Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-809

809. országos ülés 1918 Julius 12-én, pénteken. 49<) a jövőre nézve, hogy ne vigyék fiaikat a harczmezőre, sokkal fokozottabb mértékben megvan, mert nem kell azt hinnünk, hogy az asszonyok kevesebbet szenvedtek, mint a férfiak. A visszamaradottak, akik siratnak, jobban szenvednek, mint azok, akik a sirban fekszenek. Akik siratnak, nemcsak kedveseiket siratják, hanem kenyéradójukat, családjuk fen tartóját is. (Igaz! Ugy van ! a szélsóbaloldalon.) De van még egy nagy szempont, amely megköveteli, hogy a nők választójogát a háború utánra okvetlenül bele kell kapcsolni a politikába. Es ez az, hogy a gazdasági világban ők olyan teret hódítottak, amely ezt természetszerűleg szükségessé teszi. Van egy szempont, amelyet itt talán még nem mondottak el, amelyet azonban nagyon fontosnak találok és ez egyfelől a népszaporodás, másfelől a nép erkölcse emelésének a szempontja. Amilyen mértékben növekszik az asszonyok térhódítása a gazdasági életben, ép oly mértékben csökken a prostituczió, az az anomália, hogy az asszonyt kereset hiányában ugy szólván belekergetik a prostituczióba. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A jövő generáczió szempontjából, az állam fiainak szaporodása szempontjából továbbá nagy fontossággal bir az, hogy a házasságok lehetőleg korán köttessenek. A házasságok korai kötése biztositja a szaporodást és nagyban hozzájárul annak egészséges mi voltához. (Igaz! Ugy van! a szélsóbaloldalon.) Epén azért nem kötnek házasságokat, mert a házasfelek nem tudják eltartani családjukat. Am hogyha az a férfi és nő egyaránt keresethez jut, természetszerűleg könnyebb lesz a esaládfentartás és igy a házasság, valamint a szaporodás és az erkölcs szempontjából egyképen fontos a nők választójoga. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A ministerelnök ur indítványával szemben konkrét indítványt nem akarak tenni, mert amint mondottam, elvben hozzájárulok Fényes László t. képviselőtársam indítványához, de itt meg akartam jegyezni azt, hogy én a 100 korona adót túlmagasnak tartom. Maga a ministerelnök ur is hasonlóképen nyilatkozott beszédében, mondván, hogy ő hajlandó volna ebből engedni. Nagyon kérem a t. házat, hogy szállítsuk le ezt legalább a felére, emellett szól Szabó István t. képviselő ur argumentácziója is, mert igy a falusi asszonyok is bejöhetnek. (Helyeslés a szésőbalóldalon.) T. képviselőház ! Ez a törvényjavaslat minket egyáltalában nemelégit ki. Mi egy széles, az összes női néprétegeket felölelő választói jognak vagyunk hívei. Mi azt szerettük volna, ha a falusi nép ép ugy, mint a városi asszonyok választójogot kapj nak. Ezt tehát csakfautede mieux fogadjuk el, aminthogy egy csomó más módosításhoz is csak azért járultunk hozzá, mert a mi módosításainkat elvetették és mi menteni akarjuk a menthetőt és mindenhez, ami tágitó, jogkiterjesztő hatású hozzájárulunk. Igy járulunk hozzá a nők választójogának ehhez a formájához is, Ezeket voltam bátor elmondani. A javaslatot [ Fényes László módosításával elfogadom. (Helyeslés a szélsóbaloldalon.) Szojka Kálmán jegyő: Teleszky János ! Teleszky János: T. ház ! (Halljuk! Halljuk!) Habár a női választójognak, amint azt a választójogi bizottság szavazásánál kifejezésre juttattam, elvi ellenzője nem vagyok, sajnálatomra nem vagyok abban a helyzetben, hogy a t. ministerelnök ur által beterjesztett javaslatot elfogadhassam. Nem fogadhatom el ezt a javaslatot azért, mert — nem ugy, amint Farkas Pál t. barátom mondja, mintha a nőt nem akarnám beleereszteni a politikába, de — nem akarom beleereszteni a politikát a családba. (Helyeslés jobbról.) Ezért az én elvi álláspontom az, hogy igenis, a nőnek megadható a választójog, amennyiben nem sérti ezt a szerintem mindenekfelett megfontolandó elvet, hogy a családi életbe a politikát ne vigyük bele. (FelMáltások baljelől: Nem kell belevinni ! Benne van !) Én ezt igen fontos szempontnak tartom mindenütt, de talán sehol sem olyan fontosnak, mint nálunk Magyarországon, ahol sajnos, a politikai kérdések annyira abszorbeálnak mindent, hogy tulaj donképen egész közéletünk a szorosan vett politikai kérdésekben merül ki. Az ilyen országban, amelynek lakóinak temperamentuma sokkal élénkebb, mint azon országok lakóinak temperamentuma, amelyekben a női választójog keresztül van vive ; ilyen országban, ahol a politika megmételyez mindent, én nagyon nagy súlyt helyezek arra, hogy a politika ne mételyezze meg a családi szentélyt. (Helyeslés jobbfelől. Mozgás balfelöl. Elnök csenget.) Azt méltóztatott mondani közbeszólásképen, — és erre alludált Farkas Pál t. barátom is — hogy a nők úgyis foglalkoznak politikával. Lehet, sőt talán kétségtelen, hogy igy van, de különösen a családi élet szempontjából óriási különbség van aközött, hogy a nő, mint az ő véleményének tolmácsolója igyekszik-e férje álláspontját befolyásolni, vagy, hogy mint a férjével e teljesen egyenértékű és egyenjogú ellenfél állhat-e férjével szemben a j)olitikai kérdésekben, ami azután maga után vonja azt, hogy egyéb kérdésekben is előbb utóbb ellenfelekké válnak. Azt tartom, t. ház, hogy a családi élet és a család a társadalomnak tulajdonképen az alapja és ezért a családot mint egy egységet kell tekintenünk. Annak a családnak feje a férj s ennél* fogva a legfontosabb állampolgári jog gyakorlásában a férjnek kell képviselnie az egész családot. (Felkiáltások a szélsóbaloldalon : Meg kell nősülni ' Derültség.) Ezért abban a családban, amelyben van férj és ahol a férj képviseli annak a családnak politikai álláspontját, feleslegesnek és szükségtelennek, sőt károsnak is tartom, hogy a másik házasfél is kapjon választójogot, mert vagy egyformán szavaz a férjével és akkor ez tulajdonképen a házas emberek plurális választójogát jelenti a nőtlenekkel szemben, (Ugy van !) vagy pedig ellene szavaz, tehát a férj választójogát annihilálja és a család nincs képviselve a. parlamentben, nincs módjában gyakorolni legfontosabb jogát. (Zaj és 63*