terjednek ki. Másodszor (olvassa) : »Nem tartja-e a t. kormány aggodalomkeltőnek azt az eshetőséget, hogy a fent jelölt szűkebb keretben létesítendő megállapodások szükségszerüleg érvényesülni fognak az utóbb emiitett és a tárgyalás keretébe jelenleg be nem vont gazdasági államokra kiszélesítendő gazdasági területekre is ?« Hogy ilyen törekvések lesznek, az a dolog' természetében fekszik ; hogy érvényesülni mennyiben fognak, az a mi érdekeink megóvásától és hozzájárulásunktól függ. Ez feleletem. En már többször voltam bátor nyilatkozni, hogy olyan megegyezést lehetőnek nem tartok, amelyben az a preferencziális helyzet, amelyet mezőgazdasági tekintetben magunknak biztosítottunk, minden tekintetben meg ne óvassék, és hogy nem képzelek olyan szövetséget, amely oly szoros viszonyt állapítson meg nemcsak a mezőgazdaság KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XL. KÖTET. Julius l7-én, szerdán. 561 tekintetében, hanem általában ipari és kereskedelmi tekintetben is, hogy amellett gazdasági érdekeink és termelésünk ne legyenek biztosítva. (Helyeslés.) A harmadik kérdés ez (olvassa) : »Szándékozik-e a t. kormány sürgősen tájékoztatni az ország közgazdasági képviseleteit a salzburgi tárgyalás anyagának a közgazdaság egyes főbb ágazatait érdeklő részeiről legalább oly mértékben, mint ahogyan ez Németországban a salzburgi tárgyalás megkezdése előtt megtörtént ?« Mi már t. képviselőház messzebbmenőleg tárgyaltunk, mert ezen kérdésekre nézve, hogy állapítsunk meg egy közös vámtörvényt és szabályozzuk lehetőleg egyetértőleg a vámeljárást, ebben a mi gazdasági köreinket már régen tájékoztattuk. Most arról van szó, hogy a tarifális intézkedések állapíttassanak meg, megállapittassék, mire terjedjen ki a szabad forgalom és a főbb áruk után milyen vám szedessék. Erre nézve ismétlem, a referensek az előkészítésre nyertek utasítást s megállapodásaik természetesen a kormány jóváhagyásától vannak függővé téve. Ennek bekövetkezte előtt az érdekelt köröket mindenesetre tájékoztatni fogjuk. (Helyeslés.) Negyedik kérdésében azt kérdi a képviselő ur, hogy »nem tartaná-e a t. kormány lehetségesnek azt, hogy a Salzburgban hivatalosan tárgyaló kormánymegbízottak munkájának megkönnyítése és állandó szakszerű informácziójuk biztosítása czéljából Magyarország közgazdasági szakköreinek bizalmi férfiai, mint szaktanácsadók Salzburgban — bár nem hivatalosan — de koordinált minőségben közreműködhessenek ?« A tárgyalásokban nem vehetnek részt; amenynyiben szakszerű felvilágosításokról van szó, ugy, amint korábban, ha igazán szakszerű kérdések merülnek fel, tájékozás végett a szakköröket mindig be fogjuk vonni. Kérem a t. házat, hogy ezen válaszomat tudomásul venni szíveskedjék. (Helyeslés.) Einök : Barta Ödön képviselő urat illeti a szó. Barta Ödön : T. képviselőház ! Nagyon röviden két megjegyzésre szorítkozom csupán. Az egyik megjegyzésem vonatkozik arra, hogy a t. ministerelnök ur ismételten hangsúlyozta, hogy elhatározási jogunkat fentartottuk és igy bármily irányú további tárgyalásnál, az együttes tárgyalásnál az együttes elhatározás joga megvan. Én csak azt kívánom tisztázni, hogy az együttes elhatározás Magyarország gazdasági érdekei szempontjából ne egységes szerv utján, hanem a magyar állam különállásánál fogva Magyarország részére külön biztosi ttassék, ez a jog Magyarország részére külön érvényesíttessék és hogy akkor, amikor Magyarország gazdasági érdekei nyilvánvalóan összeütközésbe jönnek Ausztria érdekeivel, akkor ne a közös képviselet határozza el Németországgal, hogy mi az, ami Magyarország számára létesítendő és mi nem az. (Általános helyeslés.) A másik annak a kijelentése, hogy nagyon örvendek, hogy alkalmam volt beszédem folyamán Burián külügyminister ur legutóbbi nyilatkozatá71