Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-809

ríOH 809. országos ülés 1918 Julius 12-én, pénteken. ítélőképességet, amelyet szerintem csak a teljesen betöltött emberi hivatás tud adni. (Helyeslés jobbfelől.) Nem tartom szerencsés gondolatnak, hogy ne adjuk meg a politikai jogokat a feleségnek és az anyának, de adjuk meg azoknak, akiket már sok tekintetben talán műveltségi fokuk is, de mindenesetre életviszonyaik, az emberi társadalomban való helyzetük már bizonyos pontig az elégületlen, a lelkileg turbulens elemek karjaiba vezet. (Igaz

I Ugy van I a jobboldalon és a középen.) Engem Teleszky János t. barátom okfejtése rábirt arra, hogy a család békéjét, a család egységét ne bontsam meg. Azt tartom, hogy tényleg a családban — és nemcsak a politikai élet szempontjából, de az egész vonalon minden tekintetben — bizonyos munkamegosztásnak van helye. Bármilyen ideális élettársa legyen is egy férfi egy aszszonynak, teljesen lehetetlen, hogy ők az élet öszszes feladatait egyformán oszszák meg egymás között. Lesznek e feladatok között olyanok, amelyeknél a férfi, és mások, amelyeknél az asszony egyénisége lép előtérbe. S én azt tartom, hogy a politikai élet természetesen a férfinak elsősorban a hivatása, s én ideális családi életben nem is igen tudnám elképzelni azt, hogy ott önálllóan, külön egymástól hogy vehessenek tevékeny részt a politikai pártéletben férj és feleség. Én tehát teljesen egyetértek azzal, hogy ne vigyük bele a pártpolitikát a családba, de azután nézetem szerint ennek további konzekvencziája az is, hogy egyáltalában ne adjuk meg a nőknek a szavazati jogot. Hiszen ha jól megnézzük a helyzetet, azt gondolom, hogy ma is még azt konstatálhatjuk, hogy tulajdonképen a nők szavazati joga a magyar társadalom csak igen kis kisebbségének a kivánsága. (Igaz ! Ugy van ! jobbfelól.) Először is a széles néprétegeknek egyáltalában nem kell a női szavazati jog. (Igazi Ugy van ! jobbfelől. Elhnmondások a baloldalon.) De maguk a művelt magyar asszonyok között is — utóvégre nagyon bajosan lehet ezt a kérdést eldönteni. — de amennyire én látom, a művelt asszonyok között is a nagy többség nem kívánja a maga részére a szavazati jogot. (Igazi Ugy van I a jobboldalon. EllenmondásoJc balfeUl.) Méltóztassanak nekem megengedni, én tisztelem a kivételeket, de nagyon jól tudom, hogy a legkiválóbb magyar asszonyok között is vannak olyanok, akik más nézeten vannak; a világért sem akarok senkit kisebbíteni, vagy megsérteni, de a női választójognak ecclesia müitansát mégis többé-kevésbbé a felművelt rétegek adják. (Igaz I Ugy van I a jobboldalon. Ellenmondások és derültség balfelől.) Ami pedig a férfitársadalmat illeti, hát méltóztassék megengedni, ha mi komolyan veszszük a demokrácziát, hát kezdjük ennél a kérdésnél és kérdezzük meg a magyar népet, hogy kell-e nekik az asszonyok szavazati joga, (Helyeslés jobbfelől. Mozgás és zaj a baloldalon.) Kérdezzük meg azokat, hogy akarják-e, hogy a feleségeik és leányaik szavazati jogot kapjanak ? Azt hiszem, hogy túlnyomó nagy többsége a magyar választóközönségnek talán egy bizonyos lenéző mosolylyal, talán még egy bizonyos, mondjuk, előítéletes mosolylyal is, de mindenesetre nagy ellenszenvvel fogja az eszmét fogadni. (Mozgás a baloldalon.) Bocsánatot kérek, ne vegyék tőlem rossz néven azok a t. képviselőtársaim, akik ebben a kérdésben más állásponton vannak, de az ő maguktartása, azok a konkrét javaslatok, amelyekkel elénk lépnek, engem arról győznek meg, hogy tulajdonképen maguk sem akarják igazán a nők poliiikai érvényesülését, (Mozgás a baloldalon.) Hiszen én azt kérdem, hogy ha mi azt kívánjuk, hogy a nők érvényesüljenek a közéletben, ha mi a nőket részeseivé akarjuk tenni a politikai hatalomnak, akkor elérjük talán ezt a czélt akkor, ha a 4 és félmillió magyar asszony közül 100.000, vagy 200.000-nek adunk szavazati jogot ? Egry Béla; Első lépés! Gr. Tisza István: S elérjük-e ezt akkor, ha a közel három millió férfiszavazó mellé odabigygyesztünk 100.000 vagy 200.000 női szavazót 1 Azt mondja egyik képviselőtársam, hogy ez első lépés. Hát bocsánatot kérek, vagy szükséges a női tömegeknek, a nőknek, mint hatalomnak politikai érvényesülése, vagy nem. Ha szükséges, akkor nem egy ilyen tessék-lássék első lépést kell megtenni. (Helyeslés.) jobbfelől és a szélsőbaloldalon.) hanem akkor igenis be kell vinni olyan tömeget, amelylyel tényleg számolni lehet. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ha pedig nem szükséges, akkor óva intek attól, hogy egy olyan első lépést tegyünk, meg, amelyikkel bocsánatot kérek, de olyan abszurd helyzetet teremtek, amely nem fog megállani és amelyik azután nagyon rövid idő alatt a női szavazati jognak igen messzemenő kiterjesztésére fog vezetni. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Ez a czél I) Ebben a tekintetben nagyon tanulságos és nagyon igaz Szabó István t. képviselőtársamnak felszólalása. Tényleg ez a szavazati jog, amit a t. ministerelnök ur is intendál, s ami a javaslatban is volt, ugy fog hatni a széles néprétegekre, — férfira és asszonyra — ahogy hatott Szabó István t. képviselőtársamra. En tényleg azt hiszem, hogy ha mi nem akarunk ebben a kérdésben egy nagyon bizonytalan kiterjedésű es kilátású reformot a közel jövőben a nyakunkra felidézni, amit ma talán nagyon kevesen, vagy senki sem akar ebben az országban, akkor ne tegyük meg ezen első lépést, ne hozzunk be olyan megoldást, ahol a konklúzió homlokegyenest ellenkezik a premisszával és ahol a megoldás kihívja az elégületlenséget, a kiterjesztési vágyat, mert egyáltalában illuzóriussá teszi azt, amit állítólag megvalósít, t. i. a nőknek politikai érvényesülését. (Igaz I Ugy van I jobbfelől.) Azt azután, hogy a nők tényleg nagy tömegekben bejussanak a politikai életbe, az;t minden tekintetben nagyon káros és veszélyes dolognak tartom. (Helyeslés jobbfelől.) Ki sem lehet számítani aimak romboló hatását a népéletre. Mert engedelmet kérek, én károsnak és helytelennek tartanék