Képviselőházi napló, 1910. XL. kötet • 1918. junius 25–julius 19.
Ülésnapok - 1910-798
798. országos ülés 1918 június 25-én, kedden. r. ime, Magyarországon a különböző nemzetiségiekkel nem bánunk egyenlően. Abban a javaslatban, amely Ealussy-féle különvélemény alakjában terjesztetik a ház elé és amely javaslat meglehetősen honorálja a magyar nyelvet és a négy elemi végzéséhez hozzá köti a magyar nyelv tudását, elegendő arra, hogy a magyar fajnak és a magyar nyelvnek az országban való szupremácziája kiemeltessék. Tovább menni odáig, hogy esetleg a németeknek s a leghűbb állampolgároknak szavazati jogai korlátoztassanak, a magam részéről helyesnek nem tartanám. Minthogy a hosszadalmasan és részletesen kidolgozott jelentésben ismertettem azt az álláspontot, melyet magamévá teszek, még reá kell térnem a női szavazati jog kérdésére, (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) melyben különvéleményemet bejelentettem. Különvéleményem szerint én a nőknek bizonyos fokig szavazati joggal való felruházását magamévá teszem, helyeslem és a képviselőházat arra kérem, hogy azt megszavazni méltóztassék. (Helyeslés a baloldalon.) Polónyi Géza: Szoknya-virilizmussal. Csizmazia Endre előadó: Különvéleményemben fel vannak sorolva azon kategóriák, melyeknek tiílságos részletezésébe most egyelőre bocsátkozni nem akarok, de amelyek tekintetében a magam részéről kijelentem, hogy semmi olyan módosítás elől, mely a magyar női gazdaközönség egy részét fel akarja ruházni választói jogosultsággal, eltekinteni nem fogok és azt szívesen fogom látni. Pető Sándor: Hát ha nem szavazzák meg, mit csinál akkor az előadó ur? Jánosi Zoltán: Vérző szívvel belenyugszik. Csizmazia Endre előadó: Erre vonatkozólag könnyű a válaszom, illetőleg kérdésem: ha nem szavazzák meg, minthogy e tekintetben Pető Sándor képviselő ur is egyetért velem, mert ő is hive a nők választójogának, kérdem tőle, mit csinál ő ? Vérző szívvel, de belenyugszik és várja a kedvező alkalmat, mely, el fog jönni, amidőn tovább fogunk mehetni. Én magam hive vagyok a nők választójogának. Hiszen a törvényjavaslatban nincs minden elérve, a demokratikus fejlődós összes feltételei még nincsenek megvalósítva, csak meg van nyitva a kapu, mely kapun mindenki, aki ezen jogokkal élni akar, ha kellő jogczime megvan, azt megszerzi, átjuthat. Hock János: Az a kérdés, csinálnak-e kabinetkérdést belőle ? (Zaj a baloldalait. Elnök csenget.) Csizmazia Endre előadó: Erre vonatkozólag, minthogy sajnálatomra a kabinetnek tagja nem vagyok, magam felvilágosítást adni nem tudok. Én csupán csak a bizottság és a magam álláspontjáról tehetek jelentést, de a kabinet nevében nyilatkozatokat tenni magamat feljogosítva annál kevésbbé érzem, mert majd a ministerelnök ur fog a tekintetben nyilatkozni. Hock János: Az sem tudja még, mit csinál! (Derültség a báloldalon.j Csizmazia Endre előadó: A női szavazati jog kérdésének Magyarországon történelmi előzményei vannak. Már a rendi alkotmányban megvolt a női követküldési jog. Azonkívül Erdélyben, a Székelyföldön a füstös-szavazásban is résztvettek a nők. Polónyi Géza: Füstösök is voltak azok a szavazatok! Csizmazia Endre előadó: Azonkívül Magyarországon municzipális községi jogosítványokat is gyakorolnak a nők. Ha ezt a történelmi előzményt figyelembe veszszük és azt, hogy a nők ma már a társadalomnak épen olyan munkás, közkereső tagjai mint a férfiak, amikor látjuk, hogy a háború alatt az összes üzemekben a munka gyöngébb vállaikra hárul, hogy ezt mekkora lelkiismeretességgel és szorgalommal teljesítették, amikor látjuk, hogy a férfiak hijján úgyszólván az egész gazdasági életet ők tartották kezükben és ha figyelembe veszszük, hogy nem minden nő érheti el azt a czélt, amely a legszentebb ós legnemesebb, hogy feleségekké és anyákká lehessenek, hanem ebből a kis világból be kell lépniök a nagy világba, hogy ott tovább küzdjenek, lehetetlen, hogy ezen szempontok figyelembevételével a nőktől, akiket végeredményben csak a nemi különbség választ el tőlünk, de akik lelkileg ép ugy fel vannak ruházva azon tulajdonságokkal, melyekkel a férfiak bírnak, hogy a nőktől a politikai jogokat megtagadjuk. Ha ezen szempontokat figyelembe veszszük, akkor azt hiszem, hogy a t. ház bölcsesége meg fogja találni a módját annak, hogy a kérdést akként oldja meg, hogy a nőknek megadja a választójogot, de megállapítja annak módját és mértékét. Fényes László: Egyformán minden osztálynak ! Csizmazia Endre előadó: Ehhez hozzájárulok. Magam részéről az alajuavaslatnak azt az indítványát, hogy a négy polgárit végzett nők ruháztassanak fel szavazati joggal, elfogadom. Ha ez nehézségekbe ütköznék, különösen abból a szempontból, mert egyoldalú társadalmi osztályok kerülnének be ezen az alapon, belemegyek a korhatár kiterjesztésébe csak azért, hogy maga az elv meg ne bukjék. Polónyi Géza: Hatvanéves korhatár. Csizmazia Endre előadó: Harminczéves korhatár ! Polónyi Géza: Az kevés! Csizmazia Endre előadó: Épen ezen egyoldalúságnak elkerülése végett egy külön javaslatot tettem, mely javaslat szerint felruháztatnék szavazati joggal minden érettségit tett és nyolez osztályt végzett férfinak felesége. Fényes László: Szóval a gazdaasszonyok maradjanak ki! Csizmazia Endre előadó: Ezzel a legmegbízhatóbb és legintelligensebb osztály jutna szavazati joghoz. Azonkívül ruháztassanak fel e szavazati joggal az önálló kereskedők, iparosok és gazdák feleségei, akik otthon megliatá-