Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-810

526 SIÓ. országos ülés 1918 Julius 17-én, szerdán. akkor a női választójog teljesen a demokratikus j ogkiterjesztéssel karöltve, amely a férfiak választó­jogának további kiterjesztésére irányul, fog ha­ladni ; tehát itt is a több kevesebb, mint a kevés. Méltóztassék okulni azon, amit láttak az ipari munkások választójogánál s legyenek meggyő­ződve, hogy a választójogi agitáczió szempontjá­ból a magam részéről őszinte köszönetet mondok azoknak, akik leszavazzák a nők választójogát, bár példájukat nem követhetem, ök lesznek a leghí­vebb segitőtársaink abban, hogy amit a férfiak választójogánál is elrontottak, az minél hamarabb megjavuljon és az egész választójogi tákolmány leromboltassák. Rátérek most a ministerelnök ur javaslatára. Természetesen a javaslatnak az a része, amely a négy polgárira vonatkozik, semmi megjegyzésem tárgyát nem képezheti, mert hiszen az az eredeti javaslatban már benne volt. Remélem, hogy az eredeti javaslat további értelmező szakaszai sze­rint értelmezi a ministerelnök ur, hogy t. i. ez a már fennálló nyolcz elemire is vonatkozik. Minden­esetre helyes volna klarifikálása a szövegnek, mert semmi sem állja útját annak, hogy ez a szövegbe felvétessék, még pedig olyképen, hogy ahol azt mondja az indítvány, hogy választójoggal bir az a nő, aki a polgári iskola negyedik osztályát sike­resen elvégezte, tegyük utána a régi javaslatból a következőket (olvassa) : »A választójog szem­jiontjából a polgári iskola negyedik osztályának sikeres elvégzésével egyenlő értékű a felső nép­iskola harmadik osztályának, valamint jelen tör­vény kihirdetése najuán fennálló nyolcz osztályú elemi iskola nyolczadik osztályának, a felsőleány­iskolák negyedik osztályának, vagy valamely középiskola negyedik osztályának elvégzései Ha azt mondom., hogy ezt elfogadom, ép annyira, a legridegebben szembe kell helyezked­nem azzal a kibővítéssel, amelyet a ministerelnök ur további javaslata magába foglal. A minister­elnök ur javaslata t. i. amely semmiféle olyan jogczimet a nőkre nézve nem állapit meg, amely­ről azt mondhatnám, hogy nemcsak egy osztály választójoga, amely nem ismer egy olyan jog­czimet, mint a hadiözvegyek választójoga, sem nem ismeri a kereső, a családfentartó özvegy választójogát, a négy polgári mellé hozzáteszi a 100 koronás vagyoni czenzust és hozzáteszi a nyolcz osztályt végzettek feleségeinek választójogát. Kezem között van a statisztikája, hogy ennek micsoda számbeli eredménye lesz. A négy pol­gárit végzettek száma 160.000, a nyolcz közép­iskolát végzett választók feleségének száma 43.000, ugyanazok özvegyének száma 10.000, együttvéve tehát 53.000, Ami a 100 koronásokat illeti, ezek­nek a száma — amint^bátor voltam kimutatni — a földbirtoknál, valamint az iparnál .néhány ezret tehet ki, ugy hogy 5000 körül mozoghat ez az egész. Különben a statisztikai számok nem ter­jesztettek elő, ugy hogy a t. ház nem is tudhatja a szakaszok jelentőségét, amint nem volt orientálva ezen indítványok statisztikai eredményéről. Hogy állunk a ministerelnök ur indítványával ? Választójogot kivan adni a feleségnek azért, mert ő egy nyolcz középosztályt végzett férfiúnak lett a hitvese. Én elismerem azt az értelmiségi czenzust. amelyet valaki a maga értelmisége alapján szerez, de azt az értelmiségi czenzust, amelyet az ember az anyakönyvvezető előtt szerez meg, nem foga­dom el. Mert ha a t. ministerelnök ur töröltette a javaslatból a felnőttek oktatására vonatkozó rész­leteket, töröltette a tanfolyam vizsgáló-bizottsá­gát, amely előtt le lehetett volna tenni a vizs­gát arról, hogy az illető elvégezte a polgárit vagy a négy elemit, illetőleg az uj javaslat szerint a hat elemit s a bizottság ezt igen szellemesen ugy indokolta, hogy nem lehet felruházni az állami bizottságot azzal, hogy az adjon választójogot — hogy akkor az anyakönyvvezetőt fel lehessen ru­házni azzal, hogy ő adjon választójogot, ez sze­rintem nem lehetséges. Bocsánatot kérek, az anyakönyvvezető elé való járulás eszerint választó­jogot adhat, ha az azt egy nyolcz osztályt végzett férfiú karján teszi meg a mélyen t. leendő választói jogosultsággal biró nő. Érdekes, hogy a hadiözvegyek ellen mennyi mindent beszéltek, de mikor arra került a sor, hogy mit tegyenek a helyükre, olyan eredmények álltak elő, mint Landauer Béla és Teleszky János t. képviselőtársaim javaslatai, mig végül ez a nyolcz osztályos feleségi választójog, ez, t. ház, annyit jelent, hogy mi bizonyos társadalmi réte­geknek plurális választójogot adtunk, a női választójog pedig nem arra való, hogy kikcrrigál­juk a férfi választójogot; hogy ha a négy polgári­hoz hozzáfűzzük a nyolcz osztályt végzett férfiak feleségeinek választójogát, akkor a törvényható­sági városokra és a városokra nézve egészen komo­lyan és számszerűen megrontották a társadalmi egyensúlyt, amelyet a férfiak választójoga statuált. A polgári iskolások jelentékeny száma a váro­sokra esik. A nyolcz középosztályt végzettek még nagyobb száma esik a városokra. Hiszen kérem egyszerűen kutatni kell a statisztikában azok számát, akikről feltehető, hogy nyolcz közép­osztályt végzettek. Állami tisztviselő volt 1910-ben 20.776 az egész országban. Ebből 9966 volt a törvényható­sági városokban, a fele, Budapesten 5405, tehát negyede. Szabadfoglalkozású önálló volt 16.080, Buda­pesten 4874, tehát több mint negyede az egész országnak. Az összes törvényhatósági városokban 7572, tehát majdnem fele. Ipari tisztviselő, magasabb fokú tisztviselő, aki elvégezte a nyolcz osztályt, 15.784. Buda­pesten magában 8113, tehát több mint fele az egész ország létszámának. A törvényhatósági városokban 10.326, tehát több mint az országos szám kétharmada. Kereskedelmi vagy forgalmi tisztviselő 41.448, Osak Budapesten 16.116. Több az országos szám egyharmadánál. A törvényhatósági városokban 24.026. tehát több mint fele az országos számnak.

Next

/
Thumbnails
Contents