Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.

Ülésnapok - 1910-792

304 792, országos ülés 1918 június 12-én, szerdán. az érdekeltségből teljesen ki vannak kapcsolva és mindig és mindenütt az illegitim kereskedelem érvényesül. Hogy a központok maguk milyen árdrágí­tók, arra nézve legyen szabad egy példával szol­gálnom. (Halljuk ! Halljuk !) A nyersbőr-központ, amig a nyersbőr elkészül és a fogyasztóhoz jut, egész kapcsolatát létesiti a jutalékláncznak. Hogy csak egyetlenegy tételt említsek, a nyers juhbőr­ről, míg az, illetékes helyre feldolgozás alá kerül, körülbelül 5—6 központ és különféle érdekeltség szedi le a maga legális jutalékait, ugy hogy ennél az egyetlenegy tételnél, a nyers juhbőrnél, 17%-ra. megy fel a törvényes jutalék. (Zaj a baloldalon és a közéfen.) Ez a nyersbőr-központ óriási hasznot csinál az előlegek felvételéből is. Heteken, hónapo­kon át, néha évszámra kamatozatlanul, elszámo­latlanul heverteti a felvett előlegeket, amelyeket pedig jórészben a kisembereknek kell lefizctniök, mert a nagyoktól előlegek fizetését nem is kíván­ják, azoknak erre nincs szükségük. Hogy milyen érdekcsoport van itt és a kéz kezet mos elmélete mennyire érvényesül, arra nézve legyen szabad megemlítenem, hogy ezekben az érdekcsoportok­ban, ezekben a központokban pl. a hivatalnokok nem egyebek, mint exponensei egyes nagy üzemek­nek és egyes nagy gyáraknak. Nomina sünt odiosa, de azért fel kell említenem, hegy pl. a nyersbőr­központnál ott ül mint üzletvezető Schön Géza, aki a Wolfner-gyárnak volt hivatalnoka, és mikor a kisembereknek nem volt extraktjuk és cserző­anyaguk, a Wolfner és Mauthner-féle gyárak állan­dóan rendelkeztek kellő mennyiséggel. Barta Ödön : Wolfner kizárólag a honvédség részére dolgozik ! Ábrahám Dezső: Tudom, hogy Wolfner a honvédség részére dolgozik, nem is kifogásolom, ök a konzorcziális gyárak közé tartoznak, amelyek 25%-os felárat kapnak az exkonzorcziális gyárak­kal szemben. Ugy tudom 25 %-ot; lehet, hogy a minister ur jobban van informálva. A bőripar tekintetében itt van a másik köz­pont, a Készbőrközpont. Meg kell említenem, hogy ennek a Készbőrközpontnak a vezetője egy igen tiszteletreméltó úriember, dr. Bacher, akivel szemben a legnagyobb elismeréssel kell nyilatkoz­nom, azonban jórészben ott is a szakértelem teljes hiányát kell megállapítanom, pedig kellő szak­értelem nélkül a legjobb igyekezet is vizbe esett törekvés. Ezt a központot is.egy pár nagy gyár, az exkonzorcziális gyárak alapították. így pl. a bőrkereskedők és a tímárok szintén abszolúte nem érvényesülnek, tehát azok, akiknek voltaképen joguk és kötelességük volna a beleszólás. A bőr hónapokig van a tímároknál, anélkül hogy diszpo­nálnának felette, anélkül, hogy kikészítenék, ezért nincs azután kész bőr. A számlák hónapokon át kifizetetlenek, tehát semmi sem animálja a tímá­rokat arra, hogy az anyagot kitermeljék és fel­dolgozzák. Míg azelőtt a talpbőr kilója 40 K volt, amióta ez a központ megvan, egyszerre csak 150 K lett az ára ; a box-bőr volt kvadrátonként 8—10 K, a központ létesítése óta 25—30 K. Itt van az oka annak, hogy igenis manapság 400 koronán alul nem lehet czipőt készíteni, mert a kisiparosok vagy egyáltalában nem jutottak bőrhöz, vagy ha hozzájutottak, zugkereskedők utján kellett azt beszerezniük, mert állandó rendelőiket mégis igye­keztek annyira-amennyire kielégíteni. ISFem szabad tehát mindig csak a kisemberek ellen szervezkedni és azokat megfogni, hanem tessék egyszer már a nagy érdekeltségek zsebeibe is belenyúlni. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) (Az elnöki széket Simontsits Elemér foglalja el.) Németországnak átadtunk pl. 200.000 borju­bőrt gázálarcz készítése végett, amelyből azonban tudomásom szerint egyetlenegy gázálarcz sem készült, hanem mindből czipőt csináltak. Ez nem tartozik a minister ur hatáskörébe, hanem csak példaképen említettem. Fényes László : A magyar gyermekek mezítláb járnak ! Ábrahám Dezső: Panaszkodnak, hogy nincs krómsó, nem tudnak bőröket gyártani, s amellett a krómsÓ2iak külföldre való kivitelére egész rész­vénytársaság alakult Temesváron. Ugyanígy van a cserrel is. A cserellátást pl. szintén a Bőr központ vette a kezébe és mintegy mesterségesen drágitotta, mert ahelyett, hogy a hazai termelés szempontját érvényesítette volna, ezt is külföldre szállítja. Ezzel pedig valutánkat, mélyen t. minister ur, még nem fogjuk megjavítani. De nunc venio ad fortissimum virum, most jövök a Fémközpontra. Ez egy nagyon bájos, ked­ves érdektársaság. Mikor ezt a fémközpontot meg­alakították, gyönyörű idea lebeghetett a szervező emberek előtt : ennek jövedelmét a hadiözvegyek és árvák javára óhajtották fordítani. Hát nézzük meg, hogy a hadiözvegyek és a hadiárvák hogyan járnak? Fényes László : Szegény emberek nyomorúsága mindig köpenyeg. Ábrahám Dezső: Ennek igazgatója lett egy volt fakereskedő, illetőleg műtrágyakereskedő, ezek szerint a fémhez igen jól kellett, hogy értsen. Azonkívül egy egész családi ekszpoziczió létesült a fémközpont keretében. Az egyik lett czégvezető, a másik anyagkezelő, a harmadik anyagkiutaló Esek vagy sógorok voltak, vagy testvér, vagy vő, vrgy apa. Azonban természetesen belátták, hogy a fakereskedő és a műtrágyakereskedő mégsem tud a fémekkel foglalkozni, rájöttek, hogy jó lenne ezt hozzáértőknek albérletbe adni. Hála Istennek nálunk mindig akadnak jó üzletre vállalkozók és ilyen albérlők is jelentkeznek. Jelentkezett pedig egy héttagú, ócskavas-, rongy- és csontkereske­dőkből álló alvállalat, a Kohn S. M., Reichenfeld és Társa, Leimdörfer és Wig, Ringer és Kalmár, Abelcs Emil, Waldhauser A- Gr. és Deutsch Igná.cz urak. Fényes László : Ezekért véreznek a magyar bakák !

Next

/
Thumbnails
Contents