Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.
Ülésnapok - 1910-798
16 798. országos ülés 1918 június 25-én, kedden. rozofct mennyiségű földet művelnek. A bizottság sajnálatomra javaslatomat nem fogadta el és a nők szavazati joga ellen foglalt állást. A bizottság indokolása, amiért a nőket szavazati joggal nem akarja felruházni, röviden a következő: Nem kívánja felruházni azért, mert a bizottság álláspontja az, hogy a nőknek nagy része saját maga sem kivánja a választójogot. Fényes László: Dehogy nem kivánja! Csizmazia Endre előadó: Ez a bizottság álláspontja. Másodszor nem kivánja azért, mert a nő hivatását az ő kis lelkivilágát kielégítő családban lelje meg, melyben ő elsősorban feleség, másodsorban anya. És ezen lelkivilágból ne taszítsuk őt a politikának esetleg piszkos mocsaraiba. Ez indokból a bizottság csupán egy szótöbbséggel szavazta meg a nők szavazati jogát. Remélem, hogy a ház más eredményre fog jutni. Polónyi Géza: Nagy többséggel fogja elutasítani. Csizmazia Endre előadó: A lehető rövidséggel utaltam jelentésemben a törvényjavaslatnak aktív és passzív választói jogosultságra vonatkozó részére. Röviden ismertettem a bizottság álláspontját. Most rátérek arra, hogy akkor, amikor a választójogot ily széles mórtékben kiterjesztjük, feltétlenül szükség van arra is, hogy különösen az erkölcsi megbízhatóság szempontjából szigorú vizsgálat tárgyává tegyük azokat, kik esetleg nem érdemlik meg a választói jogosultsággal való felruházást. Ennélfogva a választói jogosultságból kizáró okokat a módositott javaslat szigorúbb mértékben állapitotta meg, különösen az állam elleni büntettek, továbbá a nyerészkedés miatt elitéltekre vonatkozólag és azokra, akik a háború alatt hazafiatlan magatartást tanúsítottak. (Helyeslés.) Az alapjavaslat abból a szempontból, hogy lehetőleg mindenki, aki választói jogosultsággal bir, azzal fel is ruháztassák, hogy az ne, mint Jánosi t. képviselőtársam mondotta, papiroson maradjon, hanem az életbe valóságban át is vitessék és mindenkinek módjában legyen e jogot valóságban megszerezni és gyakorolni is, a javaslat eredetileg a hivatalból való összeírást vette alapul, melyet nagyon helyeslek. A bizottság maga is elfogadta azt és ha meg méltóztatnak nézni a bizottsági jelentést és a törvénynek a jelentéshez csatolt uj, módositott szövegét, arra a meggyőződésre fognak jutni, hogy mindazon esetekben, ahol a hivatalból való összeírás az összeíró küldöttség által eszközölhető, erre mód és alkalom adatik. Nagyon természetes, hogy vannak egyes oly jogczimek, ahol magának a félnek kell beszereznie azon okiratokat, amelyekkel azután a hatóság előtt a választó jogosultságot igazolja. Változás történik azonban az eredeti javaslaton abban a tekintetben, hogy mig az eredeti javaslat évenkinti kötelező vallomástételt kontemplál, addig a módositott szöveg nem évenkint, hanem, ötévenkint kivánja az általános összeírást eszközölni. Ezt az intézkedést helyesnek tartom, mert kétségtelen, hogy az évenkinti összeírás az adminisztráczióra, a közigazgatásra oly óriási terhet róna, amelylyel megbirkózni nem volna képes. Ezenkívül nincs is szükség rá; az ötévenkinti összeírás pedig sokkal alaposabb eredménynyel fog járni, mint az évenkinti, mert ismerjük a magyar ember természetét, aki, ha minden év januárjában kapja a számlálólapokat, amelyeknek minden egyes rovatát ki kell tölteni, először az első évben pontosan, lelkiismeretesen igyekszik annak megfelelni, de már a második, harmadik esztendőben egyszerűen félre dobja és igy a czélt nem érjük el, ellenben ha ez minden öt évben kellő erélylyel eszközöltetik, akkor a választók számáról teljesen tiszta képet nyerünk. Természetes, hogy minden évben megtörténik az uj választójogosultságot nyerteknek összeírása és igy az eredeti névjegyzék minden évben kiigazittatik. Ami a választások tisztaságát illeti, e tekintetben a javaslaton két módosítás történt, melyeket részemről helyesnek nem tartok. Az egyik módosítás az, hogy a bírói tagot a központi választmányból, a választási küldöttségből kizárták. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Egy hang (a szélsöbaloldalon): Hogy a munkapárti elnök szabadon grasszálhasson! Csizmazia Endre előadó : A t. háznak majd a részletek tárgyalásánál lesz alkalma ezt a kérdést alaposan megvitatni; a magam részéről azt a kérelmet terjesztem elő, hogy ebben a tekintetben méltóztassék az eredeti javaslat rendelkezését fentartani. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Hiszen a legtöbb panasz éppen a választások tisztaságának hiányából ered. (ügy van! a szélsöbaloldalon.) És habár el kell ismernem, hogy a bíróságokra ez ujabb terhet jelent, akkor, amikor ilyen nagy közjogi érdek megóvásáról van szó, nem fog ártani, ha a választások törvényszerűségét a törvény leghűbb őre, a biró ellenőrizni fogja. (TJgy van! a szélsöbaloldalon.) A fuvardijak kérdésében álláspontom az, (Felkiáltások balfelöl: Semmi fuvar!) hogy bármiféle olyan összeköttetést a jelölt és a választó között, amelynél fogva a jelölt bármily czimen a választóknak bármiféle anyagi előnyt juttathasson, határozottan és véglegesen meg kell szüntetni, (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) mert a korrupcziónak, a megvesztegetésnek legtágabb kapuját nyitjuk meg meggyőződésem szerint, ha akármilyen czimen, akár ellátás, akár fuvar czimén alkalmat adunk a választóknak arra, hogy a jelölttől pénzt kérhessen vagy követelhessen, mert ebben az esetben a pénzösszeg mennyisége másodrendű szerepet fog játszani. Épen ezért az én álláspontom a fuvardijaknak eltörlése. A bizottság azonban tekintettel arra, hogy habár körzetekben fog megejtetni a szava-
