Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.
Ülésnapok - 1910-805
805, országos ülés 1918 Julius 5-én, pénteken. 323 polgárok között a polgári osztályhoz tartozó választók száma 59%, a birtoktalan osztályhoz, a munkásosztályhoz tartozó választók száma 41%, a nemzetiségi, vagyis a nem magyar anyanyelvű, más élő hazai nyelvet beszélő állampolgárok között pedig 66% tartozik a polgári osztályhoz és 34% a vagyontalan osztályhoz. Erre azt mondja az eredeti javaslat indokolása, hogy éhből az következik, hogy a magyarság, a magyar anyanyelvű állampolgárok társadalma demokratikusabb összetételű. Én az ilyen demokrácziából nem kérek. (Helyeslés balfelöl.) Ez nem demokráczia és nem demokratikus összetétel. . . Nagy Vincze: A koldusság demokrácziája! Jánosi Zoltán : ... hanem ez a magyarság deposzedáltsága, (ügy van! ügy van! balfäől.) a magyarság proletarizálódása. Ezen kell változtatni (ügy van ! balfelöl.) a reformokkal . , Fényes Lászlő : Birtokpolitikával! Jánosi Zoltán : . .. első sorban a választójog reformjával, aztán a birtokreformmal. (Helyeslés balfelöl.) De én a választójog reformjának sorsa után már a legnagyobb aggodalommal tekintek a többi reformok sorsára is. Azok is ép ide fognak jutni, ahová a választójog reformtörekvése jutott. Es ezek alapján a bizottsági javaslatot nem fogadom el. Nem akarok foglalko ni egyéb kérdé-ékkel, pedig érdemes volna, de már nagyon előrehaladott az idő ... (Elénk Halljuk! Halljuk ! kiáltások balfelöl.) Hát azt is megtehetem, hogy akkor röviden foglalkozom ezekkel a kérdésekkel. (Halljuk! Halljuk! balfelől.) Ha a választójogi javaslatnak és a választójogi törvénynek fontos része a választójog terjedelmére vonatkozó rész, vagyis a választójog anyagi része, akkor nem kevésbé fontos a választójogi javaslatnak és törvénynek formális része is, vagyis az a része, amely a választók összeírására és a választási eljárásra vonatkozik. Amit Vázsonyi képviselő ur az ő értékes beszédében a két javaslat összehasonlítása közben erre vonatkozólag mondott, azt pontrólpontra épugy magamévá teszem, amint magamévá teszem azokat, amiket a két választójogi javaslat anyagi részének összehasonlítása közbfu mondott. Magamévá teszem tehát azt is, hogy a választók kötelező összeírása elejtése, vagyis annak a rendelkezésnek kihagyása, hogy nemcsak azokat a választókat, akiknek névsorát valamely hivatal vagy hatóság szolgáltatja be. hanem a többi választókat is hivatalból és kötelezően kell összeírni, a választójogi törvénynek és javaslatnak anyagi részét nagy részben illuzóriussá teszi. Mert hiába van meg a törvény papirosán, a választójogi törvény anyagi részének paragrafusaiban a választói jogczimük, ha a választók lajstromába bele nem kerülnek, akkor választójogukkal nem élhetünk, (ügy van! balfelöl.) A választók összeírásának kérdése kapcsán még csak egy dologra akarok kitérni, t. i. az ipari alkalmazottak összeírására. Az 56. §-nak e gy U J pontja ez. Abban áll, hogy az ipari és kereskedelmi vállalatok munkásait az illető műhelyeknek, gyáraknak, vállalatoknak székhelyén kell összeírni, tehát ezek a munkások itt szavazhatnak. Pető Sándor képviselőtársunk erre azt mondotta, hogy a munkások egy fogolytáborban lesznek összegyűjtve, a választójogi bizottság indokolása pedig azt mondja, hogy ez abból az érdekből történik, hogy az összeírás megkönnyittessék, másodszor azért, hogy a munkásszavazatok szét ne forgácsolódjanak. Hát ez igy van, így tényleg nem fognak szétforgácsolódni a munkáss avazatok. Az ipari és kereskedelm czentrumokban és empóriumokban fognak tömörülni és ott a maguk választási harczait a városi polgársággal meg fogják küzdeni. Én nem tudom, hogy igazán az volt-e ennek beiktatásával a czél, hogy a haladó, demokrata gondolkozású polgárság és a szocziáldemokrata munkásság összecsapjon, egymással harczban álljon (ügy van ! balfelől.) és a régi Magyarországból reánk maradt urak páholyból mosolyogva nézzék ezt a harczot. De ha nem is ez volt a czél, az eredmény körülbelül ez lesz. De csak a legközelebbi eredmény. A végső eredmény nem az lesz, hanem az, ami Németországban történt. A német szocziáldemokrata pártnak a legutóbbi választás alkalmával négy és félmillió szavazata volt, pedig a német szervezett munkásság száma talán az egy milliót sem üti meg. Mi ennek a magyarázata ? Az, hogy a választási küzdelemben a szervezett munkások táborához a szervezetlen munkások is csatlakoznak és a városi polgárság egy része, a kis polgárság tömegei is csatlakoznak hozzájuk. Ebből is az lesz. Eleinte fognak egymással küzdeni, de rá fognak jönni arra, épen az érintkezés és épen a küzdelem következtében, hogy érdekeik bizonyos határig azonosak. Mind a két irányzatnak életbevágó érdeke az, hogy az állami élet minden terén demokratikus reformok valósíthassanak meg, és amint öntudatra ébrednek, akkor annak a páholybeli kényelmes mulatságnak helye többé nem lesz, akkor ez a két, épen az 56. §-nál fogva összetömöritett tábor meg fogja egymást értem és nem egymás ellen, de egymás mellett fog küzdeni. A birói személy kihagyását helytelenítem. A birói személy alkalmazása nem jelenti azt, hogy a biró a pártpolitikai küzdelmekbe beavatkozik, mert épen azért van ott a központi választmányban a választási és szavazatszedő küldöttségben, hogy a pártok fölött, a pártküzdelmek fölött egy független magyar bírónak a piedesztálján állva, gyakorolja az ellenőrzést abban az irányban, hogy minden törvényesen és becsületesen folyik-e le. Helytelenítem a titkos szavazás kérdése megoldásának elodázását. Ezt a kérdést a legszélesebb alapon kívánom megoldani, mert tudom, hogy a nemzeti akarat tiszta kialakulása, a választások tisztasága csak ezen az alapon biztositható. Nem megyek tovább. Igyekszem most már befejezni beszédemet. (Halljuk! Halljuk! a 41*
