Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-805

300 805. országos ülés 1918 jogot a tömegnek, én meg akarom adni a nemzetnek, meg akarom adni a magyar honpolgárnak. (Helyeslés a szélsobaloldalon.) Ök úrrá akarják tenni a numerust, a holt számot, a tömeget a nemzet felett, én úrrá akarom tenni a nemzetet a tömeg felett. (Helyeslés balfelől.) Ez az örök életű harcz és elvi különbség, mely a radikális választójog híveit elválasztja a fokozatos fejlődés híveitől, akik ebben a kérdésben, a magyar nyelvet és a többi honi nyelvet érvényesítők táborára oszlanak. Eközött a két j>ólus között kiegyenlítést keresett a választójogi vita fejlődésének rendjén és most már a vége felé úgyszólván minden számottevő faktora a magyar parlamentnek és a közéletnek. Kereste a kiegyenlítést elsősorban maga a kormány, meggyőződésem szerint nem egészen helyes utón. Kereste azután gróf Apponyi Albert múltkori felszólalásában is, de kereste az ő kormánya is, nézetem szerint még kevésbbé megfelelő módon, mint ahogy azt a jelenlegi kormány teszi, mert ugyana on hibákban leled ik a" ő javaslata, mint a kormányé, de azonkívül még abban a hibában is, hogy a magyar nyelvet csak egy átmeneti idő múlva akarná érvényesíteni. Kereste, amint látom, gróf Batthyány Tivadar is, az ő utolsó felszólalásában. Az ő javaslatával azonban bővebben foglalkozni nem akarok, mert a benyomásom — őszintén megmondom — az, hogy e en javaslat nem komoly , (Ugy van ! a közéfen.) nem komoly dolog, inkább mentési kísérlet, amely arra szolgál, hogy eddigi népszerűtlen álláspontjukat hogyan tudnák népszerűbbé tenni. (Ugy van! a középen.) Balla Aladár: Miben volt népszerűtlen ? Fényes László : Mért nem kérdezzük meg a nemzetet 1 (Zaj. Halljuk ! Halljuk ! jobbfelöl.) Gr. Bethlen István : És azért sem foglalkozom vele bővebben, mert hiszen első pillantásra látható, hogy indítványa nem annyira a magyar nyelv érvényesülésének érdekében, mint inkább a radikalizmus érdekében tétetett. Keresem én magam is a kiegyenlítést a két ellentétes álláspont között és e kiegyenlítés eszközlése végett bátor leszek az első §-nál annak idején a magam javaslatát megtenni, amely röviden ugy szól, hogy vétessék fel az 1. §-ba oly intézkedés, amelynek megfelelőleg választóvá válik mindenki, aki magyarul irni, olvasni tud, vagy i négy elemi osztályt végzett. Meggyőződésem szerint ez a megoldás megfelelőbb, mint az eddigi megoldások, mert általános jogezimet statuál, mert a választói jogezimeknek minden klasszisára kiterjed és bizonyos ponton mégis figyelembe veszi azt az átmeneti időt, amelyet meg kell adnunk azon polgártársainknak, akik a maguk részéről a magyar nyelvet nem rosszakaratból, hanem tisztán az iskolai viszonyok folytán nem voltak képesek elsajátítani, arra, hogy ezt elsajátítsák, és meg kell adnunk iskolapolitikánknak is, mig oda fejleszthető, hogy négy elemi elvégzése révén a magyar nyelv mindenkinek tulajdonává legyen. Ezzel elérkeztem fejtegetéseim végéhez. VégjuUus 5-én, pénteken. zem szavaimat egy felszólítással, amelyet a kormányelnök úrhoz intézek és egy másik felszólítással, amelyet a magyar parlament minden tagjához intézek. (Halljuk ! Halljuk ! balfelől.) Kérem a kormányelnök urat, méltóztassék a magyar nyelv kérdésében az első §-nál szabad kezet adni a magyar parlamentnek, mert meg vagyok győződve, hogy ha ezt teszi, a magyar parlament túlnyomó többsége be fogja azt iktatni törvényes jogaiba. (Ugy van! balfelől.) Lehet, hogy a ministerelnök urat ezért is meg fogják támadni, sőt valószínűleg tartom, mert his en nem tehet lépést, amelyért támadásnak ne lenne kitéve, lehet hogy őt ezért megint inkonzekvencziával fogják vádolni, de felhívom figyelmét ezzel szemben a latin közmondásra, amely azt mondja, hogy verba volánt, seripta manent. A vádak elhangzanak a levegőben, egy idő múlva senki sem fog rájuk emlékezni, de seripta manent, törvénykönyvünkben megmaradnak a tett intézkedésekés hogy ha helytelenül tess ük azokat meg, amint azt kimutatni bátor voltam, akkor sokáig nem fogjuk tudni azokat onnan eliminálni. Es higyje el nekem a t. ministerelnök ur, hogy ha még inkonzekvencziát is követne el e :• el, mint ahogy ezt nem tartom, ezért az abszolueziót a nemzettől fogja megkapni. (Helyeslés jobhfelől.) A pártokhoz és egyes képviselőtársaimhoz pedig, akik a maguk részéről a nemzeti álláspontot nemcsak hangoztatják, hanem annak szolgálatot is kivannak termi, azon figyelmertetést intézem, hogy itt egy nagy princzipiális kérdésről van szó, de ép e ért a történelem színe előtt nem lesznek fedve azzal, hogy ha a kérdést a 2. §-nál egy kontroverz kérdéssel együtt akarják elintézni akkor, amikor tudják, hogy ott a kérdést esetleg vereségnek teszik ki. A javaslatot általánosságban elfogadom. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps. Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Simontsits Elemér foglalja el.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Szólásra ki következik ? Mihályi Péter jegyző: Pop Cs. István. Pop Cs. István : T. képviselőház ! Gróf Bethlen István képviselő ur felszólalására beszédem fonalán válaszolni fogok, szükségesnek tartom azonban már most kijelenteni, hogy az ő beszédének tartalma minket nem lepett meg, álláspontját ismertük ténykedéseiből és többrendbeli nyilatkozataiból. Fájdalom, hogy ezen középkori reakeziós nézeteit és meggyőződését ő a gyakorlatba is átvitte és Erdély népe szomorúan tapasztalja ennek gyümölcseit, mert sikerült neki megindítani Erdélyben a bellum omnium contra omnes-t.