Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.
Ülésnapok - 1910-798
798. országos ülés 1918 június 25-én, kedden. 21 félre minden személyi momentumot és igyekezzünk oly javaslatot létrehozni, mely a közmegnyugvást alkalmas előidézni, kérve kérem a t. háznak minden tagját, méltóztassanak sutba dobni ezeket a bizottsági javaslatokat, méltóztassanak visszatérni az eredeti javaslatra, emeljék azt minél előbb, de sürgősen törvényerőre, mert ha nem teszik, a következmény egy sokkal radikálisabb választójog lesz, mint az. amelyet önök ma megalkotni akarnak. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Én a parlamenti reformnak egyik tényezőjét látom abban, hogy egy igazán a mai kor igényeinek megfelelő választójogot alkossunk. Méltóztassanak végigolvasni a külföldi törvényhozásoknak munkáját e tekintetben.. Ott, ahol még nem csináltak szélső radikális választójogot, most alkotják meg ezt a háborúban, mert érzik mindenütt a vezető államférfiak barátnál és ellenségnél egyaránt annak szükségét, hogy megnyugtassák a tömegeket és megmutassák nekik, non verbis sed factis, hogy azokat, akik oly rengeteg áldozatot hoznak munkában, vérben és emberi életben egyaránt, honorálni kell azzal, hogy beveszik őket a nemzet jogosult tagjainak és emberi jogokat adnak azoknak, kiknek eddig csak kötelességeik voltak. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Én a parlamenti reformot nemcsak a választójog széles kiterjesztésével kívánom, de szükségesnek tartom a főrendiház reformját is. Jánosi Zoltán : Eltörlését. Gr. Batthyány Tivadar: Itt jobbra az én t. barátom az eltörlést sürgeÜi. Ma csak kevés hang van itt a házban, mely a főrendiház eltörlését sürgeti, de ha meghagyják a főrendiházat mai elavult plutokratikus szervezetében, akkor* nem az én hangom, ki reformálni óhajtom a főrendiházat, fog érvényesülni, hanem az én barátom hangja, aki az eltörlését sürgeti. Fráter Lóránt: Meg is lesz. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Gr. Batthyány Tivadar : Méltóztassanak nekem megengedni, hogy a főrendiház reformjának részleteiről ma ne beszéljek, hiszen az anyag amúgy is igen nagy. Csak egész röviden kivánok rávilágítani, hogy elképzelhető-e az. midőn ma az intelligencziának igazán minimális fokán álló egyedek máról holnapra a habom rendkivüliségéből kifolyó üzleti tevékenység folytán egyszerre sokszoros milliomosokká lettek, midőn látjuk azt, hogy mihelyt, valaki Magyarországon nagy vagyonhoz jutott, a legközelebbi lépése az, hogy czimhez, Tanghoz és törvényhozói jogokhoz törekszik jutni, lehet-e megengedni továbbra is azt, hogy a törvényhozás egyik háza plutokratikus legyen, a pénznek es a bugyelíárisnak jogi alapjára legyen felépítve? (Igaz! ügy van! a szélsóbaloldalon.) Lehet-e azt megengedni, hogy a törvényhatóságokban, elsősorban a fővárosban, de a vidékieknél is ez az uj elem, mint virilista vegye át a hatalmat és nyomja rá a maga erkölcsét a városi adminisztráczióra ? Ugyebár, ez lehetetlenség ? (Helyeslés a szélsóbaloldalon.) Ezek oly igazságok, melyekkel nemcsak számolni, de leszámolni keh, mert ha nem számolunk le mi, leszámolnak majd azok a külső elemek — nem a mai mozgalmakra értem —, az a külső nagy erő, mely azután elsöpör olyan intézményeket is. melyek elvesztését egyaránt mindnyájan fájlalnék. A parlamenti reformnak egyik eleme az öszszeférhetlenség kérdése. A ház túlsó oldalán, különösen azoknak köréből, kik a nagytőke, a kereskedelem, az ipar és pénzvilág érdekeivel szoktak itt különösen foglalkozni, ismételten hahóm hangsúlyozni az összeférhetlenségi törvény reformjának szükségét, hallom azokat a tetszetős jelszavakat, hogy ha beeresztjük a munkásokat, ereszszükbea munkaadókat is. Igen, ha mi megvalósítjuk a mi politikai programmunkat a választójog terén, ha megalkotjuk az igazán általános, igazán egyenlő, igazán az egész országban titkosan gyakorlandó választójogot, akkor a megválasztásnál az összeférhetlenség kérdése teljesen irrelevánssá válik. Akkor éntőlem válaszszanak meg bárkit, mert ha teljesen a választóknak szabad akaratára van bizva a választás, akkor, ha olyat választanak, kinek akár 15 vagy 50 szerződése van az állammal, ez az ő dolguk. De a képviselői megbízatás tartama alatt beállható összeférhetlenségre nézve a legszigorúbban kellene eljárni, mert ismét számolva azzal a plutokratikus irányzattal, amely ma közállapotainkat jellemzi, nagyon kell ügyelnünk arra, hogy a ok, akik már bent ülnek a törvényhozás termében, üzletekkel, anyagi előnyökkel, anyagi nyereségekkel egy kormány részéről se kenyereztessenek le és ne állíttassanak politikailag az illető kormány szolgálatába. Farkas Pál: És főleg a kijárások ! Gr. Batthyány Tivadar: Én tehát kívánom az általános, egyenlő és az egész országra kiterjedő községenkénti titkos választói jog megalkotását ; kívánom a főrendiház radikálisabb és demokratikus irányú reformját, még pedig mielőbb, oly irányban, hogy a nép összes rétegei szóhoz jussanak a főrendiházban is ; kívánom az egész vonalon a plutokratikus jogok visszaszorítását az egyenlő nép jogok érvényesítésével. De teljesen tisztában vagyok magammal arra nézve, hogy mindaddig, amíg ezen törvényjavaslat sorsa végleg el nem dőlt, mindaddig engem ép ugy, mint a ministerelnököt és mindazokat, akik ezen eredeti törvényjavaslat létrehozatalában akár mint kormányférfiak, akár mint parlamenti párttagok részt vettünk, igenis kötelez és köt szavunk az eredeti javaslat lényegéhez. (Igaz! Ugy van ! a szélsőbaloldalon. Felkiáltások: Az volt a minimum!) Ebből a szempontból, s mert nekem az én adott szavam szent és mindenekfelett álló, igenis én ma is ragaszkodom a beadott eredeti törvényjavaslathoz és elutasítok minden olyan módosítást, minden olyan változtatást, amely ezen eredeti javaslattól a lényegtől a legkisebb mértékben is eltér. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Lovászy Márton ." Ez a becsületes álláspont !