Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.
Ülésnapok - 1910-792
792. országos ülés 1918 június 12-én, szerdán. 303 Ábrahám Dezső: Lehet, hogy igen takarékosan tudta beosztani a fizetését, de több ilyen eset van, amelyek azt hiszem, elég alkalmasak arra, hogy a központok ellen animozitást keltsenek. Fényes László : Megspórolta! Héderváry Lehel: Bakkarán nyerte talán ? Elnök : Csendet kérek. Ábrahám Dezső: Érdekes az is, igen t. minister ur, hogy a közélelmezést nálunk hogyan bonyolítják ie. Itt van pl. a Mag} r ar Élelmiszerszállító Részvénytársaság, melynek részvényei a háború előtt, 1914-ben, egyenlők voltak a semmivel. És mit tesz Isten ? Kiüt a háború, ez a részvénytársaság megkapja a katonai szállítások jó részét, kap különböző refakcziákat és szubvencziókat s ma már többmilliós tartalékkal rendelkezik, sőt a részvénytársaságban bennülök majdnem mindegyikének is milliói vannak. (Zaj.) Ennek a részvénytársaságnak két vezető igazgatója Stern és Leieht Zsigmond, benn vannak a közélelmezés csaknem minden terrénumában és mezejében. Ezek monopolizálják az ország élelmezési központjait. Vannak hűtőházaik Bécsben és Budapesten, s a hűtőházak majoritását ők birják, ők rendelkeznek vele ; hütővaggonokat csak ők kapnak, csak ők szállít hatnak húst. Itt van a Húsvágó Részvénytársaság, melynek igen előkelő szerepe van abban, hogy a 12 koronás húsárak helyett ma 18 koronás árakat kell fizetni. Beck Lajos." Lenyomod az árakat ! Sokkal drágább a hus ! Ábrahám Dezső: Löbl József és fiai szintén élénken tevékenykednek. A Magyar Élelmiszerszéllitó Részvénytársaság kebelébe tartozik a Margaringyár, a Tojáskereskedelmi Iroda, a Mocador Kávéközpont, a Budapesti Tejcsarnok, a Budapesti Általános Tejgazdasági Részvénytársaság, a Tejgazdasági Részvénytársaság, ide tartozik a Méz-Szindikátus, igen kiterjedt érdekeltség ez. A Sertésforgalmi Irodával is a legszorosabb kontaktusban vannak, valamint a Keglevich-féle Cognac-Részvénytársasággal, s áll a hátuk mögött egy borczég is, hogy minden irányban képviselve legyenek, (Derültség.) konzervgyár is négy darab és végül, csodálatos találkozásaként a véletlennek, mindezt egy budapesti nagybank — és j>edig egyik legelső budapesti nagybank — financzirozza, a részvények ennek a tárczájában vannak. (Felkiáltások baljelől: Melyik ') Egy hang (a szélsőbaloldalon.) : A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ! Ábrahám Dezső : A Magyar Élelmiszer Részvénytársaság pl. különböző bevásárlási helyeket állított fel Szegeden, Szabadkán és Nagyszalontán, ahova egy tojáskereskedőt állítottak, mert nagyon jól ért a bevásárlásokhoz. (Zaj baljelől.) Ilyen szakszerűséggel csinálták a maguk dolgait az egész vonalon ! Ugy emlékszem, t. képviselőház, hogy Németországban volt egy Daimler-botrány, s ott nem lehetett büntetlenül milliókat és százmilliókat keresni. Azt hiszem, legfőbb ideje, hogy az igen t. minister ur nálunk is belenyúljon ebbe a dzsungelbe . . . Kun Béla: A hadiárvák és özvegyek nyomorognak ! Ábrahám Dezső : . . . és megfelelő ellenőrzést gyakoroljon, hogy ne húzzanak egyesek milliós és százmilliós nyereségeket a háború nyomoruságaiból és szenvedéseiből. (Általános helyeslés.) Fényes László : Parlamenti bizottságot ! Végig kell vizsgálni őket ! Nem elég a könyveket rendben találni ! Ábrahám Dezső: Legutóbb aktuális volt a czipőkérdés is, amelyben — őszintén megvallom — én magam is tisztelegtem az igen t. minister urnái. Ez a dolog meglehetős animozitást váltott ki a tájékozatlan közvéleményből s nekem eszembe uttatja a kis legyek esetét, melyek a pókhálón fogva maradnak s a nagy darazsakat, amelyek azon vígan átröpülnek. Az igen t. minister ur. nagyon helyesen, megtette a közérdek szempontjából szükséges intézkedéseket. Én azokat mindenben aláírom, helyeslem és nem is azért említem ezt a kérdést. Azonban méltóztassék féltő gondoskodását a nagy darazsakra is kiterjeszteni, hogy lássuk végre : mi az oka a czipődrágaságnak és a czipőhiánynak ebben az országban, ahol a czipő- és bőráru készítésének összes előfeltételei jobban megvannak, mint bármely más államában a vili gnak. (Igazi Ugy van! baljelől.) Lássuk végre, mi az oka annak, hogy míg Ausztriában és Németországban a lakosság megfelelő czipoanyaggal rendelkezik, nálunk n aholnap az inteiligenczia is. kénytelen lesz mezitláb járni. Barta Ödön : Négyszázötven koronát kérnek egy ezij^ő csinálásáért, ha az anyagot az ember maga adja ! Szterényi József kereskedelemügyi minister: Ma már nem ! (Felkiáltások : De igen ! Még ma is !) Tessék feljelenteni ! Beck Lajos: Ma már egyáltalában nem csinálnak czipőt! Elnök : Csendet kérek ! Ábrahám Dezső: Azt is megmagyarázom, t. képviselőház, miért 450 K ma egy pár czipő. ('Halljuk ! Halljuk ! baljelől.) A bőráruknál sikerült különböző központokat létesíteni. A Magyar Szent Korona Országainak Bőripari Központja, ez az u. n. nyersbőr-központ. (Derültség.) Igen szép neve van. Ezt a nyersbőr-központot ismét egy pár nagy gyár, érdekcsoport alapította. Benne vannak ebben Wolfner, Mauthner, Machlup és Stern, zágrábi bőrgyáros, ellenben a kisüzem és a középüzem szinte tervszerüleg száműzve van belőle. (Igaz ! Ugy van I baljelől.) Ez a néhány ur csinálta ezt a dolgot, a többi érdekelteknek semmiféle néven nevezendő beleszólásuk ebbe nincs és nem is lehet. A tímárok, a kisiparosok csak nézik, hogy mit csinál Wolfner és Machlup meg a többi bőrgyárosok. Ök ma — mert régebben mégis inkább szervezve voltak — abszolúte nem kapnak semmiféle kikészített bőrt. A nyersbőr-kereskedők ebből
