Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.
Ülésnapok - 1910-792
792. országos ülés 1918 június 12-én, szerdán. 331 trénerek körében ugy elharapózott, hogy nincs nap, amikor a budapesti turfon és a bécsi turfon valami nagy leleplezés nem történnék. Követeljük a legszigorúbb, a legsürgősebb eljárást és vizsgálat megindítását. Amennyiben a legkisebb bizonyíték felmerül, hogy bármiféle visszaélés, összejátszás volt, követeljük mindenféle ily játékfogadás teljes megszüntetését. (Helyeslés a baloldalon.) Mégis borzasztó dolog, hogy egy háborúban, amikor ma a magyar nép között rekvirálunk, a magyar nép fejadagját leszállítjuk, amikor külföldön tartózkodó magyarjainkkal a legkeményebben bánnak, akkor itt éljenek a fővárosban emberek, akik ezreket és százezreket keresnek, akik reggelire csak pezsgőt isznak és akik sültcsirkét uzsonnáznak a publikum előtt. Ezek lázitó tények, amelyekről százezrek tudnak ebben a városban; ezeket nem szabad tűrni. (Ugy van! a baloldalon.) Ott künn a versenytéren a rendőrkapitánynak és a katonai rendőrségnek mindennap kellene razziát tartani, nem egy hónapban egyszer, de mindennap. És akkor, amikor tartottak, sem mentek oda, a totalizatőrhöz, ahol azok az emberek vannak, akik tulajdonkép a szerencse lovagjai, a turf zsiványai ós betyárjai; pedig, ha ott rendeztek volna vizsgálatot, ott találták volna az igazi bűnös embereket. Fényes László: A nélkülözhetetleneket onnan vigyék be. Nem nélkülözhetetlenek, ha lóversenyre járnak. (Mozgás.) Huszár Károly: Azt kérem, hogy a társadalmi béke és a magyar nemzet jó erkölcse érdekében méltóztassék e téren ép oly szigorúan eljárni, mint a kártya ügyében a klubokkal szemben. (Helyeslés a baloldalon.) Egy mai lapban is megjelent egy czikk egy másfél milliós kártyanyereségről. (Mozgás.) A czikket a t. ministerelnök ur rendelkezésére bocsátom. Ha szegény, kínlódó emberek ilyet olvasnak, hogy egy fővárosi bankvezér, egy másik bank vezérigazgatója, egy tekintélyes ezukorgyáros. bizományosok és lipótvárosi milliomosok milliókba kártyáznak, micsoda hatással van ez e szegény emberekre, akiknek gyermekeit, akiknek vagyonát és mindenüket elviszik ?! Milyen garancziát nyújtanak a betevőknek a bankok, ha azok, akikre vagyonuk rá van bízva, hazárd kártyajátékokban vesznek részt? Olyan időket élünk, amikor senkinek sem szabad az, hogy másokat a vagyonával való tobzódással, pöffeszkedéssel megbotránkoztasson, mert nagyon könnyen oly lángot gyújthat, amelyet nem lehet eloltani. (Igaz! Ügy van!) Fényes László : Ez a lázítás. Huszár Károly: Nem szabad a társadalom szegény rétegeiben azt az érzést felkelteni, hogy e nagy hatalmasságok ellen, akik a lóversenytéren és más mindenféle hasonló háborús erkölcstelenség, visszaélés és bün terén valósággal ráfeküdtek az országra, akik teleszívják magukat a mások szenvedéséből és nyomorúságából való gazdagsággal, hogy ezek az emberek büntetlenül csinálhassák ezt, hogy ezekre az emberekre nem tud senki sem ráfeküdni az állam hatalmával! (Ugy van ! a baloldalon.) Meg vagyok róla győződve, hogy amily erélyes tudott lenni a kormány a kaszinókkal szemben a kártyajátékok dolgában, ugy el tudna járni itt is és örvendve konstatálom és itt a képviselőház előtt mondok köszönetet, hogy erélyes tudott lenni a lakáskérdés tekintetében is. Mint családapának és tisztességes embernek föl kell vetnem azt is, hogy méltóztassék Budapest utczáinak azt a szégyenteljes szennyét is megszüntetni, hogy mindazok, akik más világvárosokban az éj sötétségében és kloakáiban vannak eldugva, Budapesten a legforgalmasabb utczákon hallatlan csordákban botorkálnak és viselkedésükkel megbotránkoztatnak mindenkit, ugy hogy maholnap tisztességes asszony és leány nem járhat azokon az utakon. A főkapitány feladata volna intézkedni. Volt idő Budapesten, amikor a volt főkapitány visszakergette sötét odúikba e szerencsétleneket, és elvárjuk, hogy most is visszatereljék őket, mert tudjuk, hogy népesedési szempontból, közerkölcs szempontjából, közegészségügy szempontjából mily nagy érdek fűződik ehhez. (Ugy van I) Meg kellett ezt mondani, mert nagyon sok embert az a bün, amely az utczán kínálkozva jár, a veszedelem, a fizikai és erkölcsi pusztulás útjára visz. Ahogy reméljük és várjuk az orvoslást ezen a téren, ugy fordulunk most a lótenyésztés érdekében különösen a földmivelésügyi minister úrhoz. Meg kell találni a módját annak, hogy megmentsük a mezőgazdaság és az állattenyésztés érdekét, de meg kell találni azt az utat is, mely a versenyből kizárja és eltiltja mindazt, ami megrohasztja és tönkreteszi a magyar társadalom jó erkölcsét és hírnevét, Hock János: Nem a magyar társadalom, de a főváros társadalma van veszélyben. . Fényes László : Belenyujtja csápjait az egész társadalomba ! Huszár Károly: Interpelláczióm a földmivelésügyi és belügyminister urakhoz a következő : (Olvassa.) Van-e tudomása a kormánynak arról, hogy különösen a főváros társadalmában milyen hallatlan erkölcsi és anyagi pusztít ásókat okoz a lóversenyeken elharapódzott őrült játékszenvedély? Tudja-e a minister ur, hogy az igy elfajult versenyek immár alig szolgálják az eredeti és közérdekű lótenyésztési czélokat? Tudja-e a kormány, hogy a Turfszalónban kartellirozott bookmakerek, összejátszva a versenyüzem személyzetével, valósággal fosztogatják a hiszékeny nagyközönséget, úgyannyira, hogy turfbotrányokról szóló leleplezésekkel van tele az egész sajtó? Miért nem indít a kormány a turf botrányok dolgában sürgős és erélyes vizsgálatot? Hajlandó-e a kormány az egész bookmakerintézményt rendeletileg megszüntetni, mert ezek 42*