Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-810

526 SIÓ. országos ülés 1918 Julius 17-én, szerdán. akkor a női választójog teljesen a demokratikus j ogkiterjesztéssel karöltve, amely a férfiak választójogának további kiterjesztésére irányul, fog haladni ; tehát itt is a több kevesebb, mint a kevés. Méltóztassék okulni azon, amit láttak az ipari munkások választójogánál s legyenek meggyőződve, hogy a választójogi agitáczió szempontjából a magam részéről őszinte köszönetet mondok azoknak, akik leszavazzák a nők választójogát, bár példájukat nem követhetem, ök lesznek a leghívebb segitőtársaink abban, hogy amit a férfiak választójogánál is elrontottak, az minél hamarabb megjavuljon és az egész választójogi tákolmány leromboltassák. Rátérek most a ministerelnök ur javaslatára. Természetesen a javaslatnak az a része, amely a négy polgárira vonatkozik, semmi megjegyzésem tárgyát nem képezheti, mert hiszen az az eredeti javaslatban már benne volt. Remélem, hogy az eredeti javaslat további értelmező szakaszai szerint értelmezi a ministerelnök ur, hogy t. i. ez a már fennálló nyolcz elemire is vonatkozik. Mindenesetre helyes volna klarifikálása a szövegnek, mert semmi sem állja útját annak, hogy ez a szövegbe felvétessék, még pedig olyképen, hogy ahol azt mondja az indítvány, hogy választójoggal bir az a nő, aki a polgári iskola negyedik osztályát sikeresen elvégezte, tegyük utána a régi javaslatból a következőket (olvassa) : »A választójog szemjiontjából a polgári iskola negyedik osztályának sikeres elvégzésével egyenlő értékű a felső népiskola harmadik osztályának, valamint jelen törvény kihirdetése najuán fennálló nyolcz osztályú elemi iskola nyolczadik osztályának, a felsőleányiskolák negyedik osztályának, vagy valamely középiskola negyedik osztályának elvégzései Ha azt mondom., hogy ezt elfogadom, ép annyira, a legridegebben szembe kell helyezkednem azzal a kibővítéssel, amelyet a ministerelnök ur további javaslata magába foglal. A ministerelnök ur javaslata t. i. amely semmiféle olyan jogczimet a nőkre nézve nem állapit meg, amelyről azt mondhatnám, hogy nemcsak egy osztály választójoga, amely nem ismer egy olyan jogczimet, mint a hadiözvegyek választójoga, sem nem ismeri a kereső, a családfentartó özvegy választójogát, a négy polgári mellé hozzáteszi a 100 koronás vagyoni czenzust és hozzáteszi a nyolcz osztályt végzettek feleségeinek választójogát. Kezem között van a statisztikája, hogy ennek micsoda számbeli eredménye lesz. A négy polgárit végzettek száma 160.000, a nyolcz középiskolát végzett választók feleségének száma 43.000, ugyanazok özvegyének száma 10.000, együttvéve tehát 53.000, Ami a 100 koronásokat illeti, ezeknek a száma — amint^bátor voltam kimutatni — a földbirtoknál, valamint az iparnál .néhány ezret tehet ki, ugy hogy 5000 körül mozoghat ez az egész. Különben a statisztikai számok nem terjesztettek elő, ugy hogy a t. ház nem is tudhatja a szakaszok jelentőségét, amint nem volt orientálva ezen indítványok statisztikai eredményéről. Hogy állunk a ministerelnök ur indítványával ? Választójogot kivan adni a feleségnek azért, mert ő egy nyolcz középosztályt végzett férfiúnak lett a hitvese. Én elismerem azt az értelmiségi czenzust. amelyet valaki a maga értelmisége alapján szerez, de azt az értelmiségi czenzust, amelyet az ember az anyakönyvvezető előtt szerez meg, nem fogadom el. Mert ha a t. ministerelnök ur töröltette a javaslatból a felnőttek oktatására vonatkozó részleteket, töröltette a tanfolyam vizsgáló-bizottságát, amely előtt le lehetett volna tenni a vizsgát arról, hogy az illető elvégezte a polgárit vagy a négy elemit, illetőleg az uj javaslat szerint a hat elemit s a bizottság ezt igen szellemesen ugy indokolta, hogy nem lehet felruházni az állami bizottságot azzal, hogy az adjon választójogot — hogy akkor az anyakönyvvezetőt fel lehessen ruházni azzal, hogy ő adjon választójogot, ez szerintem nem lehetséges. Bocsánatot kérek, az anyakönyvvezető elé való járulás eszerint választójogot adhat, ha az azt egy nyolcz osztályt végzett férfiú karján teszi meg a mélyen t. leendő választói jogosultsággal biró nő. Érdekes, hogy a hadiözvegyek ellen mennyi mindent beszéltek, de mikor arra került a sor, hogy mit tegyenek a helyükre, olyan eredmények álltak elő, mint Landauer Béla és Teleszky János t. képviselőtársaim javaslatai, mig végül ez a nyolcz osztályos feleségi választójog, ez, t. ház, annyit jelent, hogy mi bizonyos társadalmi rétegeknek plurális választójogot adtunk, a női választójog pedig nem arra való, hogy kikcrrigáljuk a férfi választójogot; hogy ha a négy polgárihoz hozzáfűzzük a nyolcz osztályt végzett férfiak feleségeinek választójogát, akkor a törvényhatósági városokra és a városokra nézve egészen komolyan és számszerűen megrontották a társadalmi egyensúlyt, amelyet a férfiak választójoga statuált. A polgári iskolások jelentékeny száma a városokra esik. A nyolcz középosztályt végzettek még nagyobb száma esik a városokra. Hiszen kérem egyszerűen kutatni kell a statisztikában azok számát, akikről feltehető, hogy nyolcz középosztályt végzettek. Állami tisztviselő volt 1910-ben 20.776 az egész országban. Ebből 9966 volt a törvényhatósági városokban, a fele, Budapesten 5405, tehát negyede. Szabadfoglalkozású önálló volt 16.080, Budapesten 4874, tehát több mint negyede az egész országnak. Az összes törvényhatósági városokban 7572, tehát majdnem fele. Ipari tisztviselő, magasabb fokú tisztviselő, aki elvégezte a nyolcz osztályt, 15.784. Budapesten magában 8113, tehát több mint fele az egész ország létszámának. A törvényhatósági városokban 10.326, tehát több mint az országos szám kétharmada. Kereskedelmi vagy forgalmi tisztviselő 41.448, Osak Budapesten 16.116. Több az országos szám egyharmadánál. A törvényhatósági városokban 24.026. tehát több mint fele az országos számnak.