Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-805

805, országos ülés 1918 Julius 5-én, pénteken. 287 A házszabályok 236. §-a értelmében javaslom a t. háznak, hogy a női választójogra vonatkozó kérvények, miután a választójogi törvényjavaslat tárgyalás alatt van, tétessenek le a ház asztalára, mig a másik felirat adassék ki a kérvényi bizottságnak előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett. A ház ily értelemben határoz. Jelentem a t. háznak, hogy Ábrahám Dezső képviselő ur napirend előtti felszólalásra kért tőlem engedélyt a- kivételes hatalom, illetőleg a czenzura kezelése tárgyában. A magam részéről az engedélyt nem tartottam megadhatónak. (FelMáltások a szélsőbaloldalon : Miért ?) A képviselő ur a házszabályokban biztosított jogánál fogva arra kért, hogy a képviselőház elé terjeszszem kérelmét. Ennélfogva a házszabályok értelmében minden vita nélkül felteszem a kérdést, hogy a képviselőház megadja-e Ábrahám Dezső képviselő urnak a napirend előtti felszólalásra az engedélyt, igen vagy nem ? (Igen ! Nem!) Fényes László: Törvénysértést sürgősen kell tárgyalni! (Élénk felkiáltások a szélsőbaloldalon : Megadjuk l Zaj a jobb- és a baloldalon.) Elnök ." Kérem azon képviselő urakat, akik a a napirend előtti felszólalásra Ábrahám Dezső képviselő urnak az engedélyt nem adják meg, sziveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. (Zaj a szélsőbaloldalon.) A képviselőház eszerint nem adja meg Ábrahám Dezső képviselő urnak a napirend előtti felszólalásra az engedélyt. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Fényes László : Keresztülgázolnak mindenen ! Elnök .' Ezek után rátérünk napirendünkre : az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat (írom. !413, 1450)folytatólagos tárgyalására. Ki a következő szónok ? Almásy László jegyző: Gündisch Guidó! Gündisch Guidó : T. ház ! Midőn a választójogi vita jelen stádiumában szót kérek, mindenekelőtt szükségét érzem annak, hogy ezt röviden megindokoljam. Igaz, hogy szinte évtizedek óta a választójogi kérdés nálunk a politikai érdeklődés középpontjában van ; igaz, hogy egy év óta ez a magyar politikai életnek leginkább tárgyalt kérdése ; igaz az is, hogy a választójogi bizottságban nagyon beható vita folyt az előttünk fekvő törvényjavaslatról : de mindennek daczára nem tartom feleslegesnek azt, hogy most, a plenáris tárgyalás alkalmával is több oldalról világittassék meg a javaslat. Különösen nem felesleges szerény nézetem szerint az, hogy azok az indokok, amelyek a módosított javaslat elfogadására késztetnek, feltárassanak, nehogy egy pillanatig is ugy nézzen ki a dolog, minthogyha nemcsak objektív érvek, elvek és meggyőződések, hanem valamely politikai helyzet nehézségei, vagy valami politikai nyomás kényszeritette volna a ház többségét arra, •— ami valószínűleg be fog következni •— hogy a módosított javaslat elfogadtassék. Egy érdekes jelenséget tapasztalhattunk a körülbelül egy hét óta folyó vitában. Mig azelőtt azt lehetett, sajnos, gyakran konstatálni gazdasági kérdések parlamentáris diskussziójánál, hogy a politikai szempontok játszották sokszor a főszerepet, addig jelenleg — kivételek voltak — de nagyjában és egészében szakszerű megvitatás tárgyává tétetett az előttünk fekvő törvényjavaslat. Én nem akarok az egyes intézkedésekkel foglalkozni, nem akarom azokat bírálni, sem helyeselni, hanem egészen általános szempontból kivánok a választói reformhoz szólni; ha szabad magamat ugy kifejeznem, egész politikai gondolkozásomba, kívánom beleilleszteni a választói reformnak előttünk fekvő módját és alakját. Kétségtelen az — a ház mindkét oldalán elismertetett, — hogy a jelenlegi javaslat oly választójogi mozgalomból indult ki, amely a hősök választójogát követelte. Egry Béla: És épen ezeket fosztották meg! Gündisch Guidó : ISTávay Lajos t. képviselőtársam tegnapi beszédében rámutatott azokra a körülményekre, amelyek folytán daczára annak, hogy a hősök választójoga korlátoltatott, a jelenlegi javaslat lényegétől mégsem fosztatott meg. Én elismerem, hogy tényleg van összefüggés a katonai szolgálati kötelezettség és a polgári jogok gyakorlata közt, hiszen történelmileg is minden országban voltak oly idők, a középkorban is, később is, amikor semmi más nem adta meg a politikai életben való részvételre való jogot, mint a fegyverforgatás. Mióta azonban az általános védkötelezettség behozatott, ily konkrét összefüggést kimutatni sehol sem lehet. Mert hogyha fegyverforgatás és a választójog közt abszolút individuális kapcsolatot kívántak volna a különféle alkotmányok létrehozni, akkor minden fiatalembernek, aki a katonai kötelezettség teljesítését befejezte, meg kellett volna ipso facto adni a választójogot és nem lett volna szabad azoknak megadni, akik alkalmatlanságuk folytán katonai kötelezettséget nem teljesítettek. Azt hiszem, az alapgondolat, amely más országokban is választási mozgalmakra vezetett a háború alatt, nem az, hogy minden egyes frontszolgálatu katonának kell megadni a választójogot, hanem az, hogy azoknak a rétegeknek, amelyek akár a fronton, akár a front mögött óriási áldozatokat hoztak a haza védelmére, azoknak részt kell adni a politikai hatalomban, részt kell adni abban, hogy az alkotmány kiépítésében ők maguk is tevékenykedhessenek és befolyást gyakorolhassanak; azt hiszem ez volt a múlt évi királyi manifesztumnak alapelve, hogy t. i. azok is szavazzanak, akik a katonákat küldték és nem individuálisan maguk a frontszolgálatos katonák. És azt hiszem, ez alapelvvel a jelen törvényjavaslat ellenkezésbe nem került. (Úgy van! a jobboldalon.) A ház túlsó oldalán Juhász-Nagy Sándor t. képviselő ur a javaslat mellett felszólalt és az általános választójog elveit fejtegetve a népszuverenitás elvéből indult ki. Tegnap itt Juriga Nándor t. képviselő ur az emberi szuverenitásból indult ki és ebből vonta le a szavazatjog szükségességét.