Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-810

810. országos ülés 1918 Julius 17-én, szerdáiu 537 jobbfelöl.) és mindig csak azokat kell kiválasztani a választójog gyakorlására, akiket erre értelmiségüknél, munkájuknál, rátermettségüknél fogva hivatottaknak tart. Meggyőződésem, hogy a magyar nötársadalomban tízezrével vannak olyanok, akik erre alkalmasak. Gondolok elsősorban a magyar tanítónői karra, az elemi iskolai, polgári iskolai ós felsőbb leányiskolái tanítónőkre és tanárnőkre, akik közül csak az elemi iskolai tanítónők több mint 16.000-en vannak és akik nemzeti szempontból is, mint a magyar nemzeti művelődésnek munkásai, mint a magyar fiatalság oktatói, mint a magyarságnak sokszor ekszponált nemzetiségi vidékeken igen hivatott rejirezentánsai, azt hiszem épen az ország és a nemzet érdekében nagyon hathatós tevékenységet fognak kifejteni akkor, ha szavuk e téren is latba esik. Gondolok másodsorban a középiskolákat végzett nőkre, még inkább természetesen azokra, akik egyetemet is végeztek ós oklevelet szerezve, mint orvosnők, tanárnők, egyetemi tanársegédek stb., stb. a tudományos pályán dolgoznak velünk a férfiakkal. Gondolok azután egy átlagos értelmi czenzus mellett — pl. a középiskola negyedik osztálya vagy a negyedik polgári végzése után — azokra, akik gazdasági munkát végeznek emellett. Ezen a ponton tehát nem gondolnám elégségesnek tisztán az iskolai képesítést, hanem vagy a nemzeti munkában való valamely részvételt kívánnám, vagy pedig azt, hogy az illető valamely választónak segítő családtagja legyen. Végül gondolnék a családfentartó, önálló kereseti forrást üző nőkre, ha mezőgazdaságit, ipart vagy kereskedést űznek és emellett megfelelnek bizonyos vagyoni czenzusnak. E részben megkívánnám azt a vagyoni czenzust, amit a t. ministerelnök ur javaslata is tartalmaz, a 100 K egyenes állami adót, megjegyezve, hogy nem is az adó mennyiségére helyezem a súlyt. Egyébiránt, ha valaki ezt a czenzust magasnak tartaná, ezt az aggodalmat, azt hiszem, könnyű lesz eloszlatnia arra való utalással, hogy az igen t. kormánynak és különösen az igen t. pénzügyminister urnak adójavaslatai fogják ezekre a vagyoni czenzust a legrövidebb idő alatt ujabb ezrekre és ezrekre megfelelően kiterjeszteni. Ennek következtében az a női szavazati jog, amely igénytelen javaslatomban megadatnék, nem terjed ki sem a lármás szuffrazsettekre, sem arra a városi asszonyra, aki egyszerűen sportból vagy feltűnési viszketegből vagy nem tudom mily okból, komoly művelődési munka vagy megfelelő gazdasági tevékenység nélkül kívánná ezt a választójogot, de egyúttal nem is nyújt osztály czenzust, mert épen ugy megadná a jogot a vagyontalan falusi földmives vagy a kisiparos vagy a kistisztviselő leányának, aki a maga istenadta tehetségével KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. xi. KÖTET. és évek komoly munkájával megszerzi magának a tanítónői oklevelet és épen ugy kiterjedne a vagyontalan tisztviselőnek vagy kisgazdának vagy kisiparosnak árvájára, aki azután avégből, hogy magát és testvéreit fentartsa, kemény és komoly gazdasági munkát végez. Ezt a szavazati jogot elsősorban nem érdekképviselet gyanánt adnám. Rátérek annak kifejtésére, hogy minő munka terén várom én a női szavazati jognak helyes érvényesítését? Elismerem, hogy azok közül az óriási feladatok közül, amelyek reánk majd a háború után várnak, első helyen állanak a gazdasági feladatok. De amellett velük egyenlő értékűnek tekintem és egyenlő jelentőségűnek vélem azt a széles tevékenységi kört, amely az országra és a nemzetre vár a szocziálpolitikai tevékenység széles mezején, különösen pedig a közegészségügy terén, a csecsemővédelem, a gyermekvédelem, az elhagyatott társadalmi osztályok védelme terén és itt különösen egy olyan témánál, amelyen magam nagyon zajtalanul, de évek óta folytatott szocziálpolitikai munkával dolgoztam: t. i. az elhagyatott fiatalkorúak pártfogásba vétele érdekében való társadalmi munka terén. Arról győződtem meg évtizedek óta, hogy a nő munkája ezeken a munkatelepeken nemcsak teljesen ekvivalens a férfiéval, de több irányban egyáltalában nem is pótolható, férfimunkával nem is végezhető. (Ugy van! Ugy van!) Mert legyen bár a férfinak a legnagyobb mértékben megfelelő érzéke ezekhez a munkakörökhöz, nincs módja azok terén működni, pl. a csecsemővédeletnnél, vagy az elhagyott fiatal leányok védelménél stb. Ezeken a tereken a női munkaerőt, a nők kitartását, a női munka végzése folytán szerzett tapasztalatok érvónyesisését nem is tudjuk pótolni. (Helyeslés.) Minthogy pedig az a felfogásom, hogy ennek a munkának, ennek a szocziálpolitikai tevékenységnek végzése által a magyar nemzeti művelődés, a magyar nemzeti gazdagság, az egész nemzet ereje gyarapszik, ennek folytán a legnagyobb örömmel, megnyugvással és a legnagyobb bizalommal és azzal a hittel adnám meg ezeknek a nőknek a jogot, hogy hozzászóljanak ezekhez a kérdésekhez, akár itt a parlamentben is, — még attól sem riadnék vissza, ha megfelelő műveltségű, megfelelő intelligencziáju és megfelelő modorú nők kerülnének ide, mert azok époly komoly törvényhozói munkát fognak végezni itt, vagy a bizottságokban, mint a férfiak, valamint megadnám a nőknek azt a jogot is, hogy mint választők szóljanak bele az illető kérdések előkészitésébe, esetleg megoldásába. Azoknak a t. képviselőtársaimnak, akik esetleg félnek a nőknek itt kifejtendő munkájától, vagyok bátor figyelmébe ajánlani, hogy — eltekintve a magyar parlamenti viszonyoktól, erről nem akarok beszélni — minden parlamentnek meg voltak a maguk nagyon furcsa modorban 68