Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-805

322 805. országos ülés 1918 Julius 5-én, pénteken. Még kevésbé érdemli meg ez a választójog az általános választójog nevét, hiszen ugyebár megadná körülbelül 2,500.000 embernek — kerek számot mondva — az állandó szavazati jogot, ugy de az összes 24 évet betöltött férfi lakosságnak a száma 4,200.000, kimarad tehát ezek közül 1,700.000. Ehhez járul a 24 évet betöltött nők száma, mely körülbelül ugyanannyi, mint a 24 évet betöltött férfiak száma, vagyis 4,200.000. Tehát 4,200.000 plus 1,700.000. ez 5,900.000 azoknak a 24 évet betöltött férfi és női állampolgároknak a száma, akik a bizottsági javaslat alapján választójoghoz nem jutnának. Egy ilyen választójogot igazán a legjobb akarattal sem lehet általános választójognak nevezni. A választójogi küzdelem során lezajlott harezoknak jelszavai sincsenek ebben a választójogi javaslatban megvédve, biztositva és megvalósítva, hiszen azok, kik az eredeti választójogi javaslat ellen küzdöttek, azokkal a csengő csatakiáltásokkal villogtatták a maguk csatabárdjait, hogy megvédjük a magyarság szupremácziá ját a nemzetiségi veszedelem ellen és megvédjük a magyar intelligencziának vezető szerepét. Én abban a véleményben vagyok, hogy mihelyt itt mi egy magyar hazának, egy közös édesanyának a gyermekei egymást megértjük, egymást megbecsüljük, sem egyik, sem másik oldalon nem engedjük magunkat a túlzóktól izgattatni, akiknek nemzeti érzése, fajszeretete és hazafisága tulajdonkép az idegen fajok gyűlöletében merül ki, hanem ennek az államnak minden polgárát magyar állampolgárnak, testvérünknek tekintjük, ugy szeretjük és ugy kezeljük, ha biztosítjuk mindenütt az igazságos, emberies, gyors közigazgatást, igazságszolgáltatást és az alapos népnevelést, akkor ebben az országban a magyarság veszedelméről nem lehet beszélni és a magyarság szuppremácziáját védeni felesleges. A magyarság szupremácziáját, t. uraim, nem választójogi aritmetikával és Wahlkreisgeonietrievel, vagyis választókerületi geometriával kell és lehet megvédelmezni, hanem a magyarságnak kulturális és gazdasági megerősitésével. (Helyeslés a szélsöbdkM-alon.) Tessék megteremteni az önálló vámterületet, tessék iparosítani Magyarországot, tessék Erdély természeti kincseit az ipari termelés czéljára felhasználni, tesséka földgázt,melyet a Gondviselés adott nekünk nemzetfentartó czélra, kihasználni, nem ott hevertetni ezt a mérhetetlen nagyerejü és nagybecsű erőforrást, akkor a magyarság vezető szerepét én nem féltem. De ez a vezetőszerep nem hatalmaskodásban, nem igazságtalanságban, nem erőszakoskodásban, nem választójogi aritmetikában és választókerületi geometriában fog kifejezésre jutni, hanem abban, hogy ebben az országban a hazának minden nyelvű gyermeke itthon érzi magát, dolgozik, munkálkodhat, testben-lélekben, szellemileg, erkölcsileg, gazdaságilag fejlődhet, de a magyar faj is kifejtheti szabadon és diadalmasan azt a szellemi és erkölcsi erőt, melylyel a Gondviselés megáldotta. (Helyeslés a szélsobälóldalon.) Tessék a nép lelkéről a bilincseket letörni, tessék megadni a jogegyenlőséget s én a magyar faj fenmaraüását a magyar állam nemzeti jellegét többé soha semmiféle veszedelemtől nem féltem. (Élénk helyeslés a ssélsöbaloldalon.) Ez a javaslat, t. uraim, melyet azzal a csengő csatajelszóval alkottak meg, hogy védjük a magyarságot, védjük az intelligenczia vezető szerepét, igazán nevetséges eszközökkel akarja elérni ezt a czélt. Hiszen kihagy 437.000 választópolgárt az ő állítása szerint, szerintem többet hagy ki, de most maradjunk az ő álláspontján, mert ha azt mondja, hogy megvédtem a magyarságot és az intelligenczia vezető szerepét, akkor az ő álláspontját kell elbírálni az ő eredményei alapján, hogy hogyan védte meg a magyarságot. Megvédte ugy, hogy a választópolgárok között a magyarság perczentjét 1'9 részszel, illetve a magyarságét 1'2 részszel, a németségét 0'7 részszel, összesen tehát az u. n. államhü elemek perczentjét — pedig a többi nemzetiségek többsége is államhü elemekből,, áll — 1'9%-kal növelte. Pop Cs. István: Összességben! Jánosi Zoltán: Egy javaslat, amely mindössze annyi eredményt tud produkálni, hogy nem egészen 2%-kal növelte az államhü magyar választók túlsúlyát, hivatkozhatik-e vájjon arra, hogy megvédte a magyar fajt a nemzetiségi veszedelemtől, megvédte a magyarság szupremácziáját, megmentette a hazát. Ami pedig a vezető intelligencziának vezető szerepét illeti, e tekintetben talán még kevesebb eredményt produkálhat a javaslat, hiszen maga a, jelentés bevallja, hogy ami a választók között a társadalmi tagozódás viszonyát illeti, etekintetben nem történt semmi eltolódás, vagyis a polgári osztályból származó választók arányszáma, a munkás, a birtoktalan osztályból származó választók arányszámához viszonyítva ugyanaz maradt. (Ugy van I balfelől.) De van benne egy szomorú beismerés, nevezetesen az, hogy az őstermeléssel foglalkozó lakosság, még pedig a birtokosok és kisegítő családtagjaik ép ugy, mint a gazdasági munkások és cselédek nem kerülnek be a választók közé olyan számban . . . Fényes László : Ez a czéljuk ! Jánosi Zoltán :. . . mint amilyen számban az eredeti javaslat alapján bekerültek volna. íme igy mentik a magyarságot, mert hiszen tudjuk azt, amire Vázsonyi képviselő irr is hivatkozott s ami nekünk bizony nem nagy dicsőségünk, hogy ebben az országban a proletárok, a birtoktalan, a deposzedált elemek között a magyarság óriási túlsulylyal vezet. Fényes László : A nincstelen Jánosok! Jánosi Zoltán: Ezek között a magyarok perczentje 75—80%. (Ugy van! balfelől) Igaz, hogy az eredeti javaslat indokolása, ami különben nagyon szép és alapos munka, azt mondja erre, hogy ez arra vall, hogy a magyar anyanyelvű állampolgárok társadalma demokratikus összetételű, t. i. az van benne, hogy a magyar anyanyelvű állam-