Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.
Ülésnapok - 1910-792
330 792. országos ülés 1918 június l2~éni szerdán. Ezek a bukmékerek a háború előtt különkülön szerepeltek és egymásnak konkurreneziát csináltak s épen a konkurrenczia folytán nagyobb szabású visszaéléseket lehetetlenné tettek. Most a turfszalonhan egyesítve kartellt csináltak, ahogy látjuk más intézményeknél és minden versenynek teljes kizárásával feltétlen urai a turfon nemcsak a fogadásoknak, hanem az esélyeknek is. (Zaj.) Fényes László: Miért nem rendelik őket ki hadimunkára ? Huszár Károly: Mikor egy-egy lóra 2, 3, 4 millió van megfogadva egy konzorcziumnál, mely konzorcziumok egymással kartellben vannak, akkor a közönségnek az az általános gyanúja és ez a meggyőződése a turfszakembereknek, istállótulajdonosoknak és lovaregyleti tagoknak is, hogy teljesen irreális versenyeredmények vannak. Ez a körülmény kell, hogy közel hozza azt a gyanút, hogy ezek a visszaélések és ennek a konzorcziumnak kartellszerüsége összefüggésben vannak egymással. (Igás:. 1 Ugy van!) Nem olvasom fel, minthogy az idő előrehaladt, a »Vadász- és Versenylapéban erre vonatkozólag megjelent czikket, amely lap hivatalos lapja a Lovaregylétnek, valamint az »Urlovasok Szövetkezetéinek és »Pestvidéki Verseny-Egyletének, és amely szintén abban a véleményben van, hogy a versenyek elvesztették minden realitásukat. Itt van a Lovaregylet egyik titkárának nyilatkozata, amely világosan a játszenvedély teljes elfajulásáról ir s különösen a hadimilliomosoknak, a hadseregszállitóknak és könnyen pénztszerző embereknek szerepléséről mond elítélő nyilatkozatot, s különösen kiemeli, hogy egyre tömegesebben jelentkeznek olyanok, akik csak 20—30 ezer koronás tótelekkel játszanak a lóversenyeken. Hivatalos és hiteles e-tatok állanak rendelkezésemre, s ezek teljesen be fognak világitani ezen dolgok mélyébe. Budaj^esten összesen 44 versenynap van egy év alatt, 9 bukméker működik, naponta van hét futam. Egy bukmékernél egy-egy versenyben, illetve futamban a forgalom átlag legalább 40.000 korona, — van olyan is, akinél 2—300.000 korona s akkor is csak a legalacsonyabbra van véve — azaz egy nap alatt 300.000 K, egy év alatt tehát körülbelül 13 millió korona, vagyis 9 bukmékernél évente körülbelül 120 millió korona. Ez egy szakember számítása, amelyet megmutattam másoknak is, s mindenki, aki hozzáértő ember, annak sokszor többszörösét mondja. Ebből a 120 millióból a Magyar Lovaregylet a következő perczenteket kapja: a közönség nyereségéből 6°/o-ot és a bukméker nyereségéből 1%-ot. Ha ugy számítom, hogy annak a 120 milliónak a felét a publikum nyeri, ami kizárt dolog, ugy ebből a 60 millióból a Magyar Lovaregylet kap 6%-ot, azaz 3,600.000 K-t és még a hátralevő bukméker-nyerességből l°/o-ot, azaz 600.000 koronát, összesen tehát 4,200.000 koronát. A toto-forgalom naponta 1,500.000 K-t, azaz 44 versenynapon 66 millió koronát tesz ki. Ebből 6% a Magyar Lovaregyletnek jut, vagyis 3,960.000 K, összesen tehát jut a Magyar Lovaregyletnek 8,397.000 -K. Ezenkívül a bukmékerek még naponta 5400 K helypénzt fizetnek, vagyis évente 237.600 K-t és a publikum fizet naponta 20 K-t azért a jogért, hogy a bukméker-ringbe bemehessen, amely összeg évente legalább 500.000 K-t tesz ki. A játék tehát hoz a Magyar Lovaregyletnek 8,397.000 K-t, a helypénz 237.600 K-t, a bukmékerekhez való belépő 500.000 K-t, összesen tehát 9,134.000 K-t. Ez csak a bukméker. Hátra van még a totalizatőr és ami ezzel összekapcsolódik. Ha számbavesszük még azon toaletteket is, amelyeket csak azért készíttetnek, hogy ott szerepelhessenek és bemutathatok legyenek, akkor azt látjuk, amikor nincs pénzünk a legszükségesebbre, ilyenek történnek. (Felkiáltások a baloldalon: Kocsi nincs!) Érről még lesz szó, hogy nincs kocsi és nincs vonat. És akkor azt látjuk, hogy száz meg száz millió nemzeti vagyon elherdáltatik és fordittatik oly czélokra, amelyek a mai súlyos viszonyok közt egyáltalán nem helyénvalók. Egy-egy versenynapon több betét fordul meg a bukinál és a totinál, mint amennyit Magyarországon egy egész esztendő alatt 50.000 árva rokkant és hadiözvegy együttesen kap az államtól. (Mozgás.) Ugy áll a dolog, hogy mindez történik ezer ló és ezer oly ember miatt, aki a versenyüzemnél érdekelve van. Feltétlenül kívánom és óhajtom azt, hogy vigyázzunk arra. hogy nemes telivér-tenyésztésünk nivón tartassák ; nem akarom, hogy akár Ausztria, akár Németország magához szippantsa nemesvérü lóanyagunkat és az később hiányozzék itt. Azt azonban sehogy sem tudom megérteni, hogy a nemes lovak tenyésztését junktimba, szisztematikus kapcsolatba kell állítani a telivér gazemberek és sikkasztok tenyésztésével. (Tetszés.) E kettő közt junktimot nem lehet felállítani. Azok a magyar földbirtokosok és magyar istállótulajdonosok, akik gr. Széchenyi István hagyományai szerint és szellemében szolgálják a magyar mezőgazdaság és állattenyésztés érdekeit, istállóikat meg fogják tartani akkor is, ha nem fognak emiatt egész társadalmi rétegeket megnyúzni. Ha pedig azok a hadiistállótulajdonosok, a kis szabók, a hadseregszállitó konfekeziósok, kis főpinczérek, akik ma istállótulajdonosok, minden jogezim és hozzáértés nélkül, ha ezek el fognak tűnni, ez csak előnyös lesz a lótenyésztésre. (Ugy van! a baloldalon!) Az, hogy a turfszalon létezik és hogy monopóliuma van és hogy a lovaregylet nem fogja elég szigorúan az ellenőrzést, előidézte, hogy a korrupezió és a hozzáférhetőség a zsokék és a
