Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.

Ülésnapok - 1910-794

348 79á. országos ülés 19i nativa a vámunió, átmenetileg közbenső vámok létesítésévé], amelyek átmenetileg hivatva lenné­nek egyes termelési ágakat vámvédelemmel a teljes "és rohamos tönkretétel elől megvédeni. A harmadik alternatíva volt a prererenoziális eljárás, amely azt mondja, hogy szerződést kötünk ugyan ' egymással, vámvonalunk is lesz, de egy­másnak bizonyos olyan előnyöket nyújtunk, ame­lyeket harmadikkal szemben nem nyújtanánk. A harmadik megoldási mód volt Szterényi minister ur brosúrája szerint az, hogy egyszerűen egy igen kedvező kereskedelmi és vámszerződést kössünk a német birodalommal. Szterényi minis­ter ur nézete szerint a vámunió az ideális meg­oldás lenne, de keresztülvihetetlen ; a közbenső vámokkal enyhített vámunió szintén nem igen vihető keresztül és ő inkább a preferencziák mellé áll. Azok a megállapodások, amelyeket a mi eddigi békeszerződéseink foglalnak magukban, mind lehe­tővé teszik ugy a vámuniót, mint a preferencziális eljárást, mert hiszen csak annyit állapítanak meg, hogy azok a kedvezmények, amelyeket mi egy­másnak adunk, eo ipso követelhetők a velünk békét kötő államok részéről. Folyt ez az agitáczió három és fél éven át a háború alatt; folyt már évekkel azelőtt is azzal a valóban bámulatraméltó erélylyel és czéltuda­tossággal, amely a németeket minden cselekedetük­ben jellemzi; folyt a legutolsó időkig. Tudjuk, hogy a t. kormányok tárgyalásokat folytatnak Német­országhoz való viszonyunk tekintetében, a köz­vélemény azonban abszolúte tájékozatlan volt eddig arról, hogy akár Németország, akár a kettős monarchia, akár a magyar kormány in concreto hogyan képzeli magának a gazdasági szoros köte­léknek ezt a mélyítését és bensőbbé tételét. Most aztán a német birodalom alkanezellárja. Payer ő exczellenoziája a Neue Freie Presse június 9-iki számában közreadott egy nyilatkozatot, amely, mondhatom, a szenzáczió erejével hatott minden­kire, aki e kérdéssel foglalkozik, Kún Béla : A magyar lapoknak nem lehetett közölni eddig ! Gr. Batthyány Tivadar: Mielőtt e nyilatkozat taglalásába bocsátkoznám, kénytelen vagyok elő­zetesen elvi álláspontomat preczizirozni. (Halljuk! Halljuk ! a szélsőbaloldalon.) Ne higyje azt senki, hogy én elfogult vagyok a német birodalommal szembea, sőt inkább a legnagyobb tisztelettel visel­tetem a német birodalom nagysága iránt; a leg­nagyobb tisztelettel és hódolattal hajlom meg az ő katonai és gazdasági tudásuk előtt. Azonban bár­mennyire tiszteljem, bármennyire nagynak tartsam is : ennél még sokkal nagyobbra tartom az én kirá­lyom és hazám teljes és abszolút függetlenségét, (Élénk helyeslés a szélsóbaloldahn.) és ezen annál a tiszteletnél is nagyobb tiszteletemnél, rajongá­somnál és meggyőződésemnél fogva elsősorban abból a szempontból vizsgálom ezt a kérdést és e kérdésnek immár hivatalos oldalról bejelentett megoldási formáját, hogy miképen felel meg ez a magyar király feltétlen és teljes szuverenitási jo­jiinius 18-án, kedden. gainak, mikép biztosítja ez a mi politikai és kato­nai önállóságunkat, (Helyeslés a szélsóbaloldahn.) mikép biztosítja ez ami gazdasági önállóságunkat és gazdasági érdekeinket. (Helyeslés a szélsőbalol­dalon.) Én tehát tisztán és kizárólag szakszerűen kívánom ezt a kérdést taglalni és nagyon kérem a t. ház minden tagját, méltóztassék meggyőződve lenni, hogy ha nem ezek, hanem más gondolatok vezérelnének engem, azokat is ép oly őszintén megmondanám, amikép ezeket megmondottam. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Előre bocsátom, t. ház, még azt, hogy annyira szükségesnek és aktuálisnak tartom Payer ő exczel­lencziá.jának nyilatkozata folytán azt, hegy a magyar parlament, a magyar képviselőház ezzel a kérdéssel a legsürgősebben és legbehatóbban foglalkozzék (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.), hogy a magam részéről a helyzet tisztázása czél­jából majdnem szószerinti idézetekkel kiemelem egy határozati javaslat formájában a német biro­dalmi alkanczellár nyilatkozatának lényeges té­teleit s ezekből kifolyólag arra fogom kérni a t. házat, méltóztassék egy 30 tagú bizottságot ki­küldeni (Helyeslés a szélsóbaloldahn.), amely szak­értőknek meghallgatásával a legsürgősefjben ál­lást foglaljon ezen kérdésekben, javaslatokat ter­jeszszen a ház elé, s mindaddig, amig a ház ezek­ben a kérdésekben elvi álláspontot nem foglal el, megliltsa a kormánynak azt, hogy ezen, Magyar­ország egész jövőjét a legeminensebben érintő kérdésekben bárminő tárgyalásokat folytasson . . . Kún Béla: Ne a kuhsszák mögött dolgoz­zanak ! Gr. Batthyány Tivadar... vagy bárminő kötelezettségeket vállaljon. A német birodalmi alkanczellár ur a követ­kező tételeket állítja fel (olvassa) : »A szövetség az eddigivel szemben tetemesen kibővitendő, az életközösségnek oly bensőnek kell lennie, hogy, kössük azt bár örök időkre, avagy az eddigi szer­ződések szokásai szerint az évek hosszú sorára, tárgyilag annak felbontása lehetetlenné válj ék.« Kívánatosnak jelzi a két szövetséges nagyhatalom­nak gazdaság iösszeolvadását . . . Gr. Károlyi Mihály: összeolvadását! Gr. Batthyány Tivadar: ... lévén szerinte azok határai amúgy is inkább csak történelmiek, mint gazdaságiak. (Mozgás a szélsóbaloldalon.) T. ház ! Álljunk meg ennél a témánál. Emlé­keztetem az urakat arra, hogy Naumann Frigyes volt az, aki az irodalmi akcziót e téren Német­ország részéről vezette. Éveken át alig lehetett más sajtóterméket a magyar könyvesboltok ki­rakataiban látni, mint Naumann-féle német gaz­dasági mélyítést és katonai mélyitési politikának propaganda-iratait, olyannyira, hogy egy ízben már Bérezik Árpád, magyar irodalmunk ezen tisz­teletreméltó aggja, megsokallta ezt és tiltakozását kifejezve követelte, hogy a magyar könyvesboltok­ban a németek mellett egy kis helyet még a ma­gyar irodalom termékeinek is hagyjanak.

Next

/
Thumbnails
Contents