Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.
Ülésnapok - 1910-795
795. országos ülés 1918 június 19-én, szerdán. 395 És a magyar nemzet odaállott, megállotta a helyét és most önök mindent el akarnak követni arra, hogy most, a győzelem küszöbén kishitüvé, önzővé tegyék ezt a magyar nemzetet. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon. Ellenmondások és zaj a baloldalon.) Balla Aladár: Mivel* Gr. Tisza István : Azután teljes konzekvenoziával igyekezett a t. képviselő ur megrágalmazni politikai ellenfeleit . . . (Nagy zaj a baloldalon.) Beck Lajos: Ez parlamentáris kifejezés ? (Felkiáltások a jobboldalon : Magára fog hallgatni! Magát kérdezi !) Zábráczky József: Tentatartólovag ! Beck Lajos: Hangosabban mondja ! (Nagy zaj a baloldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Gr. Tisza István : A tisztelt képviselő ur azt mondja, hogy nem ő a defetista, hanem azok a defetisták, »akik a háborút a végsőkig akarják folytatni, a végtelenségig oly czélokért, melyek idegenek a mi népünktől.« (Nagy zaj és felkiáltások a baloldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Polónyi Dezső (közbeszól. Zaj a baloldalon.) Elnök : Kérem Polónyi Dezső képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni. Gr. Tisza István : Hát van ember Magyarországon, aki a végtelenségig akarja folytatni a háborút ? Van ember Magyarországon, aki tovább akarja azt'folytatni, mint ameddig a magyar nemzet érdekei megkövetelik ? Engedelmet kérek, hát szabad ugy odaállítani a mai helyzetet, mintha a béke megkötésének akadálya akár német, akár magyar politikusoknak, pártoknak vagy kormányoknak megátalkodott harczi vágyában rejlenek és nem az volna a béke egyedüli akadálya, hogy ellenségeink még ma is szétdarabolásunkat hirdetik % (Zajos helyeslés jobbfelöl.) Hát a t. képviselő urnak szabad volt azt mondania, hogy az entente részéről olyan kötelező békeajánlatok történtek most, mint még soha ? (Zaj balfelől.) Hát azt hiszi, hogy az a magyar nép tényleg olyan könnyen elámítható és elbolonditható, hogy ily szemenszedett valótlanságokkal lehet traktálni ? (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon. Nagy zaj és felkiáltások a baloldalon : Rendre !) Polónyi Dezső (közbeszól). Elnök (csenget): Polónyi Dezső képviselő urat rendreutasítom. Egy hang (a baloldalon): Majd mi is ezen a hangon beszélünk ! (Zaj.) Gr. Tisza István : Nagyon meg leszek elégedve, ha a képviselő urak azon a hangon beszélnek, amelyen én. Balla Aladár Azt majd mi is bíráljuk! Semmiféle praerogativákat nem ismerünk el ! (Nagy zaj a baloldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! (Zaj.) Kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek csendben maradni. Kún Béla (közbeszól). Elnök: Kérem Kun Béla képviselő urat, szíveskedjék a közbeszólásoktól tartózkodni. Gr. Tisza István : Az entente kötelező békeajánlatai, a kötelező békenyilatkozat, ugyebár, a versaillesi haditanács békenyilatkozata lesz, melyben rokonszenvét fejezte ki. . . (Zaj és felkiáltások a baloldalon : Honnan tudja ? Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől. Félkiáltások jobbról: Benne volt a »Magyarország«-ban !) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Polónyi Dezső: Hol mondta ezt Károlyi? Egy hang (a jobboldalon) : Ott van az újságban ! (Zaj és derültség a baloldalon.) Elnök : Csendet kérek ! Gr. Tisza István: Szemrehányást tesz a németeknek harczi vágyuk miatt és azt mondja, — ez, kérem, a szegedi beszéd ! — (Zaj és felkiáltások a baloldalon : szegedi ?) hogy ez azt jelenti, hogy a mai pillanatban . . . (Zaj a baloldalon.) Hock János: Hol mondta, kérem? Ha ön tudja, mondja meg ! (Felkiáltások a jobboldalon : Szegeden !) Balla Aladár (közbeszól). Elnök (csenget) : Csendet kérek. Kérem Balla Aladár képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni. (Zaj a baloldalon.) Csendet kérek, képviselő urak ! Kérem, ha a képviselő urak megjegyzéseket kívánnak tenni a beszédre, azt a házszabályok értelmében nem most van jcguk megtenni, hanem méltóztassanak a vita során feliratkozni és akkor parlamentáris módcn kifejteni meggyőződésüket. (Helyeslés jobbról.) Kún Béla: A 8 Örai Újság hazugul közölte Károlyi beszédét! Gr. Tisza István : Kérem, ez nem a 8 Örai Újság, ez az eredeti szövege gróf Károlyi beszédének és a beszédnek ebben az eredeti szövegében szó szerint ez van : (Olvassa.) »Az entente még soha ennyi kötelező lépést a béke terén nem tett.« (Zaj balfelől. Halljuk! Halljuk! jobbról.) Hát nem ajánlatot mondott, hanemkötelező lépést' jól van. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Közeledő ! Zaj.) Elnök : Csendet kérek ! Kún Béla: Nem kötelező, hanem közeledő! Szavakon nyargal? Gr. Tisza István : De itt nem »köze!edő« van, hanem »kötelező«. (Zajos ellenmondások a bal- és a szélsőbaloldalon.) Engedelmet kérek, a képviselő urak semmit sem tettek máig, hogy ez a hiba kiigazittassék. (ügy van! Ugy van! jobbfelől. Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. Halljuk! Haljuk! a jobboldalon.) Ez, ugy látszik, igen szerencsés nyelvbotlás, amelyet ki fog lehetni igazítani; de nem tehetek róla. ha az urak által kiadott szövegben igy van, én kénytelen voltam ezt fogadni el alapul és erről beszélni. (Felkiáltó, sok a szélsőbaloldalon : Ki adta ki ?) De jól van ; ha a t. képviselő ur kijelenti, hogy nem kötelező mondott, hanem közeledőt, — mert eddig csak a védő ügyvéd urak jelentették ki — (Élénk derültség jobbfelől.) ha ezt gróf Károlyi Mihály 50'