Képviselőházi napló, 1910. XXXIX. kötet • 1918. április 23–junius 21.
Ülésnapok - 1910-790
790. országos ülés 1918 június 5-én, szerdán. 285 a szabadságolt népfelkelő helyett bevonultatható ne legyen? (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: A honvédelmi minister ur nem lévén jelen, az interpelláczió kiadatik a honvédelmi minister urnak. Áttérünk Juhász-Nagy Sándor képviselő urnak a Közélelmezési Hivatalt vezető minister úrhoz és a belügyminister úrhoz intézendő interpellácziójára a rekvirálások folytán a városok és községek háztartását ért károsodás megtérítése tárgyában. Juhász-Nagy Sándor: T. képviselőház! Nagyon röviden pusztán csak az adatokat leszek bátor előterjeszteni. (Helyeslés.) A rekvirálásnál, ugyebár, az az általános elv, hogy az országos érdekből történik. Ennek ellenére a rekvirálás költségeit mégis a városok és községek terhére hárítják. Hogy ez milyen méltánytalanságokat eredményez, arra vonatkozólag kerületem szókhelyére, Hajdúszoboszlóra nézve egy pár adatot leszek bátor röviden előterjeszteni. Méltóztatnak tudni, hogy a rekviráló katonaság minden embere után naponta 3 korona 22 fillér élelmezési megtérítést adnak. Ezzel szemben egy ember eltartása a városnak napi 7 koronájába kerül. Természetes dolog, hogy ez a külömbözet igen magas összegre gyűlik fel, ugy hogy Hajdúszoboszló várost az ott többször foganatosított katonai rekvirálások mintegy 30.000 koronával terhelik meg. Megemlíteni kívánom még, hogy a rekvirálók mellé adott napi 40 — 50 fuvarért egyáltalában semmit sem fizettek az illető gazdáknak. T. képviselőház! Erre vonatkozólag herczeg "Windisch-G-rätz Lajos közélelmezési minister ur legutóbb ugy nyilatkozott, hogy ő helyesnek tartja, hogy a városok és a községek viseljék ezeket a költségeket, mert méltányos, hogy gazda, akinek hazafisága nem állt olyan magas fokon, hogy terményeit önként beszolgáltatta volna, viselje ezeket a terheket. Óriási tévedés azonban azt hinni, hogy a terheket ezek viselik. Rá kell mutatnom, hogy Hajdú vármegye községeiben a legutóbb ismételten foganatosított rekvirálás alkalmával egy községből mindössze 12 mm. gabonát rekviráltak. Ennyit találtak a katonák. S ennek a községnek ez a rekvirálás körülbelül 5000 korona költségébe került. Ha csak azt a gazdát akarják büntetni, akinek hazafisága nem áll ilyen magas fokon, akkor miért hárítják az egész városra és községre ezt a terhet? Ha csak az ilyen gazdákat akarják büntetni, akkor miért kell a városoknak és községeknek, szóval az egész lakosságnak foglalkozásra való tekintet nélkül viselniök ezeket a terheket? (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Egy másik ilyen károsodás az, ami a városokat és községeket a rekvirálás következtében éri, a következő: Méltóztatnak tudni, hogy a jobbindulatu városok vezetősége gondolván a közellátásra szoruló lakosságra, annak idején megfelelő szabályszerű mennyiségben gabonát vásárolt a szegény ellátatlan lakosok számára. Hajdúszoboszló város például 4330 mm- gabonát vásárolt 49 koronás inakszimális árban és az e czélra szükséges 225.000 koronát természetesen kölcsön vette fel. Már most a gabonának ára. a kölcsönnek kamata, azonkívül a beraktározási, kezelési költségek, a zsákkölcsöndijak, az apadás, stb. figyelembe vételével, ennek a gabonának métermázsája átlagban 54 koronájában van a városnak. És ekkor jönnek a ministeri rendeletek, amelyek leszállítják a fejadagot. Előbbi interpellácziómban már rámutattam arra, hogy a Hadi Termény Részvénytársaság a jogszerűen megvásárolt, jogszerűen megtartott és önkéntesen .beszolgáltatott gabonamennyiségekért métermázsánként mindössze 44—47 koronát fizetett, ugy hogy mintegy 12.000 koronára rug az a tiszta károsodás, amely a Hadi Termény Részvénytársaság e szűkkeblű és kellően el nem ítélhető eljárása következtében a várost érte. T. képviselőház! Ha méltóztatnak megtekinteni a városoknak és a községeknek háztartását, költségvetési számadásait, ugy látni fogják t. képviselőtársaim, hogy a háborús terhek valósággal agyonnyomják a községek háztartásait. (Ugy van! bal felől) Még pedig azok a háborús terhek, amelyek talajdonképen országos, nagy nemzeti érdekből állanak elő, amelyeket tehát az államnak kellene viselnie és nem azoknak a külömben is meglehetősen mostoha sorban lévő, tengődő szegény magyar községeknek, amelyekről eddig sem valami nagy mértékben gondoskodtunk. Például Hajdúszoboszló városnak az 1914. évben — tehát már a háború évében — 52% volt a községi pótadója, míg most — főleg a háboras kiadások és különösen a rekvirálási költségek és a Haditermény Részvénytársaság imént ismertetett eljárása következtében beállott károsodások miatt — körülbelül 150% erre az évre Hajdúszoboszló községi pótadója. Engedelmet kérek, t t. képviselőház, ezen ugyebár segíteni kell ? És én bizalommal kérem az igen t. belügyminister urat, méltóztassék ezeket a kérdéseket megfontolás tárgyává tenni és amennyiben lehetséges, a panaszokon segíteni. (Helyeslés bal felől.) Interpellácziómat a következőkben terjesztem elő: (Olvassa). »Hajlandó-e a t. kormány intézkedni, hogy a városok és községek háztartását a rekvirálások által ért károsodások, mint p. o. a rekviráló katonaság ellátásának többköltsége, vagy az a veszteség, mely a községeket az elláttatlan lakosság részére makszimális áron beszerzett és összegyűjtött gabonakészlet egy részének olcsóbb áron történt elrekvirálása által érte, •— az állam, illetve a Haditermény R.-T. által megtéríttessenek?* (Helyeslés. Felkiáltások balfelöl: Telik a 150.000 koronás igazgatói fizetésekből!)
