Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.
Ülésnapok - 1910-809
504 809. országos ülés 1918 ezt a kérdést egész szélességében kifejteni, de azt hiszem nyugodtan mondhatom azt, hogy ez az u. n. jog legalább felerészben kötelezettség. (Helyeslés jobbfäől.) Ha tékát a női választójogra vonatkozó felfogásomat e szempontból összefoglalom., akkor az odairányul, hogy nem akarok tulaj donképen a nőknek választójogot adni, hanem inkább biztosítani kívánom az állam érdekében az ő közreműködésüket az országgyűlés választásánál. Biztositani kívánom ezt a közreműködést a törvényhozásban még egy egész más, talán sokkal fontosabb indoknál fogva is. Á kultúrának egyik alapvető tényezője az egynejü család. Ez az a tér, amelyen a nő kulturtényezőként ható befolyását régebbi időben gyakorolta. A modern élet fejleményei a nő ezen érvényesülési területét szűkebbre és szűkebbre szorították. Az óvodától egész a közös konyhákig egész sora az állami és magánintézményeknek vette ki a nők kezéből a hatalmat, hogy kulturtényezőként ható befolyásukat a társadalmi életben érvényesítsék. Ezt az érvényesülési teret vissza kell nekik adni s amennyiben nem lehet a magánéletben — és ezt a legközelebbi jövőben nem tartom lehetségesnek — a közéletben kell nekik érvényesülésükre területet adni. (ügy van! jobbfelöl.) Legyen szabad itt nekem egy Szabó István igen t. képviselőtársam által felhozott egyik kifogásra kiterjeszkedni, amelyet ő a javaslat ellen felhozott és ez az, hogy a javaslat inkább csak a. városi nőknek adja meg a választójogot és a falusi nőket mintegy lenézésből tekinteten kivül hagyja. Mindazok a változások, és azek az okok, amelyeket előadtam, — sőt mondhatnám, mindazok az okok, amelyeket az összes felszólaló képviselő urak a női választójog mellett felhoztak. — csakis a városi nőkre állanak. A városi női társadalomban történtek azok a változások, amelyek indokolttá teszik a női választójogot és azért nagyon is megérthetőnek tartom, ha elsősorban az iskolákat végzett nők vétettek figyelembe, (Helyeslés jobbfelől.) akiknek viszonyai még rendezésre várnak. De ebben a falusi nőnek semmiféle lenézését nem tudnám találni, inkább elismerését, amennyiben az ő egészséges viszonyait ismerjük el ezzel. Ha szabad a mondottakat reasszumálni, azok a tények, amelyek engem a női válásátójog elfogadására indítanak : az újonnan képződött hatalmas női osztály rendezetlen viszonyaival és a nők értékes befolyásának mint kulturtényezőnek biztosítása közéletünkre ; e két tény felett uralkodik azután az állami érdek, mint főelv. Ebből kifolyólag hajlandó vagyok minden olyan női választójogot elfogadni, amely alkalmasnak látszik a békés fejlődés veszélyeztetése nélkül értékes női befolyást érvényesíteni a törvényhozásban. (Helyeslés.) A kormány javaslatát elfogadom, annál is inkább, mivel abban, illete egy későbbi paragrafusban, amely a négy jjolgári osztálylyal egyenlőnek tekintendő iskolázottságról szól, a nyolez elemi Julius 12-én, pénteken. elvégzése benne van, ami a szász érdekek szempontjából nagyon fontos és megfelelő. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Simontsits Elemér foglalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik? Szojka Kálmán jegyző': Giesswein Sándor ! Giesswein Sándor: T. ház ! Csak egész röviden akarok az előttünk fekvő javaslathoz hozzászólni, mert hiszen azok, akik érdeklődnek iránta, azt akarják, hogy minél előbb dőljön el ez a kérdés, amely Magyarország kulturális és szocziális fejlődésében nézetem szerint nagyon fontos fordulópontot jelent. Talán nem felel meg a mi eszméinknek az eddigi javaslatok közül egyik sem, azok, akik a nők választójogának és a szocziál politikai fontosságát hirdetik, tágabb értelemben vett eszméket táplálnak. De addig is, amig ezek megvalósítására kerül a sor, a fokozatos fejlődés szempontjából, amint már az általános vitában is kifejtettem, hozzájárulok a ministerelnök ur által beterjesztett javaslathoz. Megvallom, azok a szavak, amelyeket Szabó István t. képviselőtársam mondott, némileg a szivemhez férkőztek. De ugy találom, hogy ő íúlfeketén látja a dolgokat. Mindenesetre én is kívánom, hogy a jogkiterjesztésnél a vidék asszonyai ne szenvedjenek hátrányt. De azt hiszem, hogyha mi leszállítjuk a kontemplált adóczenzust, azáltal nagyobb mértékben nyílik mód arra, hogy a falusi nők is választójoghoz jussanak. E tekintetben azt a módosító javaslatot vagyok bátor beterjeszteni, hogy »a ministerelnök ur által beterjesztett uj 3. §. 3. pontjában a 100 korona adóczenzus helyett 50 koronái tétessék. (Helyeslés a baloldalon.) i , Elnök : Ki a következő szónok? Szojka Kálmán jegyző: Huszár Károly (sárvári) ! Huszár Károly: T. képviselőház! En a női választójognak akkor lettem a bive, amikor az 1910. évi általános választás alkalmával az volt a divat Magyarországon, hogy olcsóbban lehetett kapni férfiszavazatokat, mint disznókat és ökröket. Országos járvány volt, hogy az ország egy részének szavazói áruba bocsátották magukat; ezzel szemben azonban ugyanakkor országos jelenség volt, hogy az asszonyok, hajadonok odaadtak a házuk ajtaja elé és mikor a kísértők jöttek a vesztegetési pénzzel, akkor mind azzal a rábeszélőtehetséggel, ami módjukban volt, küzdöttek a korrupezió ellen. (Ugy van ! a baloldalon.) A nők befolyása a politikában 1910-ben tisztességes és erkölcsös irányban érvényesült. Tudnék, t. ház, szocziálpolitikai, gazdasági, kulturális és általános politikai érveket is felhozni a nők választójoga mellett, de azt hiszem, olyan
