Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.
Ülésnapok - 1910-794
'8 június 18-án, kedden. 349 794. országos ülés 191 Amidőn Naumann ezen irodalmi akcziója és nagy műve megjelent, amely nagy művét magyar nyelvre is lefordíttatta, mikor ő, a tanár ur, ismételten meg is jelent Budapesten és a vidéki városokban is propagandát folytatott a maga eszméiért, valahányszor Naumannt idéztük és azt mondottuk, hogy ez pure et simple a teljes gazdasági összeolvasztást propagálja, a mélyen tisztelt illetékes tényezők egy kis gúnyos mosolylyal kijelentették, hogy ez nem a német birodalom, nem a német hivatalos álláspont, ez csak Naumann, kiváló német uré, akivel szemben azonban mások más felfogást vallanak. Hock János : Hogy irnak ma a német lajsok ! Polónyi Dezső : Még pedig a legtekintélyesebb német lapok ! Gr. Batthyány Tivadar: Megállapítom, hogy ugy ezen általam most felolvasott tételek, mint azok, amelyeket ezután olvasok fel, nagyjában és egészében teljesen fedik a Naumann-féle álláspontot. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Amidőn tehát konklúziókat vontunk le Naumannra vonatkozólag azokból, konstatálnunk kell, hogy a konklúziók ma már a német hivatalos világ álláspontjára nézve is állanak. (Igaz! Ugy van! a szélsőbalold-alon.) Hock János: Ez a közgondolkodás Németországban ! Gr. Károlyi Mihály: Czáfolat nem jön! Gr. Batthyány Tivadar: Miként említem, Payer alkanczellár ur ő ekszczelleneziája tehát az eddigi szövetséget tetemesen kibővíteni akarja, életközösségünket bensőbbé tenni és olyan szerződést és megállapodást akar velünk kötni, amely lehetetlenné tegye még akkor is, ha évtizedekre kötik a szerződéseket csak és nem örök időkre — ugy látszik, ő örök időkre szóló szerződésre törekszik . . . Beck Lajos: Ez a legokosabb! Gr. Batthyány Tivadar: ... még akkor is lehetetlenség legyen, hogy ezen szövetséget bármikor, ha nekünk még ugy érdekünkben állana is, felbonthassuk. Számit a birodalmi alkanczellár ur a lengyel királyságnak, továbbá az északi határszéli államoknak, mint Kurland, Livland, Esztland és Litvánia^ gazdasági csatlakozására, mérhetetlennek vélelmezvén a szövetség előnyeit, ha ahhoz Bulgária, Románia, sőt esetleg még a török birodalom is csatlakoznék. Méltóztatnak emlékezni, hogy ezt mi előre megjósoltuk, a Naumann-féle és ehhez hasonló sajtópropagandából, hogy Németország erre törekszik, arra, hogy egész KözépEurópát, hozzászámítva a balti tartományokat, Lengyelországot, Re mániát s Törökországot, végig egész Bagdadig egy gazdasági egységet képezzen (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) és kinek a vezetése alatt? Kinek elsősorban érdeke? Hiszen minden szentnek maga felé hajlik a keze, különösen gazdasági téren ; s ez a német birodalomnak az érdeke. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Gr. Károlyi Mihály: Az elveszett kolóniákat nekünk kell pótolnunk. Gr. Batthyány Tivadar: Amidőn a minap elolvastam, — mert nem volt aklalmam végighallgatni — gróf Tisza István igen tisztelt képviselő urnak a minap tartott napirend előtti felszólalását, akkor már gyanítottam, hogy jön valamely formában ez a nyilatkozat, mert a t. képviselő ur, aki természetszerűleg mint a kormánynak támogatója . . . Egy hang (a szélsőbaloldalon) : Protektora ! Gr. Batthyány Tivadar: ... és a kormányt támogató nagy j)ártnak vezére, tájékozva volt már arról, hogy mi fog történni. Természetesen teljesen távol áll tőlem, hogy az ő egész gondolatvilágát ebben a kérdésben helyeselhetném, de ő is ebben a felszólalásában — ós ezt örömmel állapítom meg — ezzel a törekvéssel, a berlin—bagdadi vámuniós törekvéssel szemben már egv vétót állit fel. Nagyon örülök, hogy gróf Tisza István t. képviselő ur ezt megtette. Nem fog ugyan czélt érni, mert ha belemegyünk abba, hogy á-t és b-t mondunk, legyen meggyőződve gróf Tisza István képviselő ur, hogy bármilyen nagy is lesz az ő hatalma, még sokkal nagyobb, mint a mai, még akkor sem lesz neki ereje ahhoz, — még ha ötször a törvénykönyvbe lesz is beállítva a mi vétójogunk — hogy ezt érvényesíthesse. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Az igen tisztelt volt ministerelnök ur a vétójogát az agrárérdekek szempontjából állítja fel. Gr. Károlyi Mihály: Csak! Gr. Batthyány Tivadar: Én ebből azonban egy nagy következtetést vonok le, azt ugyanis, hogy a birodalmi alkanczellár ur nagyon jól tudja, és tudja ezt gróf Tisza István képviselő ur is, hogy Magyarország ebben a nagy vámegységben mint ipari állam megszűnt létezni. A magyar ipar — akár lesznek közber.ső vámok, akár nem — ebben a nagy gazdasági egységben nem fejlődhetik; talán egy-két iparág, amely a németekkel bizonyos kartellszerü egységben van, igenis fenmaradhat, azonban nagyjában és egészében a magyar ipar nem fog tovább fejlődhetni, sőt nagyon félek, hogy vissza fog fejlődni. Az pedig, amire olyan nagy szükség lenne, hogy itt egy hatalmas ipar alakuljon a maga nagy termelőképességével, azzal a nagy forgalommal, azokkal a nagy adózási képességekkel és teljesítési képességekkel az állammal szemben, amelyekkel csak a nagyipar s ezzel kapcsolatban a nagy kereskedelem bír, hogy ezeket ma, midőn 27 milliárdos államadósságokkal küzdünk, meg tudnók szerezni, az egészen ki van zárva. (Igaz ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Én ugy látom gróf Tisza István képviselő ur nyilatkozatát, hogy ő nagyon jól tudja, hogy ha meglesz ez a gazdasági bensőbbé tétel és gazdasági mélyítés Payer őexczellencziájának reczipéje szemit, hogy akkor mi agrárállam maradunk, egyoldalúkig agrárállam és attól félti az országot,
