Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-798

20 798. országos ülés 1918 június 25-én, kedden. is eltér, amint majd a kormány és az előadó ur a ház tárgyalásai során itt elő fogják terjeszteni. A t. előadó ur, ka jól értettem, maga is elismeri, hogy a javaslat lényegesen eltér rendelkezéseiben az eredeti törvényjavaslattól. Arra nézve sajnos nem kaptunk sem a kormánytól, sem senkitől felvilágosítást, hogy tulaj donképen a kormánynak mi a szándéka a maga külön álláspontja tekintetében. Mert ha lényegesek az eltérések, akkor egy kormány, amelyben bizonyos politikai önérzet van, ugyebár, ily lényeges elvi kérdésekben köti magát az álláspontjához, és ha a parlamenti többség nem honorálja, akkor vagy a nemzethez appellál, vagy lemond. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Jó lett volna, ha a kormány ebben a tekintetben is informál bennünket, hogy köti-e magát e propozicziókhoz, a négy elemihez, a női választójoghoz, stb., kabinetkérdést csinál-e belőle, vagy pedig csak saját lelkiismerete megnyugtatására előtérjes ti és ha gróf Tisía István és pártja && itteni elvbarátaival egyetemben e válás tójogi kiterjesztéseket leszavazza, akkor azután megemelik kalapjukat, kezet csókolnak és mennek tovább és kormányoznak tovább. Ezt jó lenne tudni, mert a legelemibb követelménye a parlamentáris alkotmányos kormányzásnak, hogy ily kérdésekben a kormány álláspontja preczizen mondassák ki. (ügy van! a szélsőbaloldalon.) Lovászy Márton: DJ en-e WeKerle nem felel. Pedig megkérdeztük, de nem felel. Gr. Batthyány Tivadar: Ezek előrebocsátása után bátorkodom most már áttérni beszédem tulaj dónké peni tárgyára, fentartva magamnak, hogy beszédem során majd reflektáljak a különböző álláspontokra, amelyeket a t. előadó ur itt képviselni méltóztatott — a bizottság nevében a hat osztály, a saját és a kormány nevében a négy elemi mellett stb. Méltóztassék azonban nekem megengedni, hogy figyelmeztessem a t. házat, igaz sajnálatom kifejezésével, hogy kár, hogy a t. ház bölcsesége a kormány irányítása alapján ezt a választójogi javaslatot ma itt tárgyaltatja. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Én, amint csütörtökön bátorkodtam a t. ministerelnök urat magánbeszélgetésben kérni, hogy ne tűzze ki napirendre a választójogi javaslatot, mert tagadhatatlan, hogy ily beigért nagyarányú jogkiterjesztésnek ily tervezett restrikcziója a közhangulatra kell, hogy legvégsőkig izgatólag hasson. (ügy van! a szélsőbaloldalon.) Egészen felesleges is a javaslatot ebben a formában itt tárgyaltatni, mert kezeskedem az uraknak, — és itt majd a t. minister úrra hivatkozom — hogy teljes megnyugvást az urak által javasolt formájában elérni nem fog. (ügy van! a szélsőbaloldalon.) Maga a t. ministerelnök ur ismételtetten kijelentette, hogy maga is elismeri, hogy ez nem az, amivel meg lehet nyugtatni véglegesen a publikumot, hanem kvázi, egy részletfizetés, amelyet a t. munkapárt és konzervatív felfogás mellett keresztül lehet vinni valahogyan és majd ha legközelebb e kérdésre visszatérünk, építhetünk tovább. Ezt nemcsak én mondom, de a t. ministerelnÖk ur mondja. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Amikor ily autoritativ helyről konstatálták e való tényt, akkor igazán nem tudom megérteni, miért kell az amugyis végsőkig elkeseredett közhangulatot annyira felizgatni azzal, hogy üy javaslatot rá akarnak erőszakolni az országra. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) T. ház ! Sajnálom, hogy nem hagyták e törvényjavaslat tárgjralását későbbi, n3mgodtabb időkre, ameddig talán meg is érik a helyzet jobban és belátják azok a tényezők, akiket illet, hogy a tűzzel ily játékot űzni, nyitott puskaporos hordók közt ily tüzcsóvákkal járni nagyon veszélyes. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) De rákényszeritettek bennünket önök, hogy most tárgyaljuk, rákényszeritenek bennünket, hogy most mondjuk el a magunkét. Teljesíteni fogjuk kötelességünket oly mértékben, amint lelkiismeretünk előirja. Mielőtt magának a javaslatnak bírálására rátérnék, engedje meg a t. ház, hogy a magam elvi álláspontját a választójog és az egész parlamenti íviorm terén preczizirozzam. (HalljuJc ! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) Én nem ma mondom először, pártom soraiban, százszor és százszor megismételtük és ma is csak ismételhetem, hogy az egész parlamenti reformot igen aktuálisnak és sürgősnek tartom. Én az egész parlamenti reformot, először a főrendiház reformját, másodszor a választójog reformját, harmadszor azösszeférhetlenségi törvény reformját, azután a választási bíráskodás reformját és ezzel kapcsolatban a törvényhatóságok autonómiájának kérdését sürgősen megoldandónak tartom, abból a szempontból, amelyet odaát méltóztatnak mindig hangoztanti, t. í. fokozatos kiterjesztés és fejlesztés szempontjából, mert méltóztassék nekem elhinni, hogy a Sibillák könyvének régi mondása soha és egy kérdésben sem olyan igaz és találó, mint épen a jogok Id terjesztésének időszerűsége kérdésében. (Helyeslés a szélsőbaloldahn.) Méltóztassék elhinni, ha a Vázsonyi-Wekerleféle választójogi javaslatot, melyhez mint minister én is hozzájárultam, daczára annak, hogy szélesebb választójogot akarok, ma megvalósítják és beviszik a törvénykönyvbe, ezzel elérjük először azt, hogy a képviselőházi reform kérdését tényleg évek sorára leveszszük a napirendről, másodszor tényleg megnyugvást idézünk elő, amelyre pedig azt hiszem ennek az országnak igazán szüksége van. Ha ezt nem teszik a t. urak . . . Pető Sándor: Majd jön radikálisabb! Gr. Batthyány Tivadar: ... ha ezt megcsonkítják, ha brüszkirozzák a tömegeket ilyen javaslattal, legyenek meggyőződve, hogy rövid időn belül egy ennél sokkal radikálisabb választójog fog jönni, mely nem nekünk, hanem önöknek fog fájni. Tudjuk, hogy egy elmulasztott pillanatot visszaidézni a nemzetek történetében nem lehet. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ezért visszhangot adva az előadó ur végszavaira, melyekben felszólít bennünket, hogy álljunk össze, tegyünk