Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.

Ülésnapok - 1910-795

400 795. országos ülés június 19-én, szerdán. ségét is ellenőrizzék, (Derültség a jobboldalon.) ezt megengedem. Őszintén szólva, ez nekem csak a legeslegutolsó napokban jutott tudomásomra és azonnal intézkedtem, hogy ha ilyen detektívek ki is küldetnek, mert szükséges őket kiküldeni igen sokszor vidékre is, az adminisztratív tisztviselők ténykedésének bírálatába vagy odavágó dolgok földerítésébe egyáltalában ne bocsátkozzanak. (Heleyslés.) Nem lehet ezt megengedni két szempontból. Először azért, mert azok igen sokszor minden adat és bizonyíték nélkül holmi rémhíreket hoznak, de másodszor nem lehet megengedni azért sem, mert — igen helyesen jegyezte meg a t. képviselő ur — fokozott szükségünk van a mai viszonyok között különben igen érdemes adminisztratív tisztviselői karunk tekintélyének megóvására, (ügy van! ügy van ! a jobboldalon.) amelyet teljesen aláásunk, ha meüékes körülmények miatt puhatolódznak tevékenységük körül. (Helyeslés a jobboldalon.) Egyről méltóztassék meggyőződve lenni: a főispánokat politikai ágenseknek nem tekintem, (Elénk helyeslés jobb felől.) Addig, amig én ezen a helyen vagyok . . . Vass János." Ugy mint volt a múltban. Wekerle Sándor ministerelnök: ... nem fogom megengedni, hogy politikai ágensek legyenek. (Általános élénk helyeslés.) Ez nem annyit jelent, hogy politikai tekintetben is nem fogok tőlük felvilágosítást kívánni, (Helyeslés balfelől.) de nem politikai üzelmekre tartjuk a főispánokat, hanem az adminisztráczió ellenőrzésére (Élénk helyeslés a jobb- és baloldalon.) és azoknak a magas nemzeti szempontoknak megóvására és figyelemmel kisérésére . . . Hock János: így kellene lenni! Wekerle Sándor ministerelnök: ... amelyeket, merem mondani, becsülettel fognak szolgálni és e feladatuk körét átlépni nem fogják. A közélelmezés terén, t. ház, csakugyan igen nagy bajok merültek fel. (Halljuk/ Halljuk.' a baloldalon.) Ezeket rendszerint arra vezetik vissza, hogy a múlt évi termést nem foglalták le már a cséplésnél. Mivel ez szóbahozatik majd később is, — hiszen jelezte a t. képviselő ur — nem akarok most annak taglalásába bocsátkozni, hogy előkészületek hiányában lehetséges lett volna-e ezt megtenni. Én csak annyit mondhatok, hogy mióta én itt vagyok — a kormányváltozás múlt évi. júniusban állott be és az a szempont vezetett bennünket, hogy az adminisztratív hatóságok közbenjöttével foganatosítsuk a rekvirálást, foganatosítsuk olyan kiterjedt mérvben, amint arra szükségünk van, foganatosítsuk azt a hadsereg szükségleteinek és saját szükségleteinknek kielégítésére és amennyiben feleslegeink maradnak, Ausztriának kisegítésére. Engedelmet kérek, én azt hiszem, ez az elv nagyjában meg is tartatott. Ne beszéljünk itt arról, hogy nem tudom egy vagy kétezer vaggon ment Ausztriába, oda, ahol igazán tarthatatlan állapotok voltak, mert hiszen azon nagy mennyiségekkel szemben, amelyek itt szóban forogpártokat is tájékoztatjuk, de még inkább tájékoztatni fogjuk az érdekelt szakköröket. Hisz gazdasági érdekeknél ez a fő. De a pártokat és a gazdasági szakköröket is csak akkor tájékoztathatjuk, ha már konkrét álláspontot foglaltunk el. (Ugy van! ügy van! jobbfelől.) Balla Aladár: Előbb kérjük. Wekerle Sándor ministerelnök : Én többször kijelentettem azt, hogy fait accompli elé lehetetlen állítani a törvényhozást. Szabad rendelkezési jogunk okvetlenül fenn fog tartatni. (Helyeslés jobbfelől.) Amit Sándor Pál itt jelzett, hogy pl. 1907-ben külállamokkal előbb kötöttünk szerződést, amely azután megszabta egyúttal azt is, hogy Ausztriával kénytelenek voltunk szerződésünket megújítani, ilyen fait accompli elé a törvényhozást nem fogjuk juttatni, hanem szabad elhatározásunk minden tekintetben fenn fog tartatni. Mihelyt a tárg3>-alások annyira előrehaladnak, hogy mi magunk képesek leszünk konkrét álláspontot elfoglalni, legyen meggyőződve a t. ház, hogy Magyarország közvéleményét és különösen az érdekelt köröket minden tekintetben tájékoztatni fogjuk az iránt, hogy meddig és miként mehetünk. A német szerződésre nézve ezt voltam bátor megjegyezni. De fel kellett szólalnom azért is-, mert gróf Tisza István képviselő ur még néhány más kérdést is intézett hozzám, illetőleg bírálatot gyakorolt a kormány eljárása felett. Megengedem, hogy a nagy munka tulaj donképen most vár ránk, midőn a nagy elveket a gyakorlati téren kell megvalósítanunk. Ezeknek a nagy elveknek megvalósítására törekszünk az adminisztráczió terén, is, de különösen a gazdasági tevékenység körében. Nagyon fogok örülni és kívánatosnak is tartom, hogy itt az összes erők összemüködjenek és hogy bizonyos megértés is jöjjön létre, mert oly nagy politikai és gazdasági kérdések előtt állunk, amelyeket ilyen egyesitett erők nélkül megoldani képesek nem vagyunk, (ügy van! ügy van,! a jobboldalon.) Ezért nem a szétválasztó, hanem az egyesítő vonalakat és a teljes megértést keressük ugy a politikai kérdésekben, (Élénk helyeslés a jobboldalon.) mint a gazdasági kérdések megoldásában is. A t. képviselő ur kifogásolta a főispánok politikai tevékenységét. Engedelmet kérek, én ugy tudom, hogy detektívek avégből, hogy politikai tisztviselők vagy adminisztratív tisztviselők magatartását ellenőrizzék, nem küldettek ki. (Felkiáltások a jobboldalon : De igen !) Gr. Tisza István: Szolgálok adatokkal sok esetben ! Wekerle Sándor ministerelnök: A detektívek más czélból küldettek ki, ahol kiküldetésükre csakugyan szükség volt. Hogy ezek a detektívek azután egyes esetekben kiterjesztették tevékenységüket okosabb dolgok helyett (Derültség.) arra, hogy egyes adminisztratív tisztviselők tevékeny-