Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-809

809. országos ülés 1918 Julius 12-én, pénteken. 49<) a jövőre nézve, hogy ne vigyék fiaikat a harcz­mezőre, sokkal fokozottabb mértékben megvan, mert nem kell azt hinnünk, hogy az asszonyok kevesebbet szenvedtek, mint a férfiak. A vissza­maradottak, akik siratnak, jobban szenvednek, mint azok, akik a sirban fekszenek. Akik siratnak, nemcsak kedveseiket siratják, hanem kenyér­adójukat, családjuk fen tartóját is. (Igaz! Ugy van ! a szélsóbaloldalon.) De van még egy nagy szempont, amely meg­követeli, hogy a nők választójogát a háború utánra okvetlenül bele kell kapcsolni a politikába. Es ez az, hogy a gazdasági világban ők olyan teret hódí­tottak, amely ezt természetszerűleg szükségessé teszi. Van egy szempont, amelyet itt talán még nem mondottak el, amelyet azonban nagyon fon­tosnak találok és ez egyfelől a népszaporodás, más­felől a nép erkölcse emelésének a szempontja. Amilyen mértékben növekszik az asszonyok tér­hódítása a gazdasági életben, ép oly mértékben csökken a prostituczió, az az anomália, hogy az asszonyt kereset hiányában ugy szólván beleker­getik a prostituczióba. (Igaz! Ugy van! a szélső­baloldalon.) A jövő generáczió szempontjából, az állam fiai­nak szaporodása szempontjából továbbá nagy fon­tossággal bir az, hogy a házasságok lehetőleg korán köttessenek. A házasságok korai kötése biztositja a szaporodást és nagyban hozzájárul annak egész­séges mi voltához. (Igaz! Ugy van! a szélsóbal­oldalon.) Epén azért nem kötnek házasságokat, mert a házasfelek nem tudják eltartani családju­kat. Am hogyha az a férfi és nő egyaránt kereset­hez jut, természetszerűleg könnyebb lesz a esalád­fentartás és igy a házasság, valamint a szaporodás és az erkölcs szempontjából egyképen fontos a nők választójoga. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A ministerelnök ur indítványával szemben konkrét indítványt nem akarak tenni, mert amint mondottam, elvben hozzájárulok Fényes László t. képviselőtársam indítványához, de itt meg akar­tam jegyezni azt, hogy én a 100 korona adót túl­magasnak tartom. Maga a ministerelnök ur is hasonlóképen nyilatkozott beszédében, mondván, hogy ő hajlandó volna ebből engedni. Nagyon ké­rem a t. házat, hogy szállítsuk le ezt legalább a felére, emellett szól Szabó István t. képviselő ur argumentácziója is, mert igy a falusi asszonyok is bejöhetnek. (Helyeslés a szésőbalóldalon.) T. képviselőház ! Ez a törvényjavaslat minket egyáltalában nemelégit ki. Mi egy széles, az összes női néprétegeket felölelő választói jognak vagyunk hívei. Mi azt szerettük volna, ha a falusi nép ép ugy, mint a városi asszonyok választójogot kap­j nak. Ezt tehát csakfautede mieux fogadjuk el, aminthogy egy csomó más módosításhoz is csak azért járultunk hozzá, mert a mi módosításainkat elvetették és mi menteni akarjuk a menthetőt és mindenhez, ami tágitó, jogkiterjesztő hatású hozzájárulunk. Igy járulunk hozzá a nők választó­jogának ehhez a formájához is, Ezeket voltam bátor elmondani. A javaslatot [ Fényes László módosításával elfogadom. (Helyeslés a szélsóbaloldalon.) Szojka Kálmán jegyő: Teleszky János ! Teleszky János: T. ház ! (Halljuk! Halljuk!) Habár a női választójognak, amint azt a választó­jogi bizottság szavazásánál kifejezésre juttattam, elvi ellenzője nem vagyok, sajnálatomra nem va­gyok abban a helyzetben, hogy a t. ministerelnök ur által beterjesztett javaslatot elfogadhassam. Nem fogadhatom el ezt a javaslatot azért, mert — nem ugy, amint Farkas Pál t. barátom mondja, mintha a nőt nem akarnám beleereszteni a politi­kába, de — nem akarom beleereszteni a politikát a családba. (Helyeslés jobbról.) Ezért az én elvi álláspontom az, hogy igenis, a nőnek megadható a választójog, amennyiben nem sérti ezt a sze­rintem mindenekfelett megfontolandó elvet, hogy a családi életbe a politikát ne vigyük bele. (Fel­Máltások baljelől: Nem kell belevinni ! Benne van !) Én ezt igen fontos szempontnak tartom mindenütt, de talán sehol sem olyan fontosnak, mint nálunk Magyarországon, ahol sajnos, a politikai kérdések annyira abszorbeálnak mindent, hogy tulaj don­képen egész közéletünk a szorosan vett politikai kérdésekben merül ki. Az ilyen országban, amely­nek lakóinak temperamentuma sokkal élénkebb, mint azon országok lakóinak temperamentuma, amelyekben a női választójog keresztül van vive ; ilyen országban, ahol a politika megmételyez min­dent, én nagyon nagy súlyt helyezek arra, hogy a politika ne mételyezze meg a családi szentélyt. (Helyeslés jobbfelől. Mozgás balfelöl. Elnök csenget.) Azt méltóztatott mondani közbeszólásképen, — és erre alludált Farkas Pál t. barátom is — hogy a nők úgyis foglalkoznak politikával. Lehet, sőt talán kétségtelen, hogy igy van, de különösen a családi élet szempontjából óriási különbség van aközött, hogy a nő, mint az ő véleményének tol­mácsolója igyekszik-e férje álláspontját befolyá­solni, vagy, hogy mint a férjével e teljesen egyen­értékű és egyenjogú ellenfél állhat-e férjével szem­ben a j)olitikai kérdésekben, ami azután maga után vonja azt, hogy egyéb kérdésekben is előbb utóbb ellenfelekké válnak. Azt tartom, t. ház, hogy a családi élet és a család a társadalomnak tulajdonképen az alapja és ezért a családot mint egy egységet kell tekin­tenünk. Annak a családnak feje a férj s ennél* fogva a legfontosabb állampolgári jog gyakorlásá­ban a férjnek kell képviselnie az egész családot. (Felkiáltások a szélsóbaloldalon : Meg kell nősülni ' Derültség.) Ezért abban a családban, amelyben van férj és ahol a férj képviseli annak a családnak politikai álláspontját, feleslegesnek és szükségtelen­nek, sőt károsnak is tartom, hogy a másik házas­fél is kapjon választójogot, mert vagy egyformán szavaz a férjével és akkor ez tulajdonképen a házas emberek plurális választójogát jelenti a nőtlenek­kel szemben, (Ugy van !) vagy pedig ellene sza­vaz, tehát a férj választójogát annihilálja és a család nincs képviselve a. parlamentben, nincs módjában gyakorolni legfontosabb jogát. (Zaj és 63*

Next

/
Thumbnails
Contents