Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.

Ülésnapok - 1910-798

18 798. országos ülés 5 K-tól 50 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel kívánja büntetni, a vagyonosabb elemet pedig, amely különösen ilyen politikai küzdelmekben közönyt szokott tanúsítani és az állampolgári kötelezettségek teljesítésében Bem oly szorgos és pontos, mint amilyen különösen a szervezett nép, kötelességének teljesítésére akként szorítja, hogy amennyiben azt elmulasztja, a jövedelmi adó 10°/o-ával kívánja büntetni. Amikor a bizottság ezt a javaslatot, amelyet röviden, a tárgy nagy terjedelméhez mérten lehetőleg összefoglalva igyekeztem ismertetni, elfogadta, egyszersmind felhívja a képviselőháznak figyelmét arra, hogy amikor ilyen széles alapokon megalkotjuk a demokratikus általános választói jogot — mert hogy ez a választójog tényleg általános, azt hiszem, eziránt kétség nem foroghat... (Élénk ellentmondások a szélsőbaloldalon.) — van olyan általános, mint a Vázsonyí-féle . . . Gr. Batthyány Tivadar: Ezt talán csak nem ismerjük el! Csizmazia Endre előadó: ... a statisztika ezt bizonyítja . . . (Folytonos zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek. Csizmazia Endre előadó:. . . mondom, mikor ezt az általános választói jogot megvalósítjuk, akkor kétségtelen, hogy azokat a mulasztásokat, — nem akarom mondani, bűnöket — amelyeket az eddigi törvényhozások a magyar nemzeti állam egységének megerősítése tekintetében elkövettek, most pótolnunk kell és a választójoggal kapcsolatosan olyan intézményes alkotásokat kell létesítenünk, amelyek mindnyájunk ideálját ezután erősíteni fogják. E tekintetben először is szükségesnek tartjuk — s azt hiszem, a házban erre nézve nézeteltérés nincs s ez a kormány programmját is képezi •— az önálló magyar hadsereg megvalósítását és felállítását, amely nemzeti szempontból kétségtelenül hatalmas bástyát és erősséget fog képezni. Szükséges továbbá a népoktatási törvény teljes végrehajtása, amely törvény a magyar nyelv oktatását eddig is feltétlenül kötelezővé tette és pedig oly hatékonyan, hogy ez a négy eleminél elsajátíttassák. Szükséges, hogy ezután szorgos gond fordittassók arra, hogy ez a rendelkezés ne csak papíron maradjon, hanem az életbe is átmenjen. Jánosi Zoltán : Államosítani kell az iskolákat. Csizmazia Endre előadó: Azután szükséges, hogy a közigazgatás is reformáltassék. Ebben a tekintetben a kormány nem foglalja el azt az álláspontot, hogy a közigazgatás államosittassék. Én azonban, aki addig, míg az általános választói jogról szó nem volt és az megvalósítva nem volt, amíg tehát tulajdonképen a megyék vódbástyáját képezték s kellett, hogy képezzék az alkotmánynak, addig a közigazgatás államosításának híve nem voltam, abban a pillanatban, június 25-én, kedden. amelyben a választójog így általánosittatik és mikor különösen Erdélyben és más nemzetiségi vidékeken is a nemzetiségek egész tömege ruháztatik fel a választójoggal s midőn nagyon természetes, hogy ezen választójog hatása alatt a községi és a vármegyei választójog is változást fog szenvedni: ezen közigazgatási reform és pedig a közigazgatás államosítása elől kitérni nem tudok. (Helyeslés jobbfelöl..) Kívánom ezt azért, mert látom azt a képet, amely ezen választójogi törvény alapján előáll és mert meg vagyok győződve, hogy lesznek Magyarországon egész területek, ahol nemzetiségi képviselők fognak választani. Ezen képviselők között lesznek olyanok, akik a magyar állameszméhez hűek lesznek, de lesznek olyanok is, akik arra fognak törekedni, hogy ha a megyében, a megyének intéző férfiainál ellenzésre nem találnak, — s ezt a czélt el is fogják érni — hogy a magyar államban külön államot alkossanak s azután a magyar nemzeti törekvésekkel szemben felvegyék a versenyt s igy azon vidékeken a magyar nemzeti államnak hatalma ugyszólva megbénulva, ott kellőleg érvényesüljenek. Ellenben ha a közigazgatás államosításával gondoskodunk arról, hogy ilyen esetek elő ne fordulhassanak, akkor ez erősen javítja azt a helyzetet, amely esetleg bekövetkezhetik. Szükséges továbbá a bizottság szerint az egészséges birtokpolitika. Ez ugy is a kormánynak programmja, s ennek czélja, hogy necsak a magyar fajból, hanem a magyar államhoz hű nemzetiségekből is lehetőleg uj gazdasági egyedeket neveljünk, akik erősségei legyenek az államnak és a hazának. Azonkívül szükségesnek tartjuk még az állam elleni bűncselekmények szigorúbb büntetését s ebben a tekintetben a büntetőtörvénykönyv módosítását. Ismétlem, hogy a tárgy terjedelméhez képest lehető rövidséggel igyekeztem a mai izgatott pillanatban, amikor a képviselők figyelmét más nagy kérdések vonják el, a javaslat ismertetését a ház elé tárni, s azt a kérdést terjesztem ismételten a képviselő urak elé, méltóztassanak minden személyi ellenszenvet és gyűlölséget félretéve, tisztán és egyedül tárgyilagos alapon megvizsgálni a javaslatot, hogy együttes munkával sikerüljön nekünk egy olyan törvényjavaslatot tető alá juttatni, amely fundamentuma lesz a jövő demokratikus Magyarországnak. Azt kívánom, hogy amint az eke mélyen beleszánt a földbe és onnan uj rétegeket emel ki, amelyek termékenynyé teszik a földet: ugy ez a javaslat is, amely a nép egészséges, becsületes ujabb rétegeit fogja hozzánk felemelni, amelyek ezután velünk összefogva fognak működni a haza és a közérdek javára. Azt kívánom, hogy ennek a javaslatnak, amelyet a ház meg fog alkotni, minden szakasza, minden sora, mondhatnám minden betűje mag legyen, amely elvettetik a nemzet szivében, s abból virág és gyü-