Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.

Ülésnapok - 1910-797

506 797, országos ülés 1918 június 21-én, pénteken. létére és belszervezetére vonatkozólag joga van intézkedni. Hogy ebbe az intézkedési jogkörbe a magyar nemzet évszázados vágyainak legnagyobb és leg­fontosabb része, mint pl. a magyar vezényszó, a magyar szolgálati nyelv, a magyar tisztikar igenis beilleszthető, az kétségtelen, Hogy Ö felsége ebben a tekintetben intézkedni fog, azt már ismételten kijelentették itt felelős kormányférfiak, sőt azt is hozzáfűzték, hogy ebben a tekintetben garancziáik is vannak. Ezek után törvényhozási útra terelni akarni ezt a kérdést — határozottan meg vagyok győ­ződve — az ügy érdeke ellen van. (Helyeslés jobb­felől.) S miért ? Méltóztassanak csak gondolkozni. Seidler osztrák ministerelnök ur azt a nyilatkoza­tot tette és a pártokat azzal kovácsolta össze, hogy azt mondta, hogy a magyar hadsereg kér­dése csak törvényhozási utón oldható meg s mivel csak azonos elvek alapján álló törvény­javaslatok terjeszthetők itt és ott be az illetékes képviselőházak elé, Ausztriának még beleszólása lesz abba, hogy vájjon az a magyar hadsereg létesíttetik-e vagy nem. Az, amit most Urmánczy Nándor képviselő ur akar, hogy törvényhozási útra tereljük a kérdést, hova vezet ? Igenis oda vezet (Mozgás a baloldalon.) — kérem, tessék megczáfolni —, hogy ha törvényt akarunk alkotni, akkor csakis azonos elvek alapján álló törvénynyel próbáljuk a haderő jelenlegi szervezetét megboly­gatni ; ha pedig azonos elvek alapján álló törvény­javaslatokat akarunk beterjeszteni, akkor előző­leg egymással igenis tárgyalni és megegyezni kell, tehát Urmánczy Nándor t. képviselőtársam ha­tározati javaslata utat nyit arra, hogy Ausztria beleszóljon ebbe a kérdésbe, amely pedig a ma­gyar király és a magyar nemzet ügye. (Igaz! Ugy van ! jobbfelől. Zaj a baloldalon.) Ezért mély tisztelettel arra kérem Urmánczy Nándor t. képviselőtársamat, hogy a dolgok ilyen stádiumában, amint most áll az ügy, méltóztassék a határozati javaslatát visszavonni; ha pedig nem vonná vissza a képviselő ur s ezzel a házat határozathozatalra provokálná, ez esetben felszó­Htom a ház minden tagját, méltóztassék ezt a ja­vaslatot az ügy érdekében, a magyar hadsereg fel­állítása érdekében kivétel nélkül leszavazni. (He­lyeslés a jobboldalon és a középen.) A magyar sajtó képviselőihez pedig az a tiszteletteljes kérelmem van, hogy az esetben, ha Urmánczy Nándor t. kép­viselő ur nem vonná vissza a határozati javaslatát és a ház oly irányú határozatot hozna, hogy az elvettessék, ne méltóztassék holnap az újságok­ban a kérdést olyan módon beállítani, mintha a képviselőház többsége a magyar hadsereget lesza­vazta volna. Mert az elmúlt hetekben Urmánczy Nándor képviselő ur már beterjesztett egy hatá­rozati javaslatot — akkor erről az oldalról egyedül én szavaztam meg azt — s másnap láttam, hogy a magyar sajtónak egy része ezt arra használta fel, hogy ugy tüntette fel a dolgot az osztrákok előtt, 'mintha itt a magyar képviselőház többsége nem kivárnia a haderő nagy kérdéseiben a refor­mokat. Hát ha meg akarja erősiteni a sajtó az osztrákok ebbeli álláspontját, akkor méltóztassék elcsavarni a dolgot és tessék hamisan beállitani. Létay Ernő: Nem tudjuk, hogy a többség mit akar! Szilágyi Lajos: Ha azonban a sajtó a magyar hadsereg szent ügyét akarja képviselni, az eset­ben, ha ma leszavazzuk Urmánczy Nándor kép­viselő ur határozati javaslatát, ne méltóztassék azt akként beállitani, hogy a magyar hadsereg kérdését buktattuk meg. Létay Ernő: A többség sohasem nyilatkozott ebben az irányban. (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek. Szilágyi Lajos ; A múltkor más volt Urmánczy képviselő ur határozati javaslata s most is egészen más. Most törvényalkotásra akarja terelni azon kérdést, amely jelenleg a lehető legjobb mederben van. Itt csak arról lehet szó, amit én is épen sürget­tem, hogy adassék ki már egy királyi kézirat ebben a tekintetben, amely tiszta helyzetet teremt. Ezt a királyi kéziratot magam is sürgettem s ezzel tényleg szolgálom a magyar hadsereg ügyét, de azzal, hogyha a dolgok ilyen stádiumában törvény­hozási útra terelem azt, azzal veszélyeztetem, legjobb esetben késleltetem a megvalósulást. (Helyeslés jobbfelől. Mozgás a baloldalon.) Egészen máskép áll a helyzet Urmánczy kép­viselő ur határozati javaslatának azon részét ille­tőleg, amelyben a katonai nevelő- és képzőintézc­tekről beszélt. Magam is élénk figyelemmel kisér­tem a folyó évi pályázati hirdetményt, vájjon azokban lesz-e valami nyoma annak, hogy az ön­álló magyar nemzeti hadsereg felállitása küszöbön áll és sajnálattal vettem észre, hogy a folyó évi pályázati hirdetmény ugyanúgy íratott ki, mint az elmúlt években. Ennek következménye az lesz, hogy ugyanolyan nagy tömegben neveljük to­vábbra is az osztrák ifjakat a katonai pályára, s ugyanolyan csekély létszámmal fognak megint a magyar fiuk a katonai pályára menni. (Igaz! Ugy van ! a jobb- és a baloldalon.) Mivel a folyó évben felvételre kerülő katonai növendékek közül azok, akik az akadémiába lép­nek, három év múlva kerülnek a haderő kötelékébe, akik főreált és alreált végeznek, hat év múlva, akik alreált, főreált és akadémiát végeznek, tíz év múlva, akik pedig hadapródiskolát végeznek, négy év múlva, szóval mindannyian oly sok idő múlva kerülnek a haderő kötelékébe, amikor már az önálló magyar hadsereg feltétlenül áll: ebből kifolyólag igenis szükségesnek láttam volna már most, hogyha beszüntették volna az osztrák ifjak­nak nagy tömegben való felvételét, — ugy sem lesz majd helyük az önálló magyar hadseregben — s nagyobb mennyiségben vették volna fel a magyar ifjakat a katonai pályára. (Altalános helyeslés.) Hogy az önálló magyar hadsereg tiszti szük­séglete fedezhető legyen, feltétlenül szükségesnek látom, hogy egy magyar tüzérségi akadémia állit­tassék fel, (Általános helyeslés.) továbbá, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents