Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-810

810. országos ülés 1918 Julius 17-én, szerdán. 517 színezete van, mert nem mi nyitottuk meg, hanem az élet nyitotta meg az érvényesülés útját a nők számára ; s az élet szükségletének felelt meg a törvényhozás akkor, amidőn ezt az érvényesülést lehetővé tette. Ámde mit látunk ? Jog nélkül és kellő elis­merés nélkül az egyenlőség, amelyet a keresztény­ség teremtett meg már ezer évekkel ezelőtt, az egyenlőség ma sincs meg, mert a női munkát ma sem méltatják ugy, mint a férfiakét. A keresz­ténység megalapítása után jó néhány századdal ké­sőbb szüntették meg a rabszolgaságot; de ami a női munkát illeti, még ma is fennáll a fehér rabszolga­ságnak egy neme. Mert ma olyan a helyzet, hogyha a női alkalmazott valamely munkakörben ugy tel­j esi ti is hivatását, mint a férfi, ha oly értékes mun­kát produkál is, mint a férfi, azért egyenlő mérték­kel nem mérik és egyformán nem honorálják a mun­káját sem erkölcsileg, sem pedig — ami fájdalma­sabb rájuk nézve — anyagilag. Hogy erkölcsileg nem honorálják, ezt ugy értem, hogy megállítják egy bizonyos sorompó előtt s nem mehet előre a pályáján. Erkölcsi elismerés, jogok és tekintély nél­kül a nők az anyagi méltatást sem tudják kivívni. Alsórendű munkaerőknek tekintik őket. Ha ugyan­azt a munkát a férfi végzi, — ha jobban nem végzi is, mint a nő — akkor sokkal nagyobb anyagi el­ismerésben részesül. Ezen változtatni kell az én meggyőződésem szerint, a fehér rabszolgaságnak ezt a fajtáját nem szabad eltűrni. S ha megnyitot­tuk a nők számára az érvényesülés útját, akkor fel kell szerelnünk őket azzal a fegyverzettel is, amelylyel a kellő elismerést és honrálást ki is vív­hassák az ő minden esetre becsületes és tisztes munkaj uk szá mára. A családot félteni a társadalomnak elemi kö­telessége ; de azt, gondolom, hogy amelyik csalá­dot attól kell félteni, hogy a női választójog bele­viszi a politikát és a politikával a viszályt és ezzel szétzilálja a házasság kötelékeit, ott, azt hiszem, abban a házasságban egyéb hiba is lehet. (Mozgás.) Távoltartani a nőt a politikától bajosan lehet. Én idézhetem egy néném igen elmés mondását, ame­lyet sokszor hallottam tőle, hogy vannak dolgok a világon, amelyek, ha az ember el nem végzi őket, elvégződnek maguktól. így pl. ha a gyertyát el nem oltják, eloltódik magától, ha a vetést le nem aratják, magától aratódik le, ha az ember a lányt férjhez nem adja, magától megy férjhez. (Derültség.) így, ha az ember nem viszi bele a nőt a politikába, magtáól megy bele a politikába, ha akar s ha erre hajlandósága viszi. A minap hallot­tuk Huszár Károlyt, barátomtól, hogy mily nagy szerepet jászottak a nők az utolsó választások­ban. (Mozgás.) Az élet fejlődése elé nem lehet sorompókat feláUitani, nem lehet erőszakosan hátráltatni esz­méket, gondolatokat és j ogokat, amelyeket a létért való küzdelem szőrit. Itt a létért való küzdelem parancsol, sőt a nők jelentékeny része nemcsak azért kivan választójogot, hogy maga megállhas­son a létért való küzdelemben, hanem azért is, hogy e réven jobb pozicziót szerezzen, jobb hely­zetet teremtsen a maga számára és e réven talán eljuthasson a családi élet boldogságához is. Én tehát azért, hogy megfeleljek a modern élet e jelenségeinek és azért, hogy azt a visszás­ságot s azt az egyenlőtlenséget, amelyet látok a munkateljesítmény terén férfi és nő között, hogy egészen másként honorálják a férfi munkáját, mint a nőét, ha egyébként ez a munka érdemben ugyanazonos értékű is, késztetve érzem magam arra, hogy a női választójog mellett foglaljak ál­lást. (Helyeslés.) És állást foglalok az aktiv vá­lasztójog mellett épugy, mint a passzív választó­jog mellett. (Helyeslés.) T. képviselőház ! Én nem félek a passzív vá­lasztójogtól, mert ennek praktikus értéke hama­rosan alig lesz. Nem tudom elgondolni a közel jövőben, alig tudom elképzelni, hogy lesz oly ke­rület, amely ma egy hölgynek adná a szavazatok­többségét. (Mozgás.) És miért gondoljuk azt, ha a képviselőházba már beválasztanak egy höl­gyet, az épenséggel egy hiszterika lesz. (Mozgás.) Tovább megyek, ha már egy női hiszterikához lenne szerencsénk, az nem volna oly visszatetsző, mintha férfi-hiszterikát látok itt a házban. (Ugy van I) En a passzív választójog jelentőségét nem becsülöm túl ebben a pillanatban és nem félek tőle, tehát készséggel megszavazom. Az aktiv választójogot pedig megszavazom azoknál az okoknál fogva, amelyeket kifejteni bátor voltam. (Helyeslés.) Nem készítettem határozati javaslatot, mert nem szándékozom szaporítani a határozati javas­latok számát, de nagyjából és röviden elmondom, hogyan képzelem lehetőségét a kérdés megoldásá­nak. (Halljuk!) Megadnám épen a kifejtett okoknál fogva a választójogot mindazoknak a nőknek, akik férfi­munkát végeznek. Megadom a választójogot azok­nak a nőknek, akik önállóan kezelnek egy bizo­nyos nagyságú birtokot. Megadom a választójogot azoknak, akik önállóan kezelnek egy bizonyos terjedelmű ipari üzemet. Megadom a választójogot azoknak a nőknek, akik önállóan kezelnek egy megfelelő nagyságú, bizonyos adóval megterhelt kereskedelmi üzletet. Továbbá megadom a választó­jogot mindazoknak a nőknek, akik, mondjuk, leg­alább négy polgári osztályt végeztek, vagy ennek megfelelő másnemű iskoláztatást szereztek s vagy családfentartók, vagy önálló tisztes szolid ekszisz­tencziát folytatnak. (Helyeslés.) Gondolom, t, ház, ez az a keret, amelyben meg lehetne valósítani a nők választójogát. Ami azt a másik szempontot illeti, amelyet a t. mi­nisterelnök ur emiitett, hogy a közéletnek is szük­sége van a női választójogra és a nők közrehatására a társadalom munkájában, erre vonatkozólag a t. ministerelnök ur felfogását teljes mértékben ma­gamévá teszem. Azt hiszem, hogy ha a nőknek hathatós szavuk van a közélet dolgaiban, akkor a csecsemő- és anyavédelem szebben virágoznék, akkor a gyermekvédelem a háborúban nem ment

Next

/
Thumbnails
Contents