Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.

Ülésnapok - 1910-797

506 797, országos ülés 1918 június 21-én, pénteken. létére és belszervezetére vonatkozólag joga van intézkedni. Hogy ebbe az intézkedési jogkörbe a magyar nemzet évszázados vágyainak legnagyobb és legfontosabb része, mint pl. a magyar vezényszó, a magyar szolgálati nyelv, a magyar tisztikar igenis beilleszthető, az kétségtelen, Hogy Ö felsége ebben a tekintetben intézkedni fog, azt már ismételten kijelentették itt felelős kormányférfiak, sőt azt is hozzáfűzték, hogy ebben a tekintetben garancziáik is vannak. Ezek után törvényhozási útra terelni akarni ezt a kérdést — határozottan meg vagyok győződve — az ügy érdeke ellen van. (Helyeslés jobbfelől.) S miért ? Méltóztassanak csak gondolkozni. Seidler osztrák ministerelnök ur azt a nyilatkozatot tette és a pártokat azzal kovácsolta össze, hogy azt mondta, hogy a magyar hadsereg kérdése csak törvényhozási utón oldható meg s mivel csak azonos elvek alapján álló törvényjavaslatok terjeszthetők itt és ott be az illetékes képviselőházak elé, Ausztriának még beleszólása lesz abba, hogy vájjon az a magyar hadsereg létesíttetik-e vagy nem. Az, amit most Urmánczy Nándor képviselő ur akar, hogy törvényhozási útra tereljük a kérdést, hova vezet ? Igenis oda vezet (Mozgás a baloldalon.) — kérem, tessék megczáfolni —, hogy ha törvényt akarunk alkotni, akkor csakis azonos elvek alapján álló törvénynyel próbáljuk a haderő jelenlegi szervezetét megbolygatni ; ha pedig azonos elvek alapján álló törvényjavaslatokat akarunk beterjeszteni, akkor előzőleg egymással igenis tárgyalni és megegyezni kell, tehát Urmánczy Nándor t. képviselőtársam határozati javaslata utat nyit arra, hogy Ausztria beleszóljon ebbe a kérdésbe, amely pedig a magyar király és a magyar nemzet ügye. (Igaz! Ugy van ! jobbfelől. Zaj a baloldalon.) Ezért mély tisztelettel arra kérem Urmánczy Nándor t. képviselőtársamat, hogy a dolgok ilyen stádiumában, amint most áll az ügy, méltóztassék a határozati javaslatát visszavonni; ha pedig nem vonná vissza a képviselő ur s ezzel a házat határozathozatalra provokálná, ez esetben felszóHtom a ház minden tagját, méltóztassék ezt a javaslatot az ügy érdekében, a magyar hadsereg felállítása érdekében kivétel nélkül leszavazni. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) A magyar sajtó képviselőihez pedig az a tiszteletteljes kérelmem van, hogy az esetben, ha Urmánczy Nándor t. képviselő ur nem vonná vissza a határozati javaslatát és a ház oly irányú határozatot hozna, hogy az elvettessék, ne méltóztassék holnap az újságokban a kérdést olyan módon beállítani, mintha a képviselőház többsége a magyar hadsereget leszavazta volna. Mert az elmúlt hetekben Urmánczy Nándor képviselő ur már beterjesztett egy határozati javaslatot — akkor erről az oldalról egyedül én szavaztam meg azt — s másnap láttam, hogy a magyar sajtónak egy része ezt arra használta fel, hogy ugy tüntette fel a dolgot az osztrákok előtt, 'mintha itt a magyar képviselőház többsége nem kivárnia a haderő nagy kérdéseiben a reformokat. Hát ha meg akarja erősiteni a sajtó az osztrákok ebbeli álláspontját, akkor méltóztassék elcsavarni a dolgot és tessék hamisan beállitani. Létay Ernő: Nem tudjuk, hogy a többség mit akar! Szilágyi Lajos: Ha azonban a sajtó a magyar hadsereg szent ügyét akarja képviselni, az esetben, ha ma leszavazzuk Urmánczy Nándor képviselő ur határozati javaslatát, ne méltóztassék azt akként beállitani, hogy a magyar hadsereg kérdését buktattuk meg. Létay Ernő: A többség sohasem nyilatkozott ebben az irányban. (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek. Szilágyi Lajos ; A múltkor más volt Urmánczy képviselő ur határozati javaslata s most is egészen más. Most törvényalkotásra akarja terelni azon kérdést, amely jelenleg a lehető legjobb mederben van. Itt csak arról lehet szó, amit én is épen sürgettem, hogy adassék ki már egy királyi kézirat ebben a tekintetben, amely tiszta helyzetet teremt. Ezt a királyi kéziratot magam is sürgettem s ezzel tényleg szolgálom a magyar hadsereg ügyét, de azzal, hogyha a dolgok ilyen stádiumában törvényhozási útra terelem azt, azzal veszélyeztetem, legjobb esetben késleltetem a megvalósulást. (Helyeslés jobbfelől. Mozgás a baloldalon.) Egészen máskép áll a helyzet Urmánczy képviselő ur határozati javaslatának azon részét illetőleg, amelyben a katonai nevelő- és képzőintézctekről beszélt. Magam is élénk figyelemmel kisértem a folyó évi pályázati hirdetményt, vájjon azokban lesz-e valami nyoma annak, hogy az önálló magyar nemzeti hadsereg felállitása küszöbön áll és sajnálattal vettem észre, hogy a folyó évi pályázati hirdetmény ugyanúgy íratott ki, mint az elmúlt években. Ennek következménye az lesz, hogy ugyanolyan nagy tömegben neveljük továbbra is az osztrák ifjakat a katonai pályára, s ugyanolyan csekély létszámmal fognak megint a magyar fiuk a katonai pályára menni. (Igaz! Ugy van ! a jobb- és a baloldalon.) Mivel a folyó évben felvételre kerülő katonai növendékek közül azok, akik az akadémiába lépnek, három év múlva kerülnek a haderő kötelékébe, akik főreált és alreált végeznek, hat év múlva, akik alreált, főreált és akadémiát végeznek, tíz év múlva, akik pedig hadapródiskolát végeznek, négy év múlva, szóval mindannyian oly sok idő múlva kerülnek a haderő kötelékébe, amikor már az önálló magyar hadsereg feltétlenül áll: ebből kifolyólag igenis szükségesnek láttam volna már most, hogyha beszüntették volna az osztrák ifjaknak nagy tömegben való felvételét, — ugy sem lesz majd helyük az önálló magyar hadseregben — s nagyobb mennyiségben vették volna fel a magyar ifjakat a katonai pályára. (Altalános helyeslés.) Hogy az önálló magyar hadsereg tiszti szükséglete fedezhető legyen, feltétlenül szükségesnek látom, hogy egy magyar tüzérségi akadémia állittassék fel, (Általános helyeslés.) továbbá, hogy