Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.
Ülésnapok - 1910-809
490 809. országos ülés 19 tt Vass János: Hátha nem szavaznak? Elnök." Szavazni mindenki köteles a házszabályok értelmében. Vass János képviselő urat rendreutasítom. (Élénk helyeslés jobbjelől.) Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek csendben lenni ! Következik Létay Ernő képviselő ur második indítványa, amely szerint a 2. §. utolsó bekezdésének első sorába toldassanak be a következő szavak : »vagy ellenség előtt megsebesült, vagy hadi szolgálata közben rokkanttá vált«. Létay Ernő: T. ház ! Tekintettel arra, hogy ezen javaslatomnak csak akkor volna értelme, ha a szöveg azzal a módosítással fogadtatott volna el, ahogy én azt indítványozni bátorkodtam, ezen módosításomat visszavonom. Elnök: Miután a házszabályok értelmében a módositvány bármikor visszavonható, ennélfogva a ház tudomásul veszi, hogy Létay Ernő képviselő ur ezen módositványát visszavonta s igy az elesik. Következik végül Szilágyi Lajos képviselő ur módosítása a 8. ponthoz, mely szerint a 2. §. 8. pontjában »és a« és »Károly-csapatkeresztet« szavak közé tétessenek : »a bronz-vitézségl érmet, vagy« szavak s hogy a szakasz utolsó bekezdésében »ezüst« és »vitézségi érem« szavak 1 özé tétessenek ezek a szavak : »vagy bronz«. Méltóztatnak-e Szilágyi Lajos képviselő urnak ezen módositványát elfogadni : igen vagy nem? (Igen!) Gondolom, kimondhatom, hogy a ház Szilágyi Lajos képviselő ur ezen kiegészítő módositványát elfogadta. (Helyeslés johbfelól.) Nagy Vincze: Következik a Vargha Gyula lefejezése ! (Élénk derültség a szélsőbaloldalon.)" Elnök : Az ülést délután 4 óráig felfüggesztem. (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) > Elnök : Az ülést újból megnyitom. Az ülés elején az összeférhetlenségi állandó bizottság helyettes elnökének megválasztása ügyében megtartott választás eredményét van szerencsém a következőkben kihirdetni. (Halljuk! Halljuk I) Beadatott összesen 116 szavazólap. Ebből kapott : Balogh Jenő képviselő ur 94, Lovászy Márton képviselő ur 14, gróf Bethlen István képviselő ur 4, Csermák Ernő képviselő ur 1, Hódy Gyula képviselő ur 1 és Fényes László képviselő ur 1 szavazatot, egy szavazólap pedig üres volt. Eszerint az összeférhetlenségi állandó bizottság helyettes elnökévé általános szavazattöbbséggel megválasztottnak Balogh Jenő képviselő urat jelentem ki. Mivel a képviselő ur jelen van, felkérem őt, szíveskedjék a házszabályok 141. §-ában előirt esküt letenni. Szojka Kálmán jegyző (olvassa az eskü-mintát, Balogh Jenő pedig az esküt leteszi). Elnök : Balogh Jenő képviselő ur, az összeférhetlenségi állandó bizottság helyettes elnöke tehát a házszabályban előirt esküt letette. Julius 12-én, pénteken. A ház a délelőtt folyamán részleteiben is elfogadta a törvényjavaslatnak a férfiak választójogosultságára vonatkozó szakaszait. Minthogy a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat a nők választójogosultságára vonatkozólag nem tartalmaz intézkedéseket, azonlan egy különvéleménye van az előadó urnak, a mínisterelnök ur pedig a tegnapi ülés folyamán kijelentette, hogy a női választói jogosultságra vonatkozólag indítványt fog a ház elé terjeszteni, czélszerünek tartanám, ha az 1. és 2. §-ok után a nők választói jogosultságának tárgyalására térnénk át az előadói különvélemén)" kapcsán. (Helyeslés.) Méltóztatnak ezen javaslathoz hozzájárulni? (Igen !) Ha igen, akkor ezt elfogadottnak jelentem ki. A mínisterelnök ur kíván nyilatkozni. Wekerle Sándor mínisterelnök: T. ház ! A legutóbbi tárgyalások során sokan kifejtették és tegnap én is röviden összefoglalva kifejtettem azt, hogy mellőzhetetlennek tartom a nőknek választójoggal való felruházását. (Helyeslés a baloldalon.) Erre vonatkozólag vagyok bátor a 2, §. után, mely a férfiak választójogának kellékeit szabályozza tüzetesebben, egy harmadik szakaszt előterjeszteni a nők választójogára vonatkozólag. Leszek bátor azt felolvasni. (Olvassa) : »Országgyülési képviselőválasztójoga, van minden nőnek, aki az 1. §-ban felsorolt általános kellékeken felül megfelel a következő különös kellékek valamelyikének : 1. a polgári iskola, vagy középiskola negyedik osztályát sikeresen elvégezte (7. §.) ; vagy 2. felesége vagy özvegye oly férfinak, aki a középiskolának vagy ezzel tanértékre nézve egyenrangú más polgári vagy katonai tanintézetnek (7. §.) legmagasabb osztályát (évfolyamát sikeresen elvégezte ; végül 3. az a hajadon, özvegy vagy törvényesen elvált nő, aki mezőgazdasági, ipari vagy kereskedelmi foglalkozást folytat és akár egy adónemből külön, akár több adónemből együttvéve — akár ugyanegy, akár több községben — legalább 100 korona egyenes állami adóval van megróva. (Zaj és felkiáltások a baloldalon : Nagyon sok !) Röviden indokolom javaslatomat a következőkkel : A polgári iskola vagy középiskola negyedik osztályát sikeresen elvégzetteket választójoggal kívántuk felruházni már az eredeti javaslatban. Ugyanekkor módját kívántuk ejteni annak, hogy azok a, műveltebb nők, akik forma szerint nem végezték el ugyan a középiskolát, de a műveltség oly fokán állanak, hogy a választójoggal bátrán felruházhatok, azzal felruháztassanak. Ez a legnehezebb kérdések egyike, méltányos, de forma szerinti kérjzettséghez kötni a választójogot, mert nagyon jól tudjuk, hogy különösen a nőképzés terén a vidéken lakók nem voltak abban a helyzetben, hogy a középiskolának, vagy helye sebben szólva, a négy évi középiskolai tanfolyamnak megfelelő képzettséget szerezhettek volna. Ennek ellenére azonban általában a műveltségnek olyan fokán állanak, mely ezen előképzettséggel
