Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.

Ülésnapok - 1910-780

.% 780. országos ülés 1918 április 26-án, pénteken. Elsősorban az előadó urat illeti a szó. Muzsa Gyula előadó: T. képviselőház! Az a kiváló közjogi helyzet, amelyet az országgyűlés az állam szervezetén belül elfoglal és amelynek egyik sajátsága az is, hogy a törvényhozó testület a maga belső élete megnyilvánulásait Önmaga szabályozza, önként vonja maga után azt a következményt is, hogy a ház tisztviselőinek jogi és anyagi helyzetét a ház maga állapítsa meg. A hivatali szervezet megállapításánál zsinórmértékül mindig az állami élet egyéb ágazataiban működő tisztikarok szervezetével, jogi és anyagi helyzetével való egyenlőség elve szolgált. De mivel az így megalkotott szolgálati szabályzatok merev pontossággal sorolták fel a ház hivatali életében nyújtható lehetőségeket, valahányszor az élet a legkisebb rendű változást szükségessé tette, külön felhatalmazásért magához a ház plénumához kellett fordulni. Ez pedig — szerény nézetem szerint és a gazdasági bizottság nézete szerint is — nem volt helyes. Végtére is a ház teljes ülései egyedül arra valók, hogy az ország egész egyetemét érdeklő fontos nagy horderejű közügyekkel foglalkozzanak. Maga a ház is magáévá tette ezt az álláspontot 1914 február hó 5-én hozott határozatával, amelylyel arra utasította a gazdasági bizottságot, hogy készítsen olyan szervezeti szabályzatot a hivatalok számára, amelyben csak az állapittatik meg pontosan, hogy milyen természetű állások szervezhetők és hogy azok makszimálisan és minimálisan milyen fizetési osztályokba sorolhatók, de adja meg a szabályzat a gazdasági bizottságnak azt a hatalmat, hogy a megállapított kereteken belül a hivatali életet a szükséghez képest szabályozza ós módosítsa, esetleg ugy is, hogy az egyes állásokat szükséghez képest megszüntesse, szaporítsa vagy átszervezze. Hiszen a házszabályok 278. §-ában felállított azon elvet, hogy a ház hivatalainak szervezetét senki más, csak maga a ház állapithatja meg, a házszabályok 289. és 290. §-ai úgyis átruházzák a gazdasági bizottságra, mint a ház pénzügyi ós adminisztratív életet intéző szervre. A jelenleg előttünk fekvő szervezeti szabályzat tehát azt az elvet viszi át a gyakorlati életbe, hogy valahányszor a közalkalmazottak jogi vagy anyagi helyzete ujabb szabályozás alá esik, a gazdasági bizottság jogosult lesz hasonló változást léptetni életbe a ház hivatalaira nézve is, anélkül, hogy minden egyes adott esetben külön jelentéssel vagy folyton ujabb és ujabb módositásu szervezeti szabályzattal legyen kénytelen a ház elé járulni és a ház teljes üléseinek figyelmét fárasztani. Vonatkozik ez a felhatalmazás a gazdasági bizottság számára ugy az állások szervezése, mint az azokkal egybekötött illetmények tekintetében arra, hogy a gazdasági bizottság a szükséghez képest intézkedhessek és az újításokat életbeléptethesse. Semmi különös nem történik ezáltal. Nem történik elsősorban azért, mert az évi költségvetési előirányzatok tárgyalásakor a háznak alkalma nyilik döntő alakban bírálat alá venni a ház egész hivatali szervezetét, az állásokat és azok illetményeit ugyanúgy, mint ahogyan a költségvetés ad egyedül alkalmat a háznak arra is, hogy az állami élet más ágazatainál szervezett hivatalokról, azok számáról és fizetési viszonyairól bírálatot mondjon. De nem történik ezen a gazdasági bizottságnak adott felhatalmazás következtében semmi különös jogkiterjesztés azért sem, mert az előttünk fekvő szervezeti szabályzat minden pontja amúgy is biztosítja, hogy a ház hivatali életében is csak azok a jogi, vagy anyagi előnyök nyújthatók, amelyeket törvények vagy rendeletek a közalkalmazottak egyik vagy másik ágazatának megadnak. Hivatali -minősítés, fizetési osztályba sorolás, előlépés, egyszóval a tisztviselői élet minden változása az államigazgatás egyéb ágazatainál működők sorsával teljes azonosságban áll. Ez az azonosság a múltban nem volt meg teljesen. A szoros értelemben vett fogalmazási szakban ugyan érvényesült már ez az elv, de nem érvényesült a többi, egyetemi képesítéshez kötött állásnál, továbbá a számvevői szakban és nem számoltak a múltban kellően azokkal a sajátságokkal sem, amelyek az országgyűlés körül szükséges kezelői teendőket egy ministerium kezelői teendőinek sablonosságától megkülönböztetik. Az egyetemi képesítésű állásoknál főleg a gyorsírók azok, akiknek erkölcsi és anyagi helyzete nyert képesítésüknek és munkájuk minőségének megfelelő rendezést, amennyiben a főnök számára megnyittatott az V. fizetési osztály, a másodfőnök és a felülvizsgáló gyorsírók számára pedig a VI. fizetési osztály, míg a többi gyorsírói állás aránylagosan oszlik meg a többi fizetési osztály közt. Ennek megfelelően változnak meg czimeik gyorsirodai tanácsossá, osztálytanácsossá, titkárrá, segédtitkárrá, fogalmazóvá és segédfogalmazóvá. A többi egyetemi képesítésű állás hivatali viszonyai is végleg rendeztettek olykép, hogy elérhetővé tétetett számukra ugyanaz az előmeneteli lehetőség, amely az államélet egyéb ágazatainál működő hasonló minősítésű tisztviselőre nézve fennáll. Ugyanez a lehetőség nyittatott meg különben a számvevőségi ügyek élén álló tisztviselőre nézve is. A kezelő-hivatal élén álló tisztviselők helyzete pedig azon a javuláson ment át, amely természetes következménye a ház üléstermében végzett kényes és nagy hozzáértést igénylő feladataiknak. Ajánlom a fentiekben vázolt szervezeti szabályzatot szives elfogadásra. (Helyeslés.) Elnök: Kíván valaki hozzászólni? (Felkiáltások : Mfogadjuk l) Ha szólni senki sem kivan, .--