Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.
Ülésnapok - 1910-794
366 794. országos ülés 1918 június 18-án, kedden. mit jelent a kartel Magyarországon? Sokkal többet, mint a vám, mert a kar telek miatt kétszer-háromszor olyan drága lesz nálunk az áru, mintha vámmal megterhelve hozzák be. (Igaz t Ugy van ! a baloldalon.) gróf Tisza István t. képviselőtársamnak ez azt jelenti, hogy a mi iparunkból egy hitbizományi akar csinálni. Akinek ilyen ipara van, annak örökké megvan az ipara, az csinálhat vele, amit akar. Ez az ipar ugy Írhatja elő az árat, ahogy jónak látja. Ezzel az iparral azután bajos lesz megküzdeni. Mi ismerjük a kartelek történetét, láttuk, hogyan próbálták Amerikában megrendszabályozni a karteleket és a trösztöket. Állítom, hogy ilyen kis országban, mint Magyarország, még a haladásnak is útjában áll a kartel. Én tehát azt mondom, hogy kartelek utján nem lehet megvédelmezni az iparunkat. Más dolog az, hogy feláldozzuk az ipart a mezőgazdasági termékek kedvéért, hogy azután a többtermelés révén hozzuk be azt, amit iparunk révén veszítünk. Ez más kérdés, amely — bevallom teljes őszinteséggel — mérlegelés tárgyát képezheti. De ha csak az a czélunk, hogy nyerstermelő országa, amint valaki mondotta: kolóniája legyünk Németországnak, ugy hogy Németország a mi rovásunkra rekompenzálliassa magát, nyersterményt kapjon tőlünk, hogy így fentarthassa olcsó iparát, ezt a dicsőséget köszönöm. Magyarország ipara nekem nem Hekuba. Magyarország ipara sokkal több, mint gondolják. Németország velünk szemben a múltban — fel kell ezt itt említenem — nem mindig járt el barátilag. A szerbekkel való ellenségeskedés megkezdésében Németországnak nagy szerepe volt a vámok felállításával. Amikor Németország megkötötte velünk a kereskedelmi szerződóst, akkor az állategészségügyi rendszabályokat játszotta ki ellenünk. B. Ghillány Imre: Ott volt az állategészségügyi törvényünk, nem tehettünk mást! Sándor Pál: Meg tudta csinálni, hogy vágott húst szabad volt behoznunk, de élő marhát nem. így csinált az árpával is. Oroszországtól vette és a szerződés értelmének kijátszásával meg tudta ezt ugy csinálni, hogy Magyarország gazdaságát hátrányos helyzetbe hozza. Ezek olyan dolgok, amelyek tények, amelyeket tagadni nem lehet, amelyekért vért izzadtunk a múltban. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) T. képviselőtársam nagyon jól tudja, hogy amikor arról volt szó, hogy Svédországba bort ekszportáljunk, akkor Németország nem engedte, kimenni a mi utazóinkat. (Nagy mozgás és zaj a szélsőbaloldalon.) Kun Béla: Gazdasági rabszolgaság! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, t. képviselő urak! Gr. Andrássy Gyula: Mért nem mondja, hogy vonuljunk be Berlinbe! Áruljuk el a németeket! Sándor Pál: Amit t. képviselőtársam mond hogy vonuljunk be Berlinbe, arra azt felelhetem, sokkal könnyebben fognak a németek Bécsbe és az osztrákok Budapestre bevonulni. Fényes László: Már itt van Konsten őrnagygyal együtt. , Sándor Pál: En itt olyan igazságokat idézek, amelyeket megczáfolni nem lehet. (Igaz! Ugy van! Halljuk ! Halljuk ! balfelöl.) Talán meg akarják czáfolni azt, (Zaj a középen. Halljuk! Halljuk! bal felöl.) am j a delegáczióban jutott kifejezésre, hogy az osztrákok minket a háború egész ideje alatt rútul megloptak ? Hiszen a delegáczióban nyíltan bebizonyították nekünk, hogy ez megtörtént. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Egy hang a jobboldalon: Az más kérdés! Sándor Pál: Más kérdés, de így van. A háhoru alatt, annak ellenére, hogy nekünk az utolsó emberünket is oda kellett adnunk, minket a legrutabbul megloptak, a delegáczió maga jelentette ezt ki. Lehet azt tagadni, hogy minket az osztrákok Szerbiában abszolúte, teljesen kiszorítottak ? (Zaj és félkiáltások a baloldalon : Ez igaz!) Lehet azt tagadni, hogy minket Lublinba be sem eresztettek ? (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) Förster Aurél: Ez a paritás! Sándor Pál: Lehet azt tagadni, amiről ma csak futólagosan beszéltek, ami Ukrániában történik? Nézzük csak a bécsi viszonyokat. A tegnapi lapokban olvassuk, hogy a felére szállították le a kenyérrácziókat és hivatalosan kijelentették, hogy azért, mert a németek nem tartották meg szerződési kötelezettségüket, amit Ukrániára nézve velük kötöttünk, amelyben kikötöttük, hogy a mi katonáink rekvirálnak ott, Németország pedig kötelezte magát, hogy bizonyos mennyiséget fog nekünk búzában átadni. (Zaj a baloldalon. Elnök csenget.) B. Madarassy-Beck Gyula: Eájdalom, nem tudtuk megcsinálni. (Zaj a baloldalon. Halljuk! Halljuk ! jobbfelöl.) Sándor Pál: A németek elsőrangú, intelligens emberek. Mint egyszer már deczemberi beszédemben kifejtettem, a katonákkal együtt küldték el a közgazdákat, a katonákkal együtt masíroztak azok, akik rögtön közgazdasági ténykedést kezdettek, nem ugy, mint nálunk. Németországban kiszemelték előre az embereket, hogy kiket használnak fel saját szakmájukból, míg nálunk a suszterból csináltunk snejdert és a snejderből csináltunk susztert, a tanítóból csináltunk pénzügyi kapaczitást és a pénzügyi kapaczitást küldtük molnár munkára egy malomba. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Ez nem tréfa, ez így van. A német nemzet teljes mond úrban lépett be a háborúba és teljes mondurban lép fel a háború után gazdasági kérdésekben. Ahová a német lép, ott — legyenek tisztában vele, — fü többé nem nő részünkre. Azt hiszem, e tekintetben a differencziák közöttünk nagyok nem lehetnek. (Ugy van! balfelöl.)
