Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-809

809. országos ülés 1918 július 12-én, pénteken. 501 dik osztályát sikeresen elvégezte (7. §.), amenynyiben akár egy adónemből külön, akár több adónemből együttvéve — akár ugyanegy, akár több községben — legalább 20 korona egyenes állami adóval (8. §.) van megróva, vagy 2. az elemi iskola negyedik osztályát sikeresen elvégezte (7. §.), amennyiben akár egy adónemből külön, akár több adónemből együttvéve — akár ugyanegy, akár több községben — legalább 100 korona egyenes állami adóval (8. §.) van megróva. Családfentartó e törvény szempontjából az a nő, akinek önálló háztartása van és aki férje, vagy saját, illetőleg férje törvényes Ieszármazói vagy felmenői, illetőleg saját vagy férje testvérei vagy ezek törvényes Ieszármazói közül egy vagy több családtagját saját háztartásában legalább is túlnyomóan saját keresetéből vagy saját vagyona jövedelméből eltartja, vagy e törvény hatályának ideje alatt eltartotta mindaddig, amig az illetők másként el nem láttattak, vagy el nem haltak.« Ajánlom a t. háznak javaslatom elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Ki következik szólásra ? Szojka Kálmán jegyző: Fényes László! Fényes László: T. ház ! (Halijuk ! Halljuk !) A nők választójogának én minden erőmből híve vagyok. Meggyőződésem, hogy a szocziális fejlődés, a demokratikus irányzat csak ugy erősödhetik az országban, ha a nők karakterük, munkájuk szellemét beviszik a képviselőválasztásokba és a parlament tevékenységébe. Ebből a szempontból nézve a ministerelnök ur javaslata úttörő, mert hiszen először kívánja törvénybe iktatni a nők választójogát. (Zaj a jobboldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Fényes László: Amikor ezt megáUapitom, kénytelen vagyok tökéletesen igazat adni Szabó István t. képviselőtársamnak (Felkiáltások a baloldalon : Igaza van!) hogy a ministerelnök ur indítványa — legalább én ugy tartom — amennyire dicséretes úttörő munka, annyira felháborító abból a szempontból, hogy akarata ellenére osztályuralmat solgál. Tagadhatatlan, hogy az indítványban a városi nép nagy előnyben van a falusi nép felett. Ugyanez áll Teleszky képviselő ur indítványáról is, mert hiszen az ő indítványa az önálló nők szavazati jogán alapszik . . . Hódy Gyula: A kurtizánok választó joga ! Fényes László : . . . már pedig önálló nők. vagy önálló keresetet, vagy foglalkozást üző nők inkább a városokban vannak, mint falun. Az ő javaslatának elfogadása tehát ismét csak az osztályuralmat és egyúttal az osztályellentétet szolgálná. Bátor vagyok a t. ház figyelmét arra felhívni, hogyha a ministerelnök ur javaslata az eredeti módon kerül be a törvénykönyvbe, akkor a város és falu lakossága közt már most meglevő és fejlődő ellentét még erősebb lesz. (Ugy van ! a baloldalon.) De kénytelen vagyok teljesen ellene fordulni Szabó István t. képviselőtársamnak ama kijelentése ellen, hogy mivel ebben az indítványban nem adták meg a választójogot a falusi nőknek, az egész női választójogot öntsük ki a teknőből. Nem, t. képviselőtársam, a falusi nőknek is oly mértékben kell megadni a jogot, mint a városi nőknek, (Helyeslés a baloldalon.) Nézetem szerint ez nemcsak azért szükséges, hogy ne idézzük fel az osztályellentéteket és ne szolgáljuk az osztálygyülölctct. hanem ezenkívül azért is, mert Magyarország agrár állam. Es a földhöz való ragaszkodást segítjük elő, ha indítványomat el méltóztatnak fogadni. Az indítvány azt a czélt szolgálja, hogy azon tételekkel szemben, melyekkel a falusi nép a női választójogban károsodik, pótoltassák a falusi nép szavazati joga, még pedig olyképen, hogy mindazon nők, akik mezőgazdasággal foglalkoznak és akiknek legalább 8 magyar hold földjük van saját tulajdonukban, akár önállóak, akár férjnél vannak, választójoggal bírjanak. (Helyeslés a baloldalon.) így reparálva volna a város majoritása a falu felett, a magyar nép asszonyait a föld megtartására vezetnék, mert hiszen azért, hogy választójogukat megszerezzék, illetve megtartsák, meg fogják tartani és még jobban meg fogják becsülni földjüket . . . Meskó Zoltán : A földet megbecsülik anélkül is ! Fényes László : ... és nem lesz ellene a városi lakosságnak, amikor látja a képviselőválasztásnál, hogy a városi asszonyok szavaznak, a falusi asszonyok pedig kimaradnak a szavazásból. Uj ból hangsúlyozni vagyok bátor, hogy amilyen szükségesnek és fontosnak tartom azt, hogy a magyar törvénykönyvbe bekerüljön a nők választójoga, szem előtt tartva a mai parlament összetételét, — nem a magam égés; felfogását képviselem itt, csak igyekszem annyit indítva nyo ni, amennyihe reményem van, hogy daczára személyemnek, talán méltóztatnak hozzájárulni — annyira kívánatos, hogy a magyar falusi aszszonyoknok olyan mértékű választójogát tegyük lehetővé, mint amilyent a városi asszonyoknak adni méltóztatnak. En tehát tisztelettel vagyok bátor indítványozni, hogy a ministerelnök ur javaslatának 3. pontja maradjon meg egészen odáig, amig a mezőgazdasági nőkkel nem foglalkozik és ott a mezőgazdasági foglalkozást üzo nők passzusa helyett a következő passzus vétessék be (olvassa) : ». . . és minden olyan mezei gazdálkodást folytató nő, akinek legalább — 1200 négyszögölével számított — 8 (nyolcz) hold saját földje van.« (Helyeslés a baloldalon.) Tisztelettel kérem indítványom elfogadását. Elnök ". Szólásra következik ? Szojka Kálmán jegyző': Albrich Hermáim! Albrich Hermann: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Ha a női választójog kérdésének fejlődését a törvényjavaslat benyújtásától a mai napig figyelemmel kisérjük, egy egészen sajátságos tüneményt észlelünk. Minden politikai kérdés, mely akár az idő, akár az események által aktuálissá lesz, azon időponttól kezdve, amelyben a parlamenti körök azt felvetették, addig az időig, amikor