Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-805

805. országos ülés 1918 Julius 5-én, pénteken, 317 menynek, hogy a választójog olyan legyen, amilyent a mostani idők és a nemzetnek a háborúban hozott áldozatai megkövetelnek, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Az összes czenzusokra nem akarok kitérni. A birtokczenzusról akarok még ]}ár szót szólni. (Halljuk ! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) A birtokczenzust az eredeti javaslat nem ismerte. Ismerte az 1848: V. t.-cz. a negyedurbéri telek formájában és ismerte az 1874 : XXXIII. t.-cz. a negyedurbéri telek, vagy ehhez hasonló terjedelmű birtok formájában. Természetesen itt az adó kérdése is bele volt keverve a dologba. Azt mondja erre a birtokczenzusra a választójogi javaslat indokolása, hogy ez a régi jog respektálásából, figyelembevételéből is következik, mert hiszen nem helyes dolog az, hogy annak a kisbirtokosnak fia, akinek a maga egynegyed úrbéri telke alapján szavazati joga volt, ha ez a birtokos meghalt, ne rendelkezzék szavazati joggal ugyana on birtok alapján. Ez felfogásom szerint nem a régi jog respektálása, hanem legfeljebb az örökölhető jognak és mindenek felett a földbirtoknak respektálása. A választójogi bizottság javaslatának indokolása megállapitja, hogy azok, akik a birtokezenzus, a nyolcz holdnyi terület tulajdonjoga alapján birnak majd választójoggal, jórészt nem magyarok azonban a vezető intelligenczia befolyására és ve" zetésére nézve megközelithetőbbek. Nyilt szavazásnál elhiszem, titkos szavazásnál már kételkedem benne. Rá kell mutatnom itt arra, hogy ime ugyanazok, akik minden lépten-nyomon a magyarság szupremácziáját, a magyarság védelmét hangoztatják és a nemzetiségi veszedelmet emlegetik : azt, akinek legalább nyolcz holdnyi birtoka van, akkor is, ha nem magyar, beveszik. Tehát tulajdonképp nem nemzeti politikáról van itt szó, — ez is azt bizonyltja — hanem osztálypolitikáról. (Ugy van! ügy van! a szélsőbaloldalon.) Kifogásolnom kell azt, hogy ha már felvették ezt a területi czenzust, nem terjesztették ki Erdélyre is. Az igaz, hogy Erdélybsn ennek a birtokczenzusnak, vagy területi czenzusnak történelmi előzményei nincsenek, mert a birtokczenzus az 1848 : II. erdélyi törvényczikkben nem szerepel. De történelmi alapon ilyenformán mindenféle rendszertelenséget és igazságtalanságot lehetne igazolni. Történelmi alapon még a kanibálizmust is lehet igazolni, hiszen volt idő a jégkorszakban, amikor az összes emberek mind emberevők voltak. Nagyon jól mondta, azt hiszem, Bakonyi képviselő ur, hogy ezt a különbségtételt a birtokczenzus tekintetében Magyarország királyhágóninneni és királyhágóntúli része között a jogalkotásban annyira kivánatos egység szempontjából nem tartja helyesnek. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) En pedig hozzáteszem, hogy nem tartom helyesnek az igazságosság szempontjából sem, mert együttérzek, egyformán gondolkozom e tekintetben Deák Ferenczczel, akit a haza bölcsének neveznek hogy ha szabadok akarunk lenni, akkor legyünk igazságosak. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Még egy hibát találok a területi czenzusban, ugy ahogy fel van véve a bizottság javaslatába. T. i. ott nem az van mondva, hogy választójoga van annak, aki nyolcz holdnyi területet maga vagy családtagjaival egjütt müvei, pedig ennek volna valami értelme, hanem az van mondva: aki nyolcz holdnak a tulajdonosa. Igaz, hogy ezek a kisgazdák legnagyobbrészt maguk művelik földjüket, de viszont az is igaz, hogy a nyolcz holdas birtokosok között vannak és lesznek ám olyanok is, akik még ezt a kisbirtokot sem maguk fogják művelni, hanem bérbe adják másnak. Most már azt kérdezem, hogy a birtokosa ennek a tulajdonnak, amelyet az illető a maga munkájával meg nem termékenyit, aki a maga munkáját is azon a nyolcz holdnyi területen a nemzetgazdaság szolgálatába be nem állítja, mily jogon ruháztatik fel ezen a czimen választói jogosultsággal ? Én ezt a javaslatot igazán nem szeretem és szeretném abba a lomtárba tenni, ahova került boldogult elődje, az 1913 : XIV. t.-cz. és ahova kerül ez is nemsokára, hamarosan. (Ugy van! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Erről meg vagyok győződve. De ha méltóztatnak elfogadni, kérem, ne azt méltóztassék beletenni, — mert az mégis a tirnokrácziának egy nagyon brüszk formája — hogy »aki tulajdonosa nyolcz hold földnek«, hanem azt, hogy »aki nyolcz hold földön — akár tulajdona, akár bérlet az neki — maga gazdálkodik*. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Mert ebben legalább kifej ezésre jut az a gondolat, hogy az illető résztvesz a nemzetfentartó és állarnfentartó nemzeti munkában, azoknak a javaknak termelésében, amelyek nélkül a nemzetnek kulturális, állami életét fentartani egyáltalában nem volna lehetséges. Azonban még egyet bátorkodom a mélyen t. kormánynak és a javaslat barátainak figyelmébe ajánlani, azt nevezetesen, hogy itt vannak a mi hadi rokkantjaink, azokról gondoskodni akarunk, mert legszentebb erkölcsi kötelességünk, hogy gondoskodjunk róluk. (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Egy részükről ugy gondoskodunk, hogy ipari foglalkozásokra oktatjuk ki őket és segitjük abban, hogy maguknak önálló ekszisztencziát biztosítsanak, de más részükről ugy gondoskodunk, — Debreczen város közönsége is ugy akar egy részéről gondoskodni — hogy földbirtokot adunk nekik. Már pedig arra nincsen semmi reménység, hegy ezek a szegény rokkantak nyolcz holdnyi birtokot kapjanak. Mi következik ebből? Az a katona, aki a harcztéren a hazáért, az ország függetlenségéért és területének integritásáért nyomorékká lett, a maga testi épségét, munkaerejének teljességét elveszítette, (Ugy van! Ugy van! « szélsőbaloldalon.) ha más jogczime nincs meg erre, ha hat elemit nem végzett, vagy 10 K adót nem fizet, nem kerül be a szavazati joggal biró állam-