Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.

Ülésnapok - 1910-796

796. országos ülés 1918 test emelni, a szemtermelést fejleszteni? (Moz­gás.) Hiszen a kerti veteményekre akartak a gazdák rátérni. A kormány nem gondoskodott, hogy zöldségvetőmagjuk, kerti vetőmagjuk legyen. Németországból koztak drága áron. Magyarországon káposztamag helyett vad­rejiczemagot adtak el a közvetítő kereskedők és alkalmi üzletek. (Igaz! a haloldalon.) Épen a honvédelmi ministerram beszerzési csoportjának gazdasági intézője vett ilyent és észrevette a dolgot és kénytelen volt másodszor vásárolni. Káposzta­mag helyett vadrepczemaggal árasztották el az országot. Mondhatom, hogy a káposztatermelé­sünk az idén 30%-kal kisebb lesz, mint lett volna, mert vadrepczemagot vásároltak az illetők az alkalmi kereskedőktől, akik a magot hirdették és a kormány ezt megengedte. Amikor ilyenekre nem terjed ki a kormány gazdasági figyelme, akkor másrészről ily szigorú és a gazdaság szükségletét tekintetbe nem vevő termésrendeletet kiadni nemcsak nemzeti vesze­delem, nemcsak nemzetgazdasági szempontból káros kihatású, de egyenesen a hadiérdek ellen való is. (Ugy van ! a baloldalon.) Ha Magyarország nem fogtermelni kellő szemet, akkor nem lesz majd sem Ausztriának, sem Németországnak segítsége, akkor nem tudjuk Ausztria helyett is a hadsereget egészében ellátni és akkor csak az fog kimehetni, amit csempésznek. Hovatovább a csempészeket a nép agyon fogja verni, (Ugy van! a baloldalon.) mert tudja, hogy azért éhezik, mert kicsempészik azt, amit a hatóság meghagyott és a hatóság bű­nös közönynyel nézi a csempészeket, mert a leg­magasabb helyre elérnek. Itt kell szóbahoznom, — örülök, hogy a t. honvédelmi minister ur jelen van, mert őt talán érdekelni fogja — hogy a számtalan nagyszabású csempészés közt, amely hadiérdek czim alatt foly­tatódik itt Magyarországon, — utaltam már a német csempészek tömegére, hogy kezdve a zongo­rától a búzáig és a zsírig, mindent kivisznek, (Derültség és mozgás.) itt Budapesten egy nagy katonai intézmény rendszeresen foglalkozik Auszt­riába való csempészettel. A Kriegsmarine-Detachement öbudán Sényi Péter korvettkapitány vezetése alatt, ugy tudom, állandóan uszályhajók, torpedók segítségével, amelyekből kirakják az Összes ágyukat és minden felszerelést, búzát, lisztet, és czipőt szállít Pólába, Triesztbe és egyéb osztrák helyekre kereskedők részére. Mielőtt e felszólalásomat a képviselőház­ban megtettem, köteles gondoskodással voltam aziránt, (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) hogy kellő időben a közélelmezési minister figyelmét felhívjam, (Felkiáltások a báloldalon: Hol van ?) hogy alkalma legyen megfogni a dolgot, nehogy én elmondván az eseteket, eltüntessék a bizonyí­tékokat. Ezelőtt körülbelül tiz nappal szóltam a közélelmezési ministeriumban, hogy menjenek ki és vizsgáltassák meg a budapesti Kriegsmarine­Detachement könyveit és raktárait, valamint június 20-án, csütörtökön, 453 főleg azokat a vasúti szállításokat, amelyek innen hadiérdek czim alatt mennek. Engedelmet kérek, hogy 30.000 pár gyermek­czipő miként kerül hadi és különösen tengerészeti érdek czime alá, (Nagy mozgás.) ezt már nem értem. Magyarországból viszik ki, pedig méltóz­tassék megkérdezni az országos hadigondozó hiva­talt, a hadiözvegyeknek és gyermekeiknek, hadi­árváknak szigorú tél idején nem czipőt, de talpa­lást vagy papucsot nem lehetett adni és akkor innen viszik ki, Budapestről Ausztriába az ipar­termékeket %! (Felkiáltások a baloldalon: Hal­latlan !) Ez a kormánynak bűne. Remélem, hogy megfelelő szigorú vizsgálat során megfelelően meg fogják ezt torolni. De hogy folyhatott ez esz­tendőkön keresztül? Nem akarok minden adatot elmondani, (Halljuk! a baloldalon.) mert hiszen vannak, amelyek megsemmisíthetők, de ez a Militärdetachement tart Bicse faluban egy raktári gazdaságot. Feltűnik az embernek, mi szüksége van a tengerészeti különítménynek Bicse falu­ban ilyet tartani, ahol tengerészek dolgoznak? (Mozgás.) És kiderül, hogy ott egyúttal egy föld­birtokosnak, egy bizonyos Goldinger olajgyár­igazgatónak gyára van. Meskó Zoltán : Uj földbirtokos ! Fényes László : Igenis, Goldinger urnak bir­toka, olaj gyára van és ott dolgoznak ezek a matró­zok, ez a különítménye a tengerészeti hatóságnak, onnan szedik össze és szállítják el az árukat, onnan hozzák Budapestre, ahol külön helyük van a rak­tározás czéljaira. Külön vágányok futnak be a tengerészeti különítmény parancsnokságának ud­varára és külön helyük van a Dunán kijelölve az ő uszályhajóiknak. Az árukat berakják az uszály­hajókba és akkor azok —természetesen hadiérdek czimlete alatt — útnak indíttatnak és senkinek sem áll módjában megakadályozni, hogy kicsem­pésztessenek Magyarországból. Én a közélelmezési minister urnak, illetőleg helyettesének, egy egész listát adtam át ezekről a visszaélésekről, amelyen a vaggonszámok is fel voltak tüntetve. Hock János : Halljuk a listát ! Akarom tudni, hány olaszt lőttek agyon gyermekczipőkkel ! Elnök ; Csendet kérek ! Fényes László: Legnagyobbrészt átadtam őket, de egynéhánynyal szolgálhatok. 1917 októ­ber 16-án Kerekes kormányos vezetése mellett egy vaggon, No. 16875, 4000 kg. füstölt hússal in­díttatott el a Buda—Császárfürdői állomásról Nóvák Rudolf czimére Pólába. (Zaj a szélsőbal­oldalon.) Ugyanez évi október 29-én két vaggon füstölt hus No. 64792 indíttatott el szintén Buda— Császárfürdői állomásról este 7 órakor Pólába ós szintén a már említett czégnek. Ez hadiáruként szerepelt. November 20-án két vaggon liszt, főző­liszttel keverve, 14243815 szám alatt Buda— Császárfürdői állomásról Jellinek kormányos, kvár­télymester kíséretében. Ebből a két vaggon liszt­ből Csáktornyán az egyik kocsi kőre futott. Az

Next

/
Thumbnails
Contents